A neonatológiai ellátás fejlődése hozzájárult a magas kockázati csoportba tartozó újszülöttek halálozási arányának csökkenéséhez, az ápolásra szoruló újszülöttek vagy koraszülöttek azonban fokozott megfigyelésnek, fájdalmas beavatkozásoknak és hosszú kórházi tartózkodásnak vannak kitéve, mely a szülőktől való elválasztás elhúzódásához vezet.
Az utóbbi évtizedek során nyilvánvalóvá vált a szülők és gyermekeik fizikai közelségének, valamint érzelmi kötődésének jelentősége az élet korai szakaszában, különösen a koraszülött gyermekek körében, akiknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki idegrendszeri fejlődési rendellenességek.
Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a családközpontú ellátás előnyeiről az újszülött intenzív osztályokon. A családközpontú újszülött ellátással kapcsolatos kulcsfontosságú szempontok közé tartozik a szülők jelenléte az osztályon, részvételük az újszülöttek napi gondozásában és a döntéshozatal folyamatában, szükség van továbbá olyan környezet kialakítására, amely az újszülöttek és családtagjaik számára meghitt és kényelmes teret biztosít, melynek példája a családi szoba. Az újszülött intenzív osztályokon a családközpontú ellátás sikeres megvalósítása érdekében az ápolási kultúra és a kórházi irányelvek megváltoztatása mellett a kórházi személyzet képzése is elengedhetetlen.
Napjainkban széleskörű ismeretekkel rendelkezünk a korai szülő-gyermek kötődés jelentőségéről, valamint arról, hogyan tudjuk támogatni azt a családközpontú ellátás segítségével az újszülött intenzív osztályokon.1-4 Az újszülöttek szülőktől való elválasztásának tilalmát etikailag és jogilag is alátámasztja az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezménye, amely kimondja: “A gyermeket születésétől fogva megilleti a jog, hogy szülei gondoskodjanak róla” (7. cikkely) és “A felek biztosítják, hogy a gyermeket szüleitől akaratuk ellenére el nem választják (9. cikkely).5) Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2003 óta számos ajánlást fogadott el, hogy hangsúlyozza a családközpontú ellátás jelentőségét, majd 2012-ben kiterjesztette az egészségügyi szakemberek felelősségi körét a családközpontú ellátás (FCC) gyakorlati megvalósulásának érdekében (1. táblázat).7)
Az Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért ajánlása szerint: “A kórházakban és egyéb egészségügyi intézményekben tartózkodó gyermekeknek és fiatal felnőtteknek kortól függetlenül joguk van ahhoz, hogy szüleik vagy gondviselőik bármikor, bárhol, a nap 24 órájában velük legyenek (2. cikkely) 2.8) Koreában azonban kevés újszülött intenzív osztály alkalmazza napi gyakorlatában a családközpontú ellátás elvét.
A családközpontú ellátás alapja annak felismerése, hogy az újszülöttek emberi lények, akiknek jogukban áll szüleik közelében lenni betegség, vagy koraszülöttség esetén is. Gyorsan növekvő, azonban még éretlen központi idegrendszerük miatt a megfelelő fejlődés és jobb kimenetel érdekében rendkívül fontos a lehető legjobb körülmények biztosítása a szülőkkel való kapcsolódás és kötődés által. A családközpontú ellátás legfőbb elemei a szülők jelenléte az osztályon, valamint részvételük az újszülött napi gondozásában és a döntéshozatalban.
Napjainkig a koreai újszülött intenzív osztályok nagy része nem volt elérhető az újszülöttek szülei és családtagjai számára, a szülők csupán passzív látogatók voltak. Továbbá a koreai kultúra egyedi vonása a gyermek születés utáni azonnali elválasztása az édesanyától a pihenés és felépülés támogatása céljából, mely valószínűleg hátráltatta a családközpontú újszülött ellátás bevezetését Koreában. Az ápolási kultúra megváltoztatása az újszülött intenzív osztályokon kihívásokkal teli, nyilvánvaló vált azonban a szülők szerepét az intenzív osztályon történő újszülött ellátásban támogató új irányelvek jelentősége.
Családközpontú újszülött ellátás: bizonyítékok és gyakorlati modellek tanulmányt Schottner Ági fordította.
Lektorálta: Dr. Dusek Teodóra, Nagy Lívia