• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Koraszülöttek utógondozása - Dr. Cziniel Mónika

Óriási öröm a szülőknek, mikor több hét vagy akár hónap után hazavihetik a PIC-ből koraszülött vagy éretten született, de valamilyen betegség miatt itt kezelt babájukat. És persze szívmelengető sikerélmény ez az ellátó személyzetnek, de a munkánk itt nem ér véget. Ezek a gyermekek továbbra is kiemelt figyelmet, korszerű és gondos utánkövetést igényelnek minimum 6, de optimális esetben 18 éves korukig. Szerencsés esetben ez a munka a PIC-hez csatolt koraszülött utógondozó ambulancián történik neonatológus, fejlődésneurológus, mozgásterapeuta (gyógytornász és konduktor), gyógypedagógus és pszichológus közreműködésével.

Folyamatosan figyelnünk kell ezeknek a babáknak a testi fejlődését. Nem elégedethetünk meg a kiskönyvben vezetett mérésekkel, a testsúly, testhossz és fejkörfogat értékeket percentilis görbén kell rögzítenünk.  Az anyatejes táplálás támogatására, fenntartására kiemelt figyelmet kell fordítanunk, ha szükséges szoptatási tanácsadó bevonásával, kivételes esetekben az anyatej dúsításával.  Minden koraszülöttnek szüksége van D-vitamin pótlásra, a kizárólag anyatejjel tápláltaknak K-vitamin adására, vérszegénység esetén vas és folsav pótlásra. 28. gesztációs hét alatt született koraszülötteknek a megfelelő csontfejlődés biztosítására az első 3-6 hónapban kalcium és foszfor (pl. kalcium-laktofoszforikum por) pótlásra is szükségük lehet. Speciális táplálkozási problémák, az étel elutasítása esetén táplálkozási tanácsadóhoz is érdemes fordulni (pl. Korai Fejlesztő Központ, Madarász utcai Gyerekkórház, Mackórendelő).  A hosszasan szondán át táplált gyerekek egyes esetekben sajnos lassan találnak rá az evés örömére. Ennek megelőzésében kiemelt szerepe van a kenguruzásnak és a szoptatás minél korábbi megkezdésének a PIC-ben (ennek első lépése a néhány csepp anyatej lenyalogatása, aminek nem lehet sem érettségi, sem súlykorlátja:) A főzelékek, gyümölcsök, gabonafélék hozzátáplálását a szoptatás megtartása mellett korrigált 4-6 hónapos korban, lassan, türelmesen érdemes megkezdeni.

A hazaadás után (vagy akár már előtte) haladéktalanul meg kell kezdeni a kötelező oltási sor beadását. Erről Dr. Zátonyi Adél cikkében olvashatnak bővebben:

Koraszülöttek oltásai

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a korababák ill. minden érett koraszülött, akit a terhesség ill. a szülés körül valamely károsító hatás ért (legyen az fertőzés, anyai toxaemia, lepényleválás, oxigénhiány stb.) mozgás és szellemi fejlődésére. Fejlődésneurológusnak, mozgásterapeutának, gyógypedagógusnak és pszichológusnak összehangolt munkával kell követnie (az éretlenség ill. a kapcsolódó kórállapotoktól függő gyakorisággal), hogy a korrigált koruknak (a születés óta eltelt hetek száma-annyi hét, amivel a baba előbb született) megfelelően teljesítenek-e a nagymozgások ill. felegyenesedési reakciók, a szenzomotoros koordináció, a beszédfejlődés, az éntudat és a szociabilitás területén.  A szülők is rész tudnak venni ebben az izgalmas munkában, ha a pl. a Denver-féle fejlődési skálán grafikusan jelölik, hogy melyik fejlődési lépcsőt mely korrigált (!) életkorban éri el gyermekük. Reméljük hamarosan egységesen elérhető lesz olyan koraszülött egészségügyi kiskönyv, amely ebben segítséget jelent mind a szülőknek, mind az egészségügyi ellátóknak.

Ha elmaradást észlelünk tanácsokat adunk a szülőknek  (pl. a baba ne a kiságyban vagy babahordozóban töltse a napját, hanem a földön, megfelelően nagy, de biztonságosan kialakított játszóhelyen; beszéljenek hozzá, énekeljenek, mondókázzanak sokat; legyen sok kellemes, szeretetteli testi kontaktus…) ill. a kórállapotnak és az adott életkornak megfelelő fejlesztő módszert (Katona, Pethő, Dévény, Pfaffenroth, Bowen, TSMT, Ayres, Vojta, Bobbath, alapozó terápia stb.) keresünk, ami elérhető a gyermek lakóhelyén, bizonyos gyakorlatokat a szülőknek is megtanítunk, ill. szükség esetén a korai fejlesztés rendszerébe irányítjuk a családot. A fejlesztő módszer szükségességéről mindig szakorvos (neurológus, neonatológus) dönt. A megkezdett fejlesztés hatásosságát rendszeresen ellenőrizzük, szükség esetén ezeket kombináljuk, ill. a szülőket is bíztatjuk ezek végzésére. Közösségbe kerüléskor a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat segítségét kérjük a megfelelő intézmény kiválasztásában.

Ezeknek a gyermekeknek az érzékszervi fejlődését is nagy gondossággal kell követnünk, hiszen mind a koraszülöttség ill. a társuló szövődmények (fertőzés, vérzés, oxigénhiány) hajlamosítanak ezen érzékeny szervek károsodására. Már a hazaadás előtt megtörténik a babák szűrő BERA vizsgálata (a hallópálya működéséről ad felvilágosítást) ill. a korrigált 32. héttől már a kórházi bentfekvés alatt szemész szakorvos ellenőrzi, hogy a retina (ideghártya a szemben) megfelelően ereződik-e. A szemészeti és az audiológia vizsgálatokat a korábbi betegségtörténetnek megfelelően, de minimum fél éves korban, majd azt követően iskolás korig évente (sz.e. tovább) ismételni kell, ill. szükség esetén a gyermeket el kell látni az optimális fejlődését segítő eszközökkel (szemüveg, takarás, hallókészülék, cochleáris implantátum stb.).

A volt koraszülötteknek a kötelező korai ortopédiai szűrésen kívül további mozgásszervi gondozásra van szükségük, szükség esetén rehabilitációs szakorvos bevonásával.

Speciális problémák, koraszülött utóbetegségek (ROP, BPD, agyvérzés) esetén szükség lehet további szakorvos kollégák (gyermek kardiológus, pulmonológus, gasztroenterológus, idegsebész, bőrgyógyász) bevonására a volt koraszülöttek gondozásában, ezt is a koraszülött utógondozók és a háziorvos feladata koordinálni, a megfelelő időben szükséges kontrollok megtörténtét ellenőrizni.

Sok türelmet, empátiát igénylő feladat ez, de nincs is nagyobb öröm, mint amikor boldogan szaladgálva és hangosan kiabálva látjuk viszont volt korababáinkat, akiknek néhány hónapja még aggódó szívvel álltunk az inkubátora felett:)