• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért



A szervezet sav-bázis egyensúlyának megbomlása.

  • Légzési acidózis: a szén-dioxid kilégzésének elégtelensége
  • Metabolikus acidózis: a vér pufferrendszerének kimerítése.
  • Az anaerob glükolízis (például oxigénhiány esetén) vagy a ketontestek felgyűlése (inzulinhiány miatt) a szövetekben a savas kémhatású anyagcseretermékek, mint a laktát vagy a ketontestek felszaporodását okozza.
     
Az agykamrákban termelődik, és a vénákon át a keringésbe kerülve szívódik fel. Szerepe többek között az agy védelme a mechanikai behatásoktól, de tartalmaz az idegszövetet tápláló anyagokat is. Normál mennyisége felnőttben 150ml, újszülöttben kb. 50 ml.
A tüdőben találhatóak, ezeken keresztül történik a gázcsere (oxigén felvétele, széndioxid leadása). A terhesség 26.-28. hete között alakul ki.
Hörgőtágító gyógyszer
Vérszegénység. A vér azon betegsége, amikor a vörösvértestek száma lecsökken. A vörösvértestek haemoglobint (ejtsd: hemoglobin) tartalmaznak, mely az oxigén szállításban is szerepet játszik. Koraszülött babáknál a vörösvértestek élettartalma rövidebb és a csontvelő vörösvértest-képzése is alacsony. Emellett az ismételt vérvételek során is jelentős mennyiséget veszítenek, ami szntén vérszegénységet okozhat. Az orvosok elsősorban gyógyszerek segítségével próbálják meg a vörösvérsejtek képződését segíteni, de súlyosabb esetben a babának transzfúziót, vagyis vérátömlesztést adunk.

Az Apgar-teszt egy mérési rendszer, amely segítségével az újszülöttek állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után, figyelembe véve 5 különböző életfunkciót. Ezt a vizsgálatot először 1 perccel a szülést követően végzi el a szakorvos, majd általában 5 perc múlva megismétli azt. Az egyes mérések alkalmával a pontszámokat összeadják, az így kapott eredmény lesz az úgynevezett Apgar-érték. A baba az állapotától függően 0, 1 vagy 2 pont adható, a a maximális érték 10 pont, a 7 és azalatti érték valamiylen problémára utal.

Légzéskimaradás. A légzéskimaradás (apnoe) és a lassult szívműködés általában együtt jelentkeznek koraszülött babáknál. Oka többnyire a légzőközpont éretlensége. A fenti jelenségeket műszerek, monitorok ellenőrzik és jelzik az ápoló személyzet számára. Az állapot megszűntetése érdekében fizikálisan ingerlik a babát, megdörzsölik kezét, lábát, mellkasát és ha ez nem elégséges, akkor gyógyszeresen is támogatják. Ahogy az újszülött egyre érettebb lesz, úgy ritkulnak a légzéskimaradásos állapotok is.

Asphyxia azt jelenti, hogy az újszülött szerveiben, szöveteiben a normálisnál alacsonyabb az oxigén ellátás /koncentráció/, laktátacidosis ( tejsav-acidosis),hypercapnia ( a vér széndioxid tartalma emelkedik) jelentkezik, a légzés nem, vagy csak későn indul be.
Asphyxia azt jelenti, hogy az újszülött szerveiben, szöveteiben a normálisnál alacsonyabb az oxigén ellátás /koncentráció/, laktátacidosis ( tejsav-acidosis),hypercapnia ( a vér széndioxid tartalma emelkedik) jelentkezik, a légzés nem, vagy csak későn indul be.
Félrenyelés. A légutakba került idegentest.
félrenyelés. A légutakba került idegentest
vérgázvizsgálat, melynek során újszülöttek esetében legtöbbször a sarokból (kapilláriserekből) - de lehet vénából, vagy artériából egyaránt – vért vesznek, amiből egy gép meghatározza a baba szervezetének pH összetételét, oxigén és szén-dioxid szintjét ion- (elektrolit) háztartását, vércukorértékét, laktát szintjét, hematokrit-értékét és némely gépek esetében a vérben található bilirubin értéket egyaránt.
vérgázvizsgálat, melynek során újszülöttek esetében legtöbbször a sarokból (kapilláriserekből) - de lehet vénából, vagy artériából egyaránt – vért vesznek, amiből egy gép meghatározza a baba szervezetének pH összetételét, oxigén és szén-dioxid szintjét ion- (elektrolit) háztartását, vércukorértékét, laktát szintjét, hematokrit-értékét és némely gépek esetében a vérben található bilirubin értéket egyaránt.
A méhen belüli élet utolsó heteiben kezd kifejlődni. Energiaforrás. A hőtermélésben, hőszabályozásban van szerepe. Koraszülöttekben ez a zsírszövet még nem fejlődött ki.
Alvásban vagy altatásban történő vizsgálat,a fülre speciális fejhallgatót illesztenek, mely tesztjeleket sugároz. A tesztjelek elektromos aktivitást váltanak ki, ami regisztrálható. A vizsgálat az idegi eredetű hallássérülés kimutatatására szolgál.
Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál és képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
A bilirubin a vérfesték (hemoglobin – az oxigén szállításáért felelős fehérje) lebontási terméke, a sárgaság kialakulásában van szerepe.
"Lélegeztetett tüdőbetegségnek" is nevezik, mivel általában hosszú ideig tartó lélegeztetés következtében alakul ki. A gépi lélegeztetés alatt - az amúgy is beteg - tüdő további károsodást szenved, többek között a pozitív nyomással belélegeztetett oxigén-levegő keverék miatt. Azok a koraszülöttek , akiknél ez a betegség kifejlódik, hosszú ideig tartó kezelésre szorulnak. Fokozatosan lehet csak megszüntetni a lélegeztetést, az oxigénadást. Ezek a babák nagyon gondos ápolást igényelnek, fontos a mellkas fizikoterápiája, a fekvési pozíciók gyakori változtatása, a tüdőben felgyülemlett váladék kiürítése, gyógyszerek rendszeres adása. Sajnos a fokozatos javulást hirtelen fellépő fertőzések, tődőgyulladás vetheti vissza. A betegség sok odaadást és türelmet kíván elsősorban a szülők részéről, de az orvosok és a nővérek részéről is, hiszen időnként hósszú hónapokig kell a kórházban várnia gyógyulást.
Lassult szívműködés. A légzéskimaradás (apnoe) és a lassult szívműködés általában együtt jelentkeznek koraszülött babáknál. Oka többnyire a légzőközpont éretlensége. A fenti jelenségeket műszerek, monitorok ellenőrzik és jelzik az ápoló személyzet számára. Az állapot megszűntetése érdekében fizikálisan ingerlik a babát, megdörzsölik kezét, lábát, mellkasát és ha ez nem elégséges, akkor gyógyszeresen is támogatják. Ahogy az újszülött egyre érettebb lesz, úgy ritkulnak a légzéskimaradásos állapotok is.
A gyermek psziho-motoros fejlődését mérő teszt.

Vér karbamid nitrogén, vérvétellel a vese mőködését vizsgálják.
Tüdőérlelő-kortikoszteroid injekció. Az előnye az, hogy akár 24 óra alatt képes a megfelelő szintre érlelni a baba tüdejét. Ha egy koraszülést már nem lehet megakadályozni, az orvos ezt a gyógyszer készítményt adja be az anyának. Ez történhet két részletben 24 óra alatt vagy 4 részletben 48 óra alatt, ezt szteroid-profilaxisnak nevezik. A kortikoszteroidok a méhlepényen átjutva felgyorsítják a baba saját surfactant termelődését, és legkésőbb a beadás után 48 órával a baba tüdeje fejlettségi szempontból eléri azt a szintet, ahol már nem alakul ki RDS vagy ha igen, akkor sokkal enyhébb kezelésekkel lehet gyógyítani, vagyis kevesebb károkat okoz. Ha a 24.-34. héten szűrésekkel vagy más módon érzékelik, hogy egy héten belül beindulhat a szülés a kismamák megkapják a fent említett készítményt. Segítségével nemcsak az RDS előfordulása , hanem az agyvérzés, a bélelhalással járó bélgyulladás, a fertőzések és az újszülött-kori halálozás kockázata is csökkenthető. Az optimális az, ha az eltelt idő a kezelés illetve a szülés között nem kevesebb mint 24 óra, de nem több mint egy hét. Ennek ellenére akkor is javasolják az injekció beadását, ha előreláthatóan már egy nap sincs a szülésig, hiszen bizonyított tény, hogy ilyen kevés idő alatt is vannak nagyon kedvező hatásai. Ugyanakkor, ha nem történik meg a születés egy héten belül, és a várandósság még nem haladta túl a 28. hetet, javasolják a kezelés egyszeri megismétlését.
Magyarul Little-kórnak, vagy újszülöttkori agysérülésnek nevezzük, az angol neve azt jelenti: agyi bénulás. Ez a nagyon általános név is utal arra, hogy a kórkép nagyon sok idegrendszeri tünetben nyilvánulhat meg, melyek legfőbb közös vonása valamilyen bénulás, valamint, hogy számos eltérő kórfolyamat hozhatja létre. A betegség lényege, hogy az éretlen, fejlődésben lévő agyat valamilyen inzultus éri valamikor a magzati kortól a csecsemőkorig (egyesek szerint 3 éves korig bezárólag), emiatt a mozgatórendszer károsodik, és elmarad a gyermek mozgásfejlődése, különböző, de leggyakrabban fokozott izomtónussal járó (spasztikus) bénulások alakulnak ki. Ehhez járulhatnak a központi idegrendszer sérülésének egyéb megnyilvánulásai is, mint mentális retardáció, halláscsökkenés/vesztés, látászavarok, egyensúlyzavarok, epilepsziás rohamok, viselkedészavarok. Ezek azonban nem részei a betegség definíciójának. A tünetek az egészen enyhétől (kisfokú ügyetlenség, enyhe tanulási nehézség) az igen súlyosig (négy végtagi bénulás, vakság, süketség, súlyos epilepszia) változhatnak.
Amennyiben a baba állapota súlyosabb, vérgáz értékei rosszabbak, de a baba képes önálló légzésre, akkor ezt a lélegeztetési módot alkalmazzák. Ennek során oxigén-levegő keveréket juttatnak a tüdőbe, a gyermek orrába helyezett csövek segítségével.
Az agy és a gerincvelő gyakorlatilag ebben lebeg, így ez az elrendezés hatékonyan védi agyat a traumás behatásoktól, emellett táplálja és védi az idegszövetet és eltávolítja a neuronok működése során keletkező anyagcsere végtermékeket.
Szívultrahang
Műtüdő, mely a testen kívülre vezetett vér oxigéntelítésére és a szén-dioxid eltávolítására szolgál.

Az EEG nem más, mint az agy felszínéről a koponyacsonton , fejbőrön és még számos közbeeső rétegen keresztül elvezetett elektromos jelek összessége mely jó közelítéssel ad felvilágosítást az aktuális állapotról. Megfelelő, az értékelésben jártas szakember számára értékes információkkal szolgálhat.Segítséget nyújthat elsősorban az epilepsziák diagnosztikájában illetve különböző anyagcserezavarok, adott esetben mérgezések és központi idegrendszeri gyulladások felismerésében. Fájdalmatlan, de mindenképp zökkenőmentes együttműködést igényel mind a gyermek, mind a szülő részéről! Ha tudjuk, vagy gondoljuk, hogy ilyen vizsgálat is lehet, legszerencsésebb, ha életkorának megfelelően felkészítjük a kicsit, hogy itt bizony sapka kerül a fejére és lehetőség szerint nyugodtan és csendben kell feküdni. A szülők feladata betartani és betartatni az asszisztens kéréseit, hiszen a korrekt eredmény záloga a jól elkészített felvétel ami valjuk meg őszintén, nem kis csapatmunka! Dr. Merő Gabriella

Az elektrokardiográfia a szív működéséről ad hasznos információkat.
Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. A rohamok az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek. Ezek az elektromos viharok az agy területeiről régióiból indulnak ki. Az epilepsziás görcsök megjelenése attól függ, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és lefolyása során az agy mely területeit vonja be. A rohamok a normális agyi működés megszakadásának következményei. Az agy rendkívül összetett szerv, amelyben látási, hallási, szaglási, tapintási, hőmérséklet érzékelési információk fogadása, azok értelmezése és az izmokhoz, belső elválasztású mirigyekhez történő üzenet küldése zajlik.
A légutat biztosító eszköz eltávolítása.
A szülők, gondozók és egészségügyi dolgozók számára megmutatják, hogyan kellene fejlődniük csecsemőknek és hat éves kor alatti kisgyermekeknek, A növekedési görbék a súlyt és a hosszt/magasságot ábrázolják. A jelenleg referenciaként használt növekedési görbék nem mutatják be, hogyan kellene egy gyermeknek fejlődnie a legjobb egészség elérése érdekében, hanem egyszerűen leírják, hogyan nő egy átlagos gyermek.
A koraszülöttek körében gyakoriak a fertőzések, mert gyengébb a védekező rendszerük és gyakran megtámadják őket a különféle kórházi kórokzók is (nozokomális fertőzések). Fertőzés lehetőségére utalhat a haspuffadás, légzéskimaradás, sárgaság, aluszékonyság, etetési nehézség. Ilyenkor antibiotikus kezelést kap a baba. Koraszülött osztályon a legfontosabb tényező a fertőzések elkerülése érdekében a higiéniai szabályok betartása. Alapos kézmosás, védőruha használata kötelező. Ha lázas beteg a szülő, hasmenése vagy herpesze van vagy bármiylen más fertőző betegség lehetősége felmerül, gyógyulásáig nem látogathatja a babát.
A csecsemő koponyájának az a puha része, ahol a koponyavarratok találkoznak. A csecsemő koponyáján hat kutacsot különböztetünk meg, de a szülők általában csak hármat tudnak kitapintani. Ezek az elülső, és a két hátulsó kutacsok.A baba koponya a szülés-születés közben a kutacsok nélkül nagy mértékben deformálódna, de ezek hajlékonysága, rugalmassága biztosítja azt, hogy a szülőcsatornában megnyúlhasson a baba koponyája, és a szülést követő pár napban ismét visszanyerhesse kerekded formáját. A kutacsoknak nagy szerepük van a későbbi koponyanövekedésben is.
A lélegeztetőgép segítségével párásított oxigén-levegő keveréket juttatnak be megfelelő nyomással percenként meghatározott számban a tüdőbe. A lélegeztetőgép a gyermekhez a tubuson át csatlakozik. A tubust a gyermek száján vagy orrán keresztül vezetik a légcsőbe. A gép paramétereit, értékeit a baba mindenkori állapotának megfelelően a vérgáz értékek alapján folyamatosan változtatni tudják.
A gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, kellemetlen tüneteket okozva a babának.
Terhességi hét.
Vérvétel során vizsgálják a vérben lévő szilárd véralkotók (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) arányát.
A vér oxigénszállító molekulája. Mennyiségének csökkenése a vérszegénység.

Nagyfrekvenciás lélegeztetés
Oxigénhiányos agykárosodás, amely először az agykéregben jelenik meg, majd károsodik a többi agystruktúra is. Az oxigénhiány időtartamától függ súlyossága, lehet enyhe, mérsékelt és súlyos forma.
Vízfejűség akkor alakul ki, ha az agyfolyadék mennyisége felszaporodik. Oka lehet pl. agyvérzés, fejlődési rendellenesség, méhen belüli fertőzés, agyhártyagyulladás. A folyadék miatt az agykamrák megnagyobbodnak, nyomásfokozódás alakul ki bennük, mely az agysejteket károsíthatja. Ennek megakadályozására a nyomást csökkenteni kell. Erre szolgál a shunt: melynek egyik részét az agykamrákba ültetik, másik szára pedig a hasüregbe vezet, ahol a hashártya nagy felületén keresztül felszívódik az agyvíz.
Magas vérnyomás
Alacsony vérnyomás
Oxigénhiányos állapot (asphyxia) után a további idegrendszeri károsodások megelőzésére szolgáló kezelési eljárás, melynek során a babát 33 és 34 celsiusfok közötti hőmérsékletre hűtik mesterségesen, és hetvenkét órán át ebben a hőmérséklettartományban tartják. Fontos, hogy a babák ilyenkor mesterséges kómában vannak, és gépi lélegeztetésre, infúziós terápiára szorulnak.
A koraszülött babák 80-90%-ának a bőre a születés után néhány nappal besárgul. A máj és a vese feladata az epefesték (bilurubin) kiürítése, ám a koraszülött babáknál e szervek „érésére” hosszabb ideig kell várni. a máj „érésére” hosszabb ideig kell várni. Az esetek többségében magától is rendeződik ez a helyzet. Ha nem, akkor a kezelés első lépéseként gondoskodnak a baba megfelelő folyadék-ellátásáról. Ha bizonyos szintet meghalad a vér bilirubin-szintje, akkor kék-fény terápiát kell alkalmazni. A lámpa megfelelő hullámhosszú és energiájú fény segítségével biztosítja az epefesték lebomlását és kiürülését a szervezetből. A terápia során a baba meztelenül fekszik az inkubátorban. Szemét letakarják. Amennyiben a sárgaság súlyos fokozata jelentkezik, a baba vércseréjére lesz szükség.
A kis mennyiségű infúziók (folyadékok, gyógyszerek, zsírkészítmény, vérkészítmény) folyamatos, egyenletes bejuttatását biztosítják.
A koraszülött babát inkubátorban helyezik el. Erre azért van szükség, mert idegrendszere kb. a 32. hétig nem tudja a hőmérsékletét szabályozni. A koraszülöttek nagyon érzékenyek a hidegre. Az inkubátorokban egyenletesen meleg hőmérsékletet tudnak biztosítani számára. A benne keringő levegő párásított, így a baba vékony bőrén keresztül kevesebb folyadékot veszít. Az inkubátorok oldala elhajtható, ablakain keresztül lehet benyúlni. A babák meztelenül ill. pelenkában fekszenek az inkubátor matracán.
Az a folyamat, amikor a lélegeztető tubust a légcsőbe helyezik, gépi lélegeztetés céljából.

Az agyvérzés kimutatására akoponya ultrahang-vizsgálat szolgál. Fontos tudni, hogy a vérzések különböző súlyosságúak lehetnek és többségük egyszerűen felszívódik, eltűnik.  Négy súlyossági fokozatot különböztetünk meg aszerint, hogy a vérzés az agyban milyen kiterjedésű:


I. a vérzés körülírt.
II. A vérzés az agykamrákba tör, de nem terjed tovább.
III. A vérzés az agykamrákba tör, és az agykamrák tágulása észlelhető.
IV. A vér kitör az agykamrákból az agyállományba. Ez súlyos állapot. Agyvérzés kialakulásakor stabilizálják a baba keringését, légzését, megszűntetik az esetleges görcsöket, csillapítják a vérzést. Ha az akut szakasz után az agykamrák tágulatát észleljük, vagy koponyaűri nyomásra van gyanú, a nyomást csökkenteni kell. Az agyvérzés szövődménye lehet a vízfejűség (hydrocephalus).

A mellékvesevelő hormonjai (adrenalin, noradrenalin, dopamin)
Alacsony vérnyomás (hypotensio) esetén olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek növelik az érellenállást (összehúzzák a kitágult ereket), ezzel emelik a vérnyomást. Legtöbbször folyamatos infúzióban kapja a baba.
A 0-5 éves korú testi, érzékszervi, értelmi, beszédsérült gyermekek tervszerűen felépített komplex programja, mely korai fejlesztő központokban történik. 18 hónapos korig a Szakértői Bizottság is elindíthatja a korai fejlesztést, a gyermek-neurológus lelete alapján. Fejlesztő központba jutáshoz nem kell házi orvosi beutaló, a szülő is kérheti a csecsemő vagy kisgyermek vizsgálatát a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat megyei Szakértői Bizottságánál, ha úgy ítéli meg, hogy a gyermeke fejlődése valamilyen területen nem megfelelő.
A koraszülött kisbabák fejlődésének nyomon követésében használt fogalom. A legtöbb gyermek a terhesség 40. hetében születik meg. A korrigált életkort a születés időpontjától függetlenül az alapján számoljuk ki, hogy a fogantatás utáni 40. héttől mennyi idő telt el. Példa: egy 32. hétre született koraszülött 12 héttel a világrajövetele után a korrigált kora alapján csak egy hónapos – annak ellenére, hogy már három hónap telt el a születése óta.
Finom szőrzet, mely a magzatot röviddel megszületés előtt és utána néhány napig borítja.
Gerincnedv csapolás

Stressz hatására a magzat meconiumot ürít és erőteljes légzőmozgásokat végez, ily módon meconiummal kevert magzatvizet aspirálva (« félrenyel ») a hörgőrendszerbe.
A magzati életkorban keletkező sötétzöld- fekete színű béltartalom, mely a megszületés után az első széklettel ürül.
alapja, hogy a kritikus állapotú újszülöttek (főleg koraszülöttek) állapota súlyosbodik egy-egy ápolási/ellátási folyamat, főleg fájdalmas beavatkozás alkalmával. Ennek jelei, hogy a beavatkozások során megemelkedik a szívverésük, a légzésszámuk, és a vérnyomásuk, véroxigénszintjük (szaturációjuk) lecsökkenhet, illetve a kevésbé súlyos állapotot a gyakori fizikális ingerek (pelenkázás, vizsgálatok, vérvételek, stb.) könnyen átbillenthetik súlyossá. Fontos tehát, hogy az ellátó személyzet hagyjon elegendő időt a babáknak a pihenésre, regenerálódásra a beavaktokások és ellátási folyamatok között (minimum 4-6 óra). Célszerű hogy a beavatkozások “blokkokban” kerüljenek elvégzésre. Legegyszerűbben úgy lehet értelmezni, hogy “Kérlek hagyj békén, csak akkor nyúlj hozzám, ha mindenképp szükséges.”

A koraszülött testén, végtagjain több tapasz, mandzsetta található, amelyek a monitorokkal állnak összeköttetésben. Ezek mutatják a vérnyomást, a szívműködést, a vér oxigén-ellátottságát, anélkül hogy vérvételre lenne szükség. Amennyiben a babánál valamilyen rendellenesség lép fel - csökken a szívműködés, esik az oxigénszint - a monitorok időben jeleznek és biztosítják, hogy a személyzet minél előbb a baba segítségére siessen.

A koraszülött testén, végtagjain több tapasz, mandzsetta található, amelyek a monitorokkal állnak összeköttetésben. Ezek mutatják a vérnyomást, a szívműködést, a légzés számot, a vér oxigén ellátottságát, az un. oxigén szaturációját, anélkül, hogy ez utóbbi ismeretéhez  vérvételre lenne szükség. Az elfogadható határértékek kissé eltérhetnek a baba gesztációs életkorától függően, illetve az újszülött, koraszülött légzéstámogatási igénye befolyásolja a megengedett határértékeket.

Arra biztatjuk a szülõket, hogy ne csak, sőt elsősorban ne  a monitorokat figyeljék, hanem gyermekükre koncentráljanak, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni (különösen, ha a szülők semmi mást nem látnak, mint azt, hogy a nővérek-orvosok tekintete folyamatosan a monitorokat figyeli). Ugyanakkor az osztályon dolgozó szakemberek is mindig a baba állapotát felmérve döntenek arról, hogy a monitor a valóságnak megfelelő értéket mutat-e, vagy csak az igen kényes érzékelők mozdultak el a baba karján vagy lábán.

Hogy értelmezd a P.I.C-en a monitorokat


Ezért az alábbi segítséget szeretnénk nyújtani a szülőknek:
Ne aggódj, ha a baba pulzusa magasabbnak tűnik, mint mondjuk a szomszéd társáé, mindaddig, amíg láthatóan jól van.


A normál értékek


Pulzusszám: 80–160 szívverés percenként
Légzési frekvencia: 30 - 60 légvétel percenként
Vérnyomás: mindig a monitoron megjelenő (a zárójelben szereplő számra) koncentrálunk, az mutatja az un. középnyomást, s azt szeretjük, ha a baba terhességi hetének megfelelő számot vagy annál kicsit magasabb értéket látunk. De tudnod kell, hogy a vérnyomásmérést számos technikai tényező is befolyásolja, mely miatt egy-egy kiugró érték csak ismételt mérés után igényel beavatkozást. Az alacsonyabb és magasabb vérnyomás értékeknek is számos oka lehet, ezért mindig kérdezd meg az osztályos szakembereket, hogy a te babád esetében mire utalhat.
 

A vér oxigén ellátottsága - telítettsége, azaz az oxigén szaturáció:
37. terhességi hét alatt = 89 - 94%,
37. terhességi hét felett = 94 - 98%

** de mutathat 100%-ot is akár, ha segítség nélkül, önállóan lélegzik a baba, vagy a saját légzését támogató, valamilyen légzéstámogatásban részesül, ugyanakkor nincs a légkörinél magasabb ( 21%) oxigénigénye.

A PIC-ek különböző típusú monitorokat használnak, egy biztos, a beállított határértékeken kívül eső értékek pirosan villognak, s monitor sípoló hangot ad.  A monitorok megismerése hasznos, csökkenti a szülői stresszt, ezért megnyugtatásod végett kérdezd meg a nővérkét vagy az orvost, amennyiben bizonytalan vagy melyik szám, mit mutat. Sőt, annak ellenére, ha mint szülő problémát észlelsz, valamiért nem úgy viselkedik a babád, ahogy megszoktad, ugyanakkor a monitorok normális értékeket mutatnak, mindenképp szólj az osztályos nővérkének, orvosnak.

A szülők sokszor előbb megérzik a bajt, mint ahogy a klinikai tünetek megjelennek a babáknál.
Amennyiben a babánál valamilyen rendellenesség lép fel - csökken a szívműködés, esik az oxigén szaturáció - a monitorok azonnal jeleznek és biztosítják, hogy a személyzet minél előbb a baba segítségére siessen.  
De előfordulhat, hogy a gépek olyankor is jeleznek, és ezáltal az értékek néha nem megbízhatóak, ha a baba épp valamilyen  ellátásban részesül, vagy csak egyszerűen nem érzi magát kényelmesen, ezek mind-mind riasztást okozhatnak a monitor értékeinek megváltozásával, ugyanakkor nem jelentek bajt. Azt, hogy a baba tökéletesen jól van, onnan tudjuk, hogy a bőre rózsás, esetleg mocorog, a megfelelő testhelyzetét keresve, vagy azért, mert már éhes, esetleg épp eszik/ evett. Mindezek a hétköznapok természetes velejárói, s nem jeleznek betegséget.


A monitoron általában két riasztás van: az egyik lassú sípoló hang, sárga fénnyel, amely figyelmeztető jellegű, hogy a baba értékei kissé túllépték a beállított határokat (ezeket mindig az orvos szabja meg).
A hangos és piros színű riasztás, ha a baba értékei aggodalomra adhatnak okot, nagyobb mértékben lépik át a beállított határokat. Ne ijedj meg, mert nem mindig  avatkoznak be azonnal a nővérek és az orvosok egy-egy jelzést követően, (ami nyilván neked ijesztő lehet, sőt őrültségnek tűnhet), de figyelik a babát, el tudják dönteni, hogy technikai oka van-e a riasztásnak, vagy tényleg segítségre szorul a gyermeked. Sok esetben adnak egy kis időt a babának az „önjavítás” megtanulására, természetesen a baba egészségének biztonságát a legfontosabb szempontként szem előtt tartva.  De, az ő szervezetük még sokkal labilisabban működik, hamarabb jelez mindent, mint a felnőtteké, ugyanakkor sok esetben roppant ügyesen és gyorsan tudnak segíteni önmagukon akkor is, ha valós értékek miatt riaszt a monitoruk. Ilyenkor a szakemberek is csak ott állnak mellettük, figyelik, esetleg segítik őket a testhelyzetük megváltoztatásában, kicsit kézbe veszik vagy csak megsimogatják őket, hogy elnyugodjanak.


Nagyon sok szülő, még évekkel később is hallja álmában a monitorok hangját, riasztását. Ezért is fontos megfelelően edukálni a szülőket, hogy a megfelelő információk átadásával növeljük a szülő kompetencia szintjét, csökkentsük a félelemérzetüket  és egyenjogú partnernek érezzék magukat gyermekük ellátása során. S  nagyon jó, ha a tervezett hazamenetelüket megelőzően, un. családi szobában, már csak gyermeküket figyelve, a monitor értékeit nem látva töltenek el néhány napot- miközben természetesen a kollégák a központi monitoron látják, ha oda kell menniük, s még segíteniük kell egyes helyzetek megoldásában. Nehéz a monitoroktól nem függővé válni, de ez mégis fontos cél, mire végleg kilépnek a PIC ajtaján.

Írta: Nagy Lívia és Dr. Schill Beáta
 

 

Mágneses rezonancia vizsgálat.
Ez a bélelhalással járó vastagbélgyulladás szinte kizárólag a koraszülötteket fenyegető betegség. 1500 gramm alatti babáknál 8-10% az előfordulási aránya. Lényege, hogy a bélfal elveszíti épségét és ez teret ad különböző baktériumoknak, mikroorganizmusoknak, melyek még tovább károsítják. A bélfalban gyulladás is kialakul. Általában a táplálás megkezdése után a baba hasa elkezd puffadni, rosszul érzi magát, hány a széklete véres. Ilyenkor azonnal felgüggesztik a szájon át való táplálást és megkezdik az antibiotkus kezelést. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra van szükség.
Amennyiben a gyermeken idegrendszeri sérülés tüneteit észlelik - mozgásszabályozási zavar, tónus zavar -, akkor a szülőnek meg kell tanítani a Katona-féle neurohabilitációs tréninget. Az előírt program napi 4–6 alkalommal 15–30 percben végezhető gyakorlatsor, amit a szülő végez a gyermek állapotától, korától, fejlettségétől függően, egyénre szabottan. Kisebb sérülés esetén a betanított mozgásmintákat az agy automatizálja, a kóros mozgásminták rögzülése megelőzhető. A csecsemő pszichomotoros fejlődésének nyomon követése történhet koraszülött gondozáson, illetve fejlődés-neurológiai szakrendelésen. Szakember, például gyógypedagógus látja el a csecsemőt, aki speciális pszichomotoros tesztek se- gítségével méri fel a csecsemő fejlődését, vagy gyógytornász, aki betanítja a szülőknek a neurohabilitációs tréninget.

Newborn Individualized Developmental Care and Assessment Program = Újszülöttek Fejlődéséhez Személyre Szabott Ellátási és Megfigyelési Program.
Amikor egy kisbaba túl korán, vagy betegen születik, a világ számára sokkoló hely. A koraszülött intenzív osztályon éles fények, alacsony hőmérséklet, intenzív hanghatások, összegubancolódó vezetékrengeteg, fájdalmas, kellemetlen tapasztalások követik egymást. Az apró újszülöttnek, akinek nem volt ideje teljesen kifejlődni az anyaméhben, ezek megrendító élmények lehetnek. Ami viszont még fontosabb, hogy az intenzív stimulusok akadályozzák a megfelelő fejlődést, és súlyos egészségügyi károsodást okoznak a későbbiekben. A NIDCAP megközelítés arra törekszik, hogy támogató, gyengéd és megnyugtató környezetet biztosítson a legtörékenyebb csecsemőknek.
Dr. Heidelise Als, a Harvard Egyetem Orvostudományi Kar és a Bostoni Gyermekkórház orvosa és kollégái miután éveken keresztül figyelték a PIC-en gyógyuló újszülötteket, kifejlesztettek egy módszert, mellyel értelmezni lehet a csecsemők viselkedését és jelzéseit, mintha hallani lehetne a hangjukat és érteni lehetne azt amit “mondanak” . Ez a gyakorlat tanítja ma arra a szakembereket, hogy az újszülöttek mit várnak el kényelmük és biztonságérzetük megteremtése érdekében, melyek elengedhetetlenek az egészséges fejlődéshez.
(Forrás: http://nidcap.org/en/families/what-is-nidcap/)

Szájon át semmilyen gyógyszert nem fogyaszthat és nem táplálható
Szövetközti vizenyő. Akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Az ödéma tehát elsősorban a folyadékot szállító erek: vénák, artáriák vagy nyirokerek nem megfelelő működése idézi elő. Megjelenése szerint lehet lokális (egy testrészre koncentrálódó) vagy generalizált (több testrészt vagy szervet érintő).
Megszületéskor az egyik legnagyobb változás a keringési rendszerben következik be. Méhen belül a tüdő, mint légzőszerv nem működik, a magzat az oxigénben dús vért a köldökzsinóron keresztül a méhlepényből kapja. A magzati vérkeringés a tüdőt kihagyja a Botallo-vezeték révén. Születéskor mindez megvátozik: az újszülött lélegzik, a tüdőben történik meg a gázcsere és záródik a Botallo-vezeték. Koraszülöttekben a záródás elmaradhat, vagy nem tökéletes és a már záródott vezeték újra kinyílhat. Mindez a koraszülött babák kb. 20%-át érinti és gyakorisága az éretlenség fokával egyenes arányban nő. A diagnózist a szív ultrahangvizsgálatával lehet felállítani. Ha bebizonyosodik a betegség, javítani kell az oxigénellátást, csökkenteni kell a folyadékbevitelt, ezáltal is segítve a szív munkáját. Ha ezek nem segítenek, speciális gyógyszerkészítményt kap a baba. Ha mindez hatástalan, a vezetéket sebészeti úton kell zárni.
Célja, hogy az idegrendszer ép területeit bevonják a gyakor- latokba, az új kapcsolatok kiépülésével lehetővé tegyék a mozgás elsajátítá- sát. Alapgondolata, hogy a központi idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépítésének lehetőségével, ame- lyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósítható.
Perifériásan bevezetett centrális katéter.
Ha a mellhártya lemezei közé, azaz a mellhártyaüregbe - a mellkasfal a tüdő vagy a nyelőcső sérülései vagy betegségei folytán - levegő kerül, a két mellhártya közötti, a tüdőt tartó vákuum megszűnik. A tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik, légmell alakul ki. Következtében különböző mértékben károsodhat a légzés, az oxigénellátás, romolhat a szív koszorúsereinek keringése, heveny keringési és légzési elégtelenség alakulhat ki, amelyek sürgős orvosi beavatkozást kívánnak.
A vér oxigénmennyiségének mérésére szolgáló műszer.
A kifejezés az átmeneti oxigénhiány miatt kialakult agyszövet lágyulásra utal. Beteg babánál a PVL-t agyvérzés, hematológiai rendellenesség, agyi fertőzés, például agyhártyagyulladás, súlyos átmeneti légzés-kimaradás (apnoé) vagy tartósan alacsony vérnyomás is okozhatja. A PVL által okozott károsodás észlelése több hetet is igénybe vehet; ez a károsodás maradandó problémákat okozhat az izommozgás és koordináció, a látás és a mentális fejlődés tekintetében.
Ez a betegség a koraszülöttek tüdejének éretlenségével függ össze. Akkor jelentkezik, ha elégtelen a felületaktív anyag (surfactant) képzése. Normál esetben ez az anyag stablizálja a levegővelkitöltött tüdőhólyagocskákat, amivel megelőzi azok összeesését a kilégzés végén. A kezelés módja a felületaktív anyag pótlása, célja pedig a légzés biztosítása és a keringés javítása.

-Babkin: A Babkin-reflex nevét Boris Babkin orosz származású filozófusról, ideggyógyászról kapta. Ugyanis először ő figyelte meg azt, hogy ha a baba egyik, vagy mindkét tenyerére egyszerre enyhe nyomást fejtünk ki, akkor a baba különböző mimikai reakciókkal válaszol. Kinyitja a száját, kinyújtja a nyelvét, elfordítja a fejét, stb.

-Fogó: Amikor a baba tenyerét megérinted egy ujjaddal, akkor a megérintett kezével automatikusan ráfog, rászorít az ujjadra, és el sem engedi azt. Olyan, mintha a kezével akaratlagosan meg tudná markolni a gyermek az odanyújtott tárgyat, anya ujját, viszont ez csak egy reflex. Tovább megyek: nem csakhogy megmarkolja az ujjadat és nem engedi el, hanem a karját behajlítva magát akár meg is emeli, odahúz magához.

-Galant: A hason fekvő baba gerincvonala melletti érintésre azonos oldali lábfelhúzással, csípőfordítással reagál. Ha a hasára fekteted a gyermeket, és a derekánál, a gerinc mellett végighúzod az ujjad, akkor erre úgy reagál a kicsi, mintha csiklandós lenne. Azon az oldalon kissé összehúzza magát, elfordítja a csípőjét, felhúzza a térdét.

-Járó: A megtartott baba - talpát szilárd talajt érintve - lépegetni kezd. Az újszülött baba izomzata még nem alkalmas arra, hogy saját súlyát megtartsa, viszont ha óvatosan megtartjuk, megemeljük és szilárdan fogjuk, akkor a talpacskáját a talajhoz érintve azokat egymás elé helyezi, úgy tesz, mintha lépne.

-Kereső: Ha a baba arcát vagy szájzugát megérinted, akkor az érintés irányába fordul, keresi az anyamellet, száját kinyitja táplálkozásra készen.A születés után segít a babának az anyamell megtalálásában, a táplálkozás megkezdésében. Megfigyelhetitek, hogy az arc megérintése után a fej fordulásával már a szájacska szinte azonnal ki is nyílik, szopásra készen. Ez nagyban megkönnyíti az anyukák dolgát, hiszen a gyerek ösztönösen, reflexszerűen táplálkozni kezd. A keresőreflex az édesanya pocakjában már kialakul a babában a 24. terhességi hét környékén, és a születést követő 3-4. hónap végére magától eltűnik.

-Moro: A csecsemő hangosan, hirtelen felsír, karjait szérveti, ujjait kimerevíti, majd karoló, ölelő mozdulatot végez, ha hirtelen zajt hall, érzi a fejének emelkedését, vagy akár akkor is, ha a hőmérséklet hirtelen megváltozik. A baba a ezekben a helyzetekben megriad, karjait széttárja, egy pillanatig meg is dermed, majd a teste előtt keresztezi karjait, mintha valami biztonságos dolgot szeretne megölelni. Előfordul, hogy mindezt hangos visítás kiséretében teszi meg.

-Szopó: Szintén létfenntartó ösztön, reflex, amely a csecsemő táplálékhoz jutását hivatott segíteni. A szopóreflex akkor váltódik ki, ha a baba szájpadlásához hozzáér valami. Ekkor automatikusan szopó mozdulatokat végez. A 4. hónap végére a gyermekek általában elhagyják ezt a reflexet. Ekkor már a tudatos táplálkozás a jellemző rájuk.

Légúti vírusfertőzés. Cseppfertőzéssel terjed, gyermekek többsége 2 éves kora alatt átesik fertőzésen Náthaszerű tünetekkel jelentkezik, csecsemőknél végzetes lefolyású is lehet. A szezonális fertőzésnek a téli hónapokban van a csúcspontja, ekkor van a legtöbb megbetegedés, leggyakrabban a 3-4 hónapos csecsemőknél. Különösen veszélyeztetettek az éretlen, fejletlen tüdejű koraszülöttek, valamint a légúti- vagy szívfejlődési rendellenességgel született csecsemők. A légúti megbetegedéssel küszködő koraszülöttekben antitestekkel (palivizumab intramuszkulárisan) végzett passzív immunizálás segít a fertőzést megelőzni; ez a késő őszi, téli időszakban havonta adható. (Prof. Ertl Tibor)
A szem ideghártyájának olyan ereződési rendellenessége, amely az ideghártya leválásához, vaksághoz vezethet. A etina ereződése a 16. terhességi hét környékén kezdődik, és a születés utáni első hetekben fejeződik be. Minél kisebb súllíal születik a baba, annál nagyobb a valószínűsége a ROP kialakulásának. A betegség súlyosabb formái (3.-5. stádium) a 31. hét előtt vagy az 1500 gramm alatt született babáknál alakulnak ki. Az első szűrővizsgálatot a 31. terhességi hétnek megfelelő időpontban vagy a baba 4. élethetében végzik. A vizsgálatot rendszeresen megismétlik. Enyhébb esetekben a betegség külső beavatkozás nélkül gyógyulhat és nincs látássérülést okozó következménye. Súlyosabb fokozataiban fagyasztásos és lézeres technikát alkalmaz a szemész, hogy megállítsa a kóros erek burjánzását.

Röntgen-vizsgálat, a baba egész testére kiterjedő röntgenkép készítése, ezen rajta lehetnek a végtagok is, ha szükséges, de általában inkább csak a mellkasra és a hasra koncentrál, valamint lehet külön-külön röntgenvizsgálat a baba mellkasáról, hasáról, vagy ha törést feltételeznek, akkor végtagjairól egyaránt.
A fertőzés igen súlyos foka. Ilyenkor kórokozók mutathatók ki a vérben.

Keringési elégtelenséget jelent, amely az életfontosságú szervek oxigénhiányos állapotához és anyagcsere-folyamataiban kialakult súlyos károsodásához vezet. A sokk által kiváltott reakciók a folyamat kezdetén visszafordíthatók, ám hosszabb fennállásuk esetén egyes szervek visszafordíthatatlan károsodása jön létre.

A sokk folyamatában az időtényező dupla jelentőséggel bír: egyrészt a beteg kora - tehát a szervek tűrőképessége - másrészt a sokk időtartama is meghatározó a betegség kimenetele szempontjából.

1. Hipovolémiás sokk :  keringő vér mennyisége csökken
2. Kardiogén sokk : a szív teljesítőképességének csökkenése

3. Distributív sokkformák :

-Szeptikus sokk: a szepszis a szervezet fertőzésekre adott válaszreakciója, amelyet okozhatnak baktériumok, gombák, vírusok vagy ezek mérgező termékei.

-Anafilaxiás sokk: allergiás reakció következtében jön létre.

-Neurogén sokk: központi idegrendszeri sérülés következménye.

-Endokrin sokk: hormonális betegségekben - például cukorbetegség, mellékvesekéreg-elégtelenség, pajzsmirigyhormon-túltermelés - kialakuló állapot.

-Toxikus sokk szindróma: a szeptikus sokk speciális, Staphylococcus okozta formája.

 

Az a felületaktív anyag, amelyet a tüdősejtek termelnek és bocsátanak ki a léghólyagocskák felületére. Ez az anyag segít megakadályozni a léghólyagocskák falának összeesését. A surfactant hiánya okozza a hyalin membrán betegséget, amely a koraszülöttek leggyakoribb tüdőbetegsége.
A vér oxigénnel való telítettsége százalékban kifejezve.
Ezek relatíve halk, többnyire a szívciklus első felében hallható (szisztolés) zörejek, melyek intenzitása testhelyzettel változhat. A szívzörejek úgy keletkeznek, hogy a véráramlás a szív üregein belül valamilyen oknál fogva turbulenssé válik. Ezt többnyire billentyűk szűkülete vagy elégtelensége, illetve a pitvari vagy kamrai sövényen levő lyuk, valamint ezek kombinációja okozhatja.
A gyermeket a száján vagy az orrán keresztül, a gyomrába levezetett műanyag csövön át anyatejjel vagy tápszerrel táplálják.
Magas pulzusszám, amely kora-, és újszülötteknél rengeteg okra vezehtető vissza, ilyen többek közt a magas hőmérséklet, fájdalom, alacsony vérnyomás, izgatottság, nyugtalanság, vagy akár a magas szén-dioxid érték a vérben.
A beteg koraszülöttekbe több tubust, katétert kell bevezetni. Ezeken keresztül történik a lélegeztetés, az intravénás táplálás, infúziók, vénás injekciók adása. A köldökvénába és artériába, de a test többi részein lévő vénákba (kar, láb, fej) is vezethetnek kanült. A gyomorba helyezett szondán keresztül táplálják a babát, ezen keresztül adják az anyatejet, a tápszert, vagy a gyógyszereket, illetve a gyomorszondán keresztül ellenőrzik, hogy megfelelő-e a gyomorürülés.
Fej - újszülötteknél a kutacsokon keresztül - nyernek betekintést az orvosok a baba agyállományára, mellkas - általában a szív és a környező erek struktúrájának, hibáinak feltérképezése a cél, has - a gyomor, belek, máj, vesék, hólyag, illetve a belső nemi szervek állapota, eltéréseinek felismerése céljából
Légzés során a szervezet oxigént vesz fel, valamint az anyagcsere-folyamatok során keletkező széndioxidot leadja. A vérben oldott oxigén és szén-dioxid mennyisége ezzel a vérvizsgálattal mérhető.
A súlyos állapotú koraszülötteknél előfordul, hogy a vesék nem működnek megfelelően, a baba nem ürít elég vizeletet, és test szerte ödémássá, vizenyőssé válik. Ilyenkor a veseműködést támogatva, vízhajtót kap a baba. Az első székletet meconiumnak nevezzük. A táplálás megkezdése után a koraszülött naponta többször ürít székletet. A széklet színének, állagának, mennyiségének megváltozása betegség tünete lehet, ezeket mindig komolyan kell venni.