Hála az egyre professzionálisabb minőségfejlesztési projekteknek az újszülöttek/koraszülöttek ápolása/gyógyítása rohamosan fejlődik. A szepszishez (súlyos fertőzés) kapcsolódó megbetegedések és halálozások száma azonban még mindig nagy aggodalomra ad okot.
Az újszülöttkori szepszis kezelésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek szabványosításában nagy szerepe van a NESCOS protokollnak, ami a jövőben biztosíthatja a tanulmányok jobb összehasonlíthatóságát, effektívebbé teheti a kutatásokat, ezzel eredményesen csökkentheti ennek a súlyos kórképnek az előfordulását. A Plos One webes folyóiratban publikált cikk kiváló szerzői között találjuk Richard A. Polint, az újszülöttkori szepszis legfőbb nemzetközi szaktekintélyét, és Nagy Líviát, Egyesületünk alelnökét, aki EUPATI szakértőként képviseli a legkisebb páciensek érdekeit.
Mit jelent a szepszis?
Az újszülöttkori szepszis – vagy, ahogy a köznyelvben ismert – véráram fertőzés/vérmérgezés, egy olyan állapot, amely akkor következik be, amikor káros mikroorganizmusok, például baktériumok, vagy gombák, vírusok az újszülött szervezetébe jutnak, és ott súlyos, összetett, az egész szervezetet érintő egészségügyi problémákat, károsodást okoznak.
Egy koraszülött baba esélye az újszülöttkori szepszisre jóval magasabb, mint az érett babáké: nemcsak éretlenségük, de az anyai ellenanyagok magzatba történő átjutásának korai megszakadása miatt is, illetve a koraszülött baba intenzív osztályos (PIC) ellátása során szükséges beavatkozások miatt.
Sajnos nincs egyetemes meghatározás a szepszissel kapcsolatban:
- Az újszülöttkori szepszisnek nincs általánosan elfogadott definíciója.
- A különböző klinikai vizsgálatok és tanulmányok gyakran eltérő kritériumokat használnak az újszülöttkori szepszis diagnosztizálására.
Ezért is tartotta fontosnak a NESCOS kutatás csapata, hogy a szepszis kezelésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeit összevessék, így könnyebbé tegyék a kutatási eredmények összehasonlítását.
Korai kezdetű szepszis: Magyarországon az élet első 48-72 órájában induló fertőzéseket tekintjük korai kezdetűnek.
Késői kezdetű szepszis: az 48-72. életóra körül induló és az utána következő időszak.
A kezdeti időszakban okozhatják vírusok, például herpesvírus, és baktériumok, mint Streptococcus (GBS) és E. Coli. Ezek jellemzően az anyai hüvely és székletflóra lakói, így találkozik az velük az újszülött. A késői időszakban ezek mellett már megjelennek a kórházi törzsek is: leggyakoribbak a Klebsiella, Serratia, E.Coli baktériumok és a Stapyhlococcus.
Késői szepszis megelőzésként a legfontosabb módja a jó kézhigiénia (rendszeres kézmosás és fertőtlenítés). Az osztály higiénés szabályainak betartása életet ment! Amennyiben a fertőzés jeleit korán felismerik és a kezelés eredményes, úgy ritkábban jelentkeznek hosszútávú szövődmények. Meningitis (agyhártyagyulladás), vagy shock (teljes légzési-keringési összeomlás) esetén a hosszútávú, egész életet befolyásoló következmény előfordulása sajnos sokkal magasabb.
Plus One publikáció a szabványosítás lépéseiről szólt, további publikációkban szeretnénk bemutatni, hogy „mit” is kellene mérni annak érdekében, csökkenteni lehessen a szepszis előfordulását.
