Hosszú évekig élt az a közhiedelem, hogy a koraszülött és újszülött babák nem éreznek fájdalmat, és ha mégis, annak nem lesznek hosszú távú hatásai. Az újszülöttkori stressz állapot problémája még csak fel sem merült mostanáig. Az elmúlt évtizedekben végzett kutatási eredményeknek hála, mostanra másképp gondolkodnak a szakemberek ezzel a témával kapcsolatban, különösen a koraszülöttek esetében, akiknél ma már tudjuk, hogy hosszú távú hatással lehet a fejlődésükre és jólétükre a stressz és a fájdalom.
A stressz egy része fájdalmas eljárásokhoz és állapotokhoz kapcsolódik, de egy része a mindennapi gondozási tevékenységekhez, például a pelenkázáshoz vagy etetéshez, amelyek nagyon megterhelőek lehetnek a betegen vagy koraszülöttként született újszülöttek számára. Az újszülött intenzív osztályon (PIC/NIC) ellátott újszülöttek stressz- és fájdalomcsillapítása az egészségügyi szakemberek mellett mostanra a szülők számára is nagyon fontossá vált, hiszen minél többet tudnak a nem-gyógyszeres fájdalomcsillapító módszerekről, annál jobban bevonódnak gyermekük ellátásába. Ne felejtsük el, hogy még napjainkban is csak tanuljuk és próbáljuk beilleszteni a legjobb módszereket a mindennapi ellátásba.
Amikor egy újszülött kellemetlen élményeknek van kitéve, az idegrendszere "harcolj vagy menekülj" üzemmódba kapcsol, és ez hatással van az összes biológiai funkciójára. Normális esetben a fenyegetés megszűnése után az idegrendszer újra egyensúlyba kerül a "nyugalom és dolgozzuk fel" üzemmódba, de ez a rendszer a koraszülötteknél nem túl fejlett, így a stresszes élményekből való felépülés lassú lehet. Ha az újszülött stresszel és fájdalommal való megbirkózási képessége túlterhelődik, akkor olyan állapotba kerülhet, amelyet néha "lefagyás és kicsekkolás" vagy "leállás" üzemmódnak nevezünk, amikor már nem reagál arra, ami körülötte történik vagy éppen vele. Ez néha olyan téves benyomást kelt az emberekben, hogy a babát nem érinti meg, nem érzékeli a vele/rajta folytatott tevékenységet.
Az újszülött ellátás során a babák vizsgálatokon mennek keresztül és az eredmények alapján további kezelésre lehet szükségük. Ezen vizsgálatok és kezelések némelyike kényelmetlen akár fárasztó is lehet, némelyik pedig fájdalmas. Sokat lehet tenni a stressz és a fájdalom csökkentése és MEGELŐZÉSE érdekében, amelykben a szülők kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak. Ennek 3 fő megközelítése a következő:
- Közös döntéshozatal arról, hogy hány vizsgálatra, beavatkozásra van szüksége a babának. A szülők szempontjából ez azért fontos, mert óvják a baba alvási ciklusait. Ösztönösen kérik, hogy ne kelljen ébresztgetni a babát, hiszen az alvás fontos a regenerálódás és az agy fejlődése szempontjából. A döntéshozatal során fontos szempont, hogy mely időpontokban lehet szükség, például a baba ápolására, gondozására illetve beavatkozásokra amelyek között elegendő pihenést és regenerálódást kell biztosítani a babának.
- Kényelem biztosítása, melyhez a szülők nagyban hozzájárulhatnak. Az, hogy miként vehetnek részt ebben, nagyban függ attól, hogy mi történik a babával, milyen az állapota és mi történik körülötte.
- Gyógyszeres kezelés, mely ugyan az orvosi csoporttól függ, de a szülők segíthetnek a szakembereknek azzal, hogy leírják a baba viselkedését, reakcióit. Ez alapján a szakszemélyzet biztosabban tudja eldönteni, hogy valóban szükség van-e gyógyszeres kezelésre, vagy az adott gyógyszer/gyógyszerek együttese hogyan hat a babára.
Hogyan segíthetem a babámat az intenzív ellátás során?
Számos cikkel, ajánlással, tudományos kutatási vizsgálati eredménnyel szeretnénk segíteni a szülőket, hogy milyen módszerekkel, hogyan segíthetik a gyermeküket az ellátás különböző szakaszaiban. Bátorítjuk a szülőket, hogy használják a PICAPP mobilapplikációt, ahol naplózhatják gyermekük viselkedését, a fájdalomra és stresszre adott jeleket hiszen ezek együtt segítik a baba ellátását.
