2023. november 14-én és 15-én ismét megrendezésre került a francia nyelvű NIDCAP napok konferencia, ezúttal Liège adott otthont a rendezvénynek.
Megtisztelő volt számunkra, hogy Egyesületünk alelnöke is meghívást kapott, nemcsak mint FINE I-II végzett gyermekápoló, hanem mint érintett édesanya, képzett páciens.
A NIDCAP egy angol rövidítés (Newborn Individualized Developmental Care and Assessment Program = Újszülöttek Fejlődéséhez Személyre Szabott Ellátási és Megfigyelési Program), mely egyénre szabott fejlesztési és gondozási programot jelent az újszülöttek számára. 2018 óta állandó meghívott résztvevői vagyunk a nemzetközi NIDCAP szövetség találkozóinak és 2020 óta Egyesületünk alelnöke, Nagy Lívia a NIDCAP Család Tanácsadó Testület tagja.
A konferencia első napján a szülők támogatása és mentális egészségük védelme volt a fő téma.
Kiemelnénk Dr. Delphine Jacobs „Stresszkezelés és támogatás a szülőknek a kórházi tartózkodás során” című előadását, mely főleg az édesanyák mentális állapotára fókuszált. Kiemelte az anyává válás „sebezhetőséget” az intenzív ellátás során, illetve mely pontokon lenne fontos szakemberként közbeavatkozni, elkerülve a későbbi, már a hazaadást követő pszichés problémák kialakulását. Ebben közrejátszik a PIC struktúrája, mint intimitás megteremthetősége, annak atmoszférája, mely függ a szakemberek attitűdjétől, valamint támogatásuktól, melynek alapja a kölcsönös, egyenrangú kapcsolat a szülőkkel és a szülők bevonása a gyermekük ellátásába. Az anyai test és énkép hirtelen változása, a képzeletbeli- várandósság és gyermek elvesztésének gyásza, a szeparáció, a szülés traumája következtében a gyermekével nehezen kapcsolatot felvevő anya gyakran érez bűntudatot, melynek mielőbbi feloldása már az ellátás során fontos lenne. A koraszülés nemcsak a szülők kapcsolatára lehet negatív hatással, hanem a közvetlen családtagok, testvérek mindennapjaira és érzelmi állapotára is, a szülőknek támogatásra van szükségük barátoktól, munkahelyi kollégáktól a társadalom egészétől.
Prof. Antje Horsch a „Szülők és a koraszülés traumája” című előadásában összegezte azokat a stressz forrásokat melyek a PIC ellátás során, majd a hazaadást követően jelennek meg a szülők életében és poszttraumás stressz zavar (PTDS) illetve depresszió kialakulásához vezethetnek és a lausanne-i kórházban ennek elkerülésére egy könnyen megvalósítható, az ellátásba könnyen beépíthető módszert fejlesztettek ki. Régóta tudjuk, hogy a naplóírás terápiás hatású is lehet, ebben a vizsgálatban kifejezetten a legmélyebb érzelmek megírására buzdították az édesanyákat, minimum 15 percen keresztül, megszakítás nélkül, nem több mint 3 nap eltéréssel írjon a legmélyebb érzéseiről és érzelmeiről, amelyek saját élményeinek legtraumatikusabb aspektusaihoz kapcsolódnak. A tanulmányban részt vett édesanyák 77,8%-a érezte hasznosnak az írást, 83,4% kifejezetten jól érezte magát az írást követően és 86?2%-uk ajánlja más szülőknek is, mint terápiás eszközt.
A nap zárásaként Dr. Nils Bergman „A zéró szeparáció, mint a koraszülött egészségének eszköze” előadása válasz volt minden egyes a nap folyamán elhangzott előadás témájára. Kiemelte a szülői bűntudatot, mely megelőzhető a zéró szeparációval, véleménye szerint a bűntudat onnan ered, hogy a születést követően szinte azonnal megszakad a kapcsolat az anya és a gyermek között, és a következő találkozásig olyan negatív események mennek végbe mind a szülő, mind a gyermek szervezetében mely nehezíti a kötődés kialakulását, bizonyítottan negatív hatással van a csecsemőhalálozás, a morbiditás és a fertőzések kialakulására. A szülést követően a baba stabilizálása megoldható az anya testén, főleg hasán és mellkasán, ezáltal ugyanazok az élettani folyamatok indulnak be, mint a „normál” aranyóra ideje alatt. Bergman előadásában videón mutatta be a várandósság 29 hetében világra jött baba születését követő perceit, ahol a baba nem lett szeparálva az édesanyjától, ellátása és stabilizálása az édesanya mellkasán történt és 50 perc elteltével magától el kezdett szopni.
A baba teljes bőrkontaktusban marad az anya mellkasán, ha ökológiai szempontból nézzük, az anya segíti a gyermek idegrendszeri fejlődését azáltal, hogy jelen van, a mellkasára veszi a babát és megeteti. Ez mind-mind olyan hormonokat szabadít fel az újszülött szervezetében, amelytől állapota stabilabb lesz. a zéró szeparáció alkalmazásával is el lehet látni akár egy 29 hétre született babát (Linnére et al, 2022) úgy, hogy 15 másodpercen belül bebugyoláljuk, 20 mp-en belül CPAP-on keresztül légzéstámogatást alkalmazunk, 25 mp-en belül találkozhat az édesapjával, miközben meghallgatják a szívverését, a légzését, és mindeközben jó állapotban van a baba. 1 percesen rákerülnek az érzékelők, a monitorok. 1,5 percesen az édesanyja mellkasának melegét élvezheti és még nem vágták el a köldökzsinórt.
A konferencia másnapján különböző francia, belga, svájci PIC-ek előremutató legjobb gyakorlatok bemutatása mellett a főszerep a hangoké volt. A hallás kialakulása kulcsfontosságú a figyelem, beszédfejlődés és kommunikáció szempontjából. A magzat fejlődésének 28. hetében már megkülönbözteti a férfi és a női hangokat, 32 hetesen megismeri édesanyja hangját. Méhen belüli életében az anya hangja és testhangjai a dominánsak, melyek maximum 70 decibel erősségűek, frekvenciájuk alacsony. A koraszülött intenzív osztályon a magas hangmagasságú hangok a dominánsak, melyeket az inkubátor sem tud kizárni. Az anya hangját viszont kizárja az inkubátor és elfedik a hangos osztály háttérzajai. A babák kb. 50 decibel zajszintet bírnak fájdalom nélkül elviselni, a 80 decibel feletti zaj már alacsony oxigén szintet is okozhat, amely károsítja a baba idegrendszerét.
A pár nappal ezelőtt megjelent Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia frissített nyilatkozata figyelmeztet a zaj és zajártalom, valamint annak rövid és hosszútávú következményeire, melyet Prof. Pierre Kuhn kiemelt előadása során. Prof. Kuhn évtizedek óta a zajártalmakat annak forrásait kutatja a PIC környezetben, ezúttal az emberi hangokra koncentrált, a szülők hangja, mint fájdalomcsillapító és mint nyugtató „gyógyszer” hatásait elemezte. Kiemelte a beszédhang fontosságát, melynek a kutatási eredmények szerint a halk beszédben vagy hümmögő éneklésben hasznos jelen lennie az extrém koraszülött babák ellátása során. További kutatásokat sürget a zeneterápia használatával kapcsolatban, hiszen a legtöbb kutatási eredmény a terápia megvalósulása során bőr-bőr kontaktuson alapszik, és még mindig kerülné az extrém koraszülöttek zeneterápiának való kitételét.
A NIDCAP szakértők csoportos foglalkozásain is a zeneterápia volt a téma, a különböző PIC osztályok munkatársai számoltak be arról, hogy milyen formában valósul meg. Vannak olyan osztályok, ahol még kerülik a zenét, de a meseolvasás, mint terápia szakemberrel már megvalósul. Ami kiemelendő, hogy amennyiben van is zeneterápia, azt gyakran nem szakember, hanem zenész vagy a „kórház bohócok” tartják, illetve mivel mostanra szinte minden PIC-en saját szobája van a babának-anyának, így az extrém koraszülött babák nincsenek kitéve zajártalomnak, mint a nyitott PIC-ekben.
A következő NIDCAP találkozó 2024. októberében Toulouse-ban kerül majd megrendezésre.
Kiemelt köszönet a belga szülőszervezet Noahs Ark, a CHC LIEGE kórház PIC osztálya valamint az ERASME kórház PIC osztályának szeretetett teljes meghívásáért és vendéglátásáért!
