Demográfiai vonatkozások

Demográfiai vonatkozások

Magyarország demográfiai helyzete 1980-ban megváltozott.

 

Magyarország demográfiai helyzete 1980-ban megváltozott. Az addig tapasztalt egészséges növekedés helyett csökkenést mutat a népesség száma. Európában ez a leghosszabb negatív tendencia. A demográfiai mutatók alakulását négy tényező határozza meg, a halálozás, a születések száma, a kivándorlás és a betelepülés. A születések száma 1974-ben még több, mint 194 000 volt, de 1996 óta már évente 100 000-nél kevesebb újszülött született, és 2011-ben már csak alig több, mint 88 000-en láttak napvilágot. Ugyanakkor a csecsemőhalálozás fokozatosan csökkent: Magyarországon 1970-ben 1000 újszülöttre közel 36 csecsemő halott jutott, 1997 óta az értéke 10 ezrelék alatt van, 2011-től pedig 5 ezrelék körül (az Európai Unió fejlett országaiban 2-4 ezrelék körül)

A hazai csecsemőhalálozási adatokat tanulmányozva megállapítható, hogy igen jelentős különbségek vannak, ha az egyes régiókat és a megyéket hasonlítjuk össze. A különbség az egyes régiók között akár kétszeres, a megyék vonatkozásában pedig háromszoros is lehet, ha a legjobb értéket a legrosszabbal vetjük össze. Ez nem magyarázható az egészségügyi ellátás eltérő minőségével: ennek mély társadalmi gyökerei vannak, a szociális helyzet, az egészségkultúra különbözősége.
Magyarországon a koraszülöttek aránya az élve születettek között kiemelkedően magas (9%, 2013), az utóbbi 20 évben nem csökkent. Az egyre korszerűbb neonatológiai ellátás ellenére is a koraszülöttek teszik ki a csecsemőhalottak közel 80 %-át.

A gesztációs kor nem csak a halálozással, de korai (központi idegrendszeri vérzés, necrotizáló enterocolitis) és késői szövődmények (koraszülöttek retinopathiája, lassú szomatikus fejlődés) kialakulásával, a későbbi életminőséggel (érzékszervi károsodások, kardiovaszkuláris betegségek fokozott rizikója) is összefügg.

Újszülöttkorban a csecsemők 80%-a a perinatális szakban keletkező kórállapotok miatt halálozik el (koraszülöttség, alacsony születési súly, légzőszervi rendellenességek, hypoxia, vérzés stb. miatt), 20%-uk veleszületett fejlődési rendellenességek következtében veszti életét.

Magyarország 2005 óta rendelkezik adatbázissal a 21 hazai Perinatális/Neonatális Intenzív Centrumokban ápolt újszülöttekről, ezeket évente értékeljük. Példaként néhány ábrát mellékelek, melyek részben országos adatok (Dr. Valek Andrea és Dr.Szabó Miklós munkásságának köszönhetően).

Az asszisztált reprodukciós eljárások is emelik a koraszülöttek számát és számos külföldi NICU beteganyagának 10%-át az IVF koraszülöttek adják, ez költségvetésük 20%-t elviszi.