A szervezet sav-bázis egyensúlyának megbomlása.
Az Apgar-teszt egy mérési rendszer, amely segítségével az újszülöttek állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után, figyelembe véve 5 különböző életfunkciót. Ezt a vizsgálatot először 1 perccel a szülést követően végzi el a szakorvos, majd általában 5 perc múlva megismétli azt. Az egyes mérések alkalmával a pontszámokat összeadják, az így kapott eredmény lesz az úgynevezett Apgar-érték. A baba az állapotától függően 0, 1 vagy 2 pont adható, a a maximális érték 10 pont, a 7 és azalatti érték valamiylen problémára utal.
Légzéskimaradás. A légzéskimaradás (apnoe) és a lassult szívműködés általában együtt jelentkeznek koraszülött babáknál. Oka többnyire a légzőközpont éretlensége. A fenti jelenségeket műszerek, monitorok ellenőrzik és jelzik az ápoló személyzet számára. Az állapot megszűntetése érdekében fizikálisan ingerlik a babát, megdörzsölik kezét, lábát, mellkasát és ha ez nem elégséges, akkor gyógyszeresen is támogatják. Ahogy az újszülött egyre érettebb lesz, úgy ritkulnak a légzéskimaradásos állapotok is.
Az agyvérzés kimutatására akoponya ultrahang-vizsgálat szolgál. Fontos tudni, hogy a vérzések különböző súlyosságúak lehetnek és többségük egyszerűen felszívódik, eltűnik. Négy súlyossági fokozatot különböztetünk meg aszerint, hogy a vérzés az agyban milyen kiterjedésű:
I. a vérzés körülírt.
II. A vérzés az agykamrákba tör, de nem terjed tovább.
III. A vérzés az agykamrákba tör, és az agykamrák tágulása észlelhető.
IV. A vér kitör az agykamrákból az agyállományba. Ez súlyos állapot. Agyvérzés kialakulásakor stabilizálják a baba keringését, légzését, megszűntetik az esetleges görcsöket, csillapítják a vérzést. Ha az akut szakasz után az agykamrák tágulatát észleljük, vagy koponyaűri nyomásra van gyanú, a nyomást csökkenteni kell. Az agyvérzés szövődménye lehet a vízfejűség (hydrocephalus).
A koraszülött testén, végtagjain több tapasz, mandzsetta található, amelyek a monitorokkal állnak összeköttetésben. Ezek mutatják a vérnyomást, a szívműködést, a vér oxigén-ellátottságát, anélkül hogy vérvételre lenne szükség. Amennyiben a babánál valamilyen rendellenesség lép fel - csökken a szívműködés, esik az oxigénszint - a monitorok időben jeleznek és biztosítják, hogy a személyzet minél előbb a baba segítségére siessen.
A koraszülött testén, végtagjain több tapasz, mandzsetta található, amelyek a monitorokkal állnak összeköttetésben. Ezek mutatják a vérnyomást, a szívműködést, a légzés számot, a vér oxigén ellátottságát, az un. oxigén szaturációját, anélkül, hogy ez utóbbi ismeretéhez vérvételre lenne szükség. Az elfogadható határértékek kissé eltérhetnek a baba gesztációs életkorától függően, illetve az újszülött, koraszülött légzéstámogatási igénye befolyásolja a megengedett határértékeket.
Arra biztatjuk a szülõket, hogy ne csak, sőt elsősorban ne a monitorokat figyeljék, hanem gyermekükre koncentráljanak, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni (különösen, ha a szülők semmi mást nem látnak, mint azt, hogy a nővérek-orvosok tekintete folyamatosan a monitorokat figyeli). Ugyanakkor az osztályon dolgozó szakemberek is mindig a baba állapotát felmérve döntenek arról, hogy a monitor a valóságnak megfelelő értéket mutat-e, vagy csak az igen kényes érzékelők mozdultak el a baba karján vagy lábán.
Ezért az alábbi segítséget szeretnénk nyújtani a szülőknek:
Ne aggódj, ha a baba pulzusa magasabbnak tűnik, mint mondjuk a szomszéd társáé, mindaddig, amíg láthatóan jól van.
Pulzusszám: 80–160 szívverés percenként
Légzési frekvencia: 30 - 60 légvétel percenként
Vérnyomás: mindig a monitoron megjelenő (a zárójelben szereplő számra) koncentrálunk, az mutatja az un. középnyomást, s azt szeretjük, ha a baba terhességi hetének megfelelő számot vagy annál kicsit magasabb értéket látunk. De tudnod kell, hogy a vérnyomásmérést számos technikai tényező is befolyásolja, mely miatt egy-egy kiugró érték csak ismételt mérés után igényel beavatkozást. Az alacsonyabb és magasabb vérnyomás értékeknek is számos oka lehet, ezért mindig kérdezd meg az osztályos szakembereket, hogy a te babád esetében mire utalhat.
A vér oxigén ellátottsága - telítettsége, azaz az oxigén szaturáció:
37. terhességi hét alatt = 89 - 94%,
37. terhességi hét felett = 94 - 98%
** de mutathat 100%-ot is akár, ha segítség nélkül, önállóan lélegzik a baba, vagy a saját légzését támogató, valamilyen légzéstámogatásban részesül, ugyanakkor nincs a légkörinél magasabb ( 21%) oxigénigénye.
A PIC-ek különböző típusú monitorokat használnak, egy biztos, a beállított határértékeken kívül eső értékek pirosan villognak, s monitor sípoló hangot ad. A monitorok megismerése hasznos, csökkenti a szülői stresszt, ezért megnyugtatásod végett kérdezd meg a nővérkét vagy az orvost, amennyiben bizonytalan vagy melyik szám, mit mutat. Sőt, annak ellenére, ha mint szülő problémát észlelsz, valamiért nem úgy viselkedik a babád, ahogy megszoktad, ugyanakkor a monitorok normális értékeket mutatnak, mindenképp szólj az osztályos nővérkének, orvosnak.
A szülők sokszor előbb megérzik a bajt, mint ahogy a klinikai tünetek megjelennek a babáknál.
Amennyiben a babánál valamilyen rendellenesség lép fel - csökken a szívműködés, esik az oxigén szaturáció - a monitorok azonnal jeleznek és biztosítják, hogy a személyzet minél előbb a baba segítségére siessen.
De előfordulhat, hogy a gépek olyankor is jeleznek, és ezáltal az értékek néha nem megbízhatóak, ha a baba épp valamilyen ellátásban részesül, vagy csak egyszerűen nem érzi magát kényelmesen, ezek mind-mind riasztást okozhatnak a monitor értékeinek megváltozásával, ugyanakkor nem jelentek bajt. Azt, hogy a baba tökéletesen jól van, onnan tudjuk, hogy a bőre rózsás, esetleg mocorog, a megfelelő testhelyzetét keresve, vagy azért, mert már éhes, esetleg épp eszik/ evett. Mindezek a hétköznapok természetes velejárói, s nem jeleznek betegséget.
A monitoron általában két riasztás van: az egyik lassú sípoló hang, sárga fénnyel, amely figyelmeztető jellegű, hogy a baba értékei kissé túllépték a beállított határokat (ezeket mindig az orvos szabja meg).
A hangos és piros színű riasztás, ha a baba értékei aggodalomra adhatnak okot, nagyobb mértékben lépik át a beállított határokat. Ne ijedj meg, mert nem mindig avatkoznak be azonnal a nővérek és az orvosok egy-egy jelzést követően, (ami nyilván neked ijesztő lehet, sőt őrültségnek tűnhet), de figyelik a babát, el tudják dönteni, hogy technikai oka van-e a riasztásnak, vagy tényleg segítségre szorul a gyermeked. Sok esetben adnak egy kis időt a babának az „önjavítás” megtanulására, természetesen a baba egészségének biztonságát a legfontosabb szempontként szem előtt tartva. De, az ő szervezetük még sokkal labilisabban működik, hamarabb jelez mindent, mint a felnőtteké, ugyanakkor sok esetben roppant ügyesen és gyorsan tudnak segíteni önmagukon akkor is, ha valós értékek miatt riaszt a monitoruk. Ilyenkor a szakemberek is csak ott állnak mellettük, figyelik, esetleg segítik őket a testhelyzetük megváltoztatásában, kicsit kézbe veszik vagy csak megsimogatják őket, hogy elnyugodjanak.
Nagyon sok szülő, még évekkel később is hallja álmában a monitorok hangját, riasztását. Ezért is fontos megfelelően edukálni a szülőket, hogy a megfelelő információk átadásával növeljük a szülő kompetencia szintjét, csökkentsük a félelemérzetüket és egyenjogú partnernek érezzék magukat gyermekük ellátása során. S nagyon jó, ha a tervezett hazamenetelüket megelőzően, un. családi szobában, már csak gyermeküket figyelve, a monitor értékeit nem látva töltenek el néhány napot- miközben természetesen a kollégák a központi monitoron látják, ha oda kell menniük, s még segíteniük kell egyes helyzetek megoldásában. Nehéz a monitoroktól nem függővé válni, de ez mégis fontos cél, mire végleg kilépnek a PIC ajtaján.
Írta: Nagy Lívia és Dr. Schill Beáta
Newborn Individualized Developmental Care and Assessment Program = Újszülöttek Fejlődéséhez Személyre Szabott Ellátási és Megfigyelési Program.
Amikor egy kisbaba túl korán, vagy betegen születik, a világ számára sokkoló hely. A koraszülött intenzív osztályon éles fények, alacsony hőmérséklet, intenzív hanghatások, összegubancolódó vezetékrengeteg, fájdalmas, kellemetlen tapasztalások követik egymást. Az apró újszülöttnek, akinek nem volt ideje teljesen kifejlődni az anyaméhben, ezek megrendító élmények lehetnek. Ami viszont még fontosabb, hogy az intenzív stimulusok akadályozzák a megfelelő fejlődést, és súlyos egészségügyi károsodást okoznak a későbbiekben. A NIDCAP megközelítés arra törekszik, hogy támogató, gyengéd és megnyugtató környezetet biztosítson a legtörékenyebb csecsemőknek.
Dr. Heidelise Als, a Harvard Egyetem Orvostudományi Kar és a Bostoni Gyermekkórház orvosa és kollégái miután éveken keresztül figyelték a PIC-en gyógyuló újszülötteket, kifejlesztettek egy módszert, mellyel értelmezni lehet a csecsemők viselkedését és jelzéseit, mintha hallani lehetne a hangjukat és érteni lehetne azt amit “mondanak” . Ez a gyakorlat tanítja ma arra a szakembereket, hogy az újszülöttek mit várnak el kényelmük és biztonságérzetük megteremtése érdekében, melyek elengedhetetlenek az egészséges fejlődéshez.
(Forrás: http://nidcap.org/en/families/what-is-nidcap/)
-Babkin: A Babkin-reflex nevét Boris Babkin orosz származású filozófusról, ideggyógyászról kapta. Ugyanis először ő figyelte meg azt, hogy ha a baba egyik, vagy mindkét tenyerére egyszerre enyhe nyomást fejtünk ki, akkor a baba különböző mimikai reakciókkal válaszol. Kinyitja a száját, kinyújtja a nyelvét, elfordítja a fejét, stb.
-Fogó: Amikor a baba tenyerét megérinted egy ujjaddal, akkor a megérintett kezével automatikusan ráfog, rászorít az ujjadra, és el sem engedi azt. Olyan, mintha a kezével akaratlagosan meg tudná markolni a gyermek az odanyújtott tárgyat, anya ujját, viszont ez csak egy reflex. Tovább megyek: nem csakhogy megmarkolja az ujjadat és nem engedi el, hanem a karját behajlítva magát akár meg is emeli, odahúz magához.
-Galant: A hason fekvő baba gerincvonala melletti érintésre azonos oldali lábfelhúzással, csípőfordítással reagál. Ha a hasára fekteted a gyermeket, és a derekánál, a gerinc mellett végighúzod az ujjad, akkor erre úgy reagál a kicsi, mintha csiklandós lenne. Azon az oldalon kissé összehúzza magát, elfordítja a csípőjét, felhúzza a térdét.
-Járó: A megtartott baba - talpát szilárd talajt érintve - lépegetni kezd. Az újszülött baba izomzata még nem alkalmas arra, hogy saját súlyát megtartsa, viszont ha óvatosan megtartjuk, megemeljük és szilárdan fogjuk, akkor a talpacskáját a talajhoz érintve azokat egymás elé helyezi, úgy tesz, mintha lépne.
-Kereső: Ha a baba arcát vagy szájzugát megérinted, akkor az érintés irányába fordul, keresi az anyamellet, száját kinyitja táplálkozásra készen.A születés után segít a babának az anyamell megtalálásában, a táplálkozás megkezdésében. Megfigyelhetitek, hogy az arc megérintése után a fej fordulásával már a szájacska szinte azonnal ki is nyílik, szopásra készen. Ez nagyban megkönnyíti az anyukák dolgát, hiszen a gyerek ösztönösen, reflexszerűen táplálkozni kezd. A keresőreflex az édesanya pocakjában már kialakul a babában a 24. terhességi hét környékén, és a születést követő 3-4. hónap végére magától eltűnik.
-Moro: A csecsemő hangosan, hirtelen felsír, karjait szérveti, ujjait kimerevíti, majd karoló, ölelő mozdulatot végez, ha hirtelen zajt hall, érzi a fejének emelkedését, vagy akár akkor is, ha a hőmérséklet hirtelen megváltozik. A baba a ezekben a helyzetekben megriad, karjait széttárja, egy pillanatig meg is dermed, majd a teste előtt keresztezi karjait, mintha valami biztonságos dolgot szeretne megölelni. Előfordul, hogy mindezt hangos visítás kiséretében teszi meg.
-Szopó: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet. Ekkor már a tudatos táplálkozás a jellemző rájuk.
Keringési elégtelenséget jelent, amely az életfontosságú szervek oxigénhiányos állapotához és anyagcsere-folyamataiban kialakult súlyos károsodásához vezet. A sokk által kiváltott reakciók a folyamat kezdetén visszafordíthatók, ám hosszabb fennállásuk esetén egyes szervek visszafordíthatatlan károsodása jön létre.
A sokk folyamatában az időtényező dupla jelentőséggel bír: egyrészt a beteg kora - tehát a szervek tűrőképessége - másrészt a sokk időtartama is meghatározó a betegség kimenetele szempontjából.
1. Hipovolémiás sokk : keringő vér mennyisége csökken
2. Kardiogén sokk : a szív teljesítőképességének csökkenése
3. Distributív sokkformák :
-Szeptikus sokk: a szepszis a szervezet fertőzésekre adott válaszreakciója, amelyet okozhatnak baktériumok, gombák, vírusok vagy ezek mérgező termékei.
-Anafilaxiás sokk: allergiás reakció következtében jön létre.
-Neurogén sokk: központi idegrendszeri sérülés következménye.
-Endokrin sokk: hormonális betegségekben - például cukorbetegség, mellékvesekéreg-elégtelenség, pajzsmirigyhormon-túltermelés - kialakuló állapot.
-Toxikus sokk szindróma: a szeptikus sokk speciális, Staphylococcus okozta formája.