Orvosoktól szülőknek

A Pluszosok Egyetemének egyik legizgalmasabb előadására kaptunk meghívást: mi az életképesség határa az extrém koraszülöttek esetében? Mekkora az a legkisebb születési súly, amellyel egy baba még életben maradhat? És melyik az a legkorábbi várandóssági kor, amikor már reális esély van a túlélésre? A kérdés nemcsak orvosi, etikai hanem mélyen emberi is, mert nem elég azt a kérdést feltenni, hogy egy koraszülött baba életben marad-e – legalább ennyire fontos az is, hogy milyen életminőséggel élhet túl.

Az előadás vendége Bell professzor volt, a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora, az Iowai Egyetem Stead Family Children’s Hospital elismert neonatológusa, aki világszerte ismert munkásságáról az extrém kis súlyú koraszülöttek túlélése és hosszú távú kimeneteleinek kutatása terén.

Milyen eddigi ismereteink vannak a témában?

Az újszülött intenzív osztályon kezelt gyermekek szüleinek körében gyakran fordulnak elő mentális egészségügyi problémák, mint például szorongás, szülés utáni depresszió, és poszttraumás stressz. A mentális problémák elhúzódhatnak a perinatális időszakon túlra is, ami negatív hatással lehet a szülő-gyerek kapcsolatra, a csecsemő fejlődésére (példa: mennyire követi az orvosi és fejlesztői útmutatásokat) a tejtermelésre, a családi kapcsolatokra és hosszú távon az élethelyzethez való alkalmazkodásra.

Az újszülöttekkel való kommunikáció a koraszülött osztályokon számos kihívást rejt magában. A korai időszakban a szülőknek időre és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy magabiztosnak és kompetensnek érezzék magukat gyermekük igényeinek felismerésében és ellátásában. Fontos hangsúlyozni, hogy a kommunikáció nem merül ki a bőr-bőr kontaktusban vagy az újszülött egyszerű jeleinek felismerésében. Bár ezek is fontos részei, elsősorban a nyelvi, párbeszéden alapuló kommunikációra kell gondolni, amelyet arckifejezések, gesztusok és vokalizációk is kísérnek.

Milyen eddigi ismereteink vannak a témában?
A koraszülöttek beszéd- és nyelvi fejlődése nagyobb eséllyel késik.
A beszédfejlődésre hatással van a születéskori gesztációs kor, az újszülöttkori betegségek, a kórházi tartózkodás hossza, a hallás állapota és a környezeti tényezők.
A beszéd- és nyelvmegértés normális fejlődéséhez elengedhetetlenek a korai nyelvi tapasztalatok.
 

A koraszülöttek bőr-bőr kontaktus közbeni tervezett extubálása biztonságos és jól tolerálható tanulmány fordítását Schottner Ágnes készítette. 

A centrális vénás kanülökhöz kapcsolódó véráramfertőzések (CLABSI – Central Line-Associated Bloodstream Infections) komoly problémát jelentenek az újszülött intenzív osztályokon, különösen a koraszülött babák esetében, akik intenzív orvosi ellátásra szorulnak.

Az anyai közelség az újszülöttkori oxigénhiányos károsodás esetén alkalmazott terápiás hűtés alatt is megvalósítható tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.

Az idegtudomány és a gondoskodás találkozása: a koraszülöttség kihívásai és a családközpontú és –fejlődéstámogató ellátás kritikus szerepe a neuroprotektív ellátási csomag kulcsfontosságú részeként tanulmányt a British Telecommunication csapata fordította önkéntes munkában.

Az együttérzés anatómiája: bátorság, kapcsolódás és biztonság az újszülöttellátási gyakorlatban tanulmány fordítását a British Telecommunication csapata végezte önkéntes munkában.

Az újszülött intenzív osztályon való szülői jelenlétet befolyásoló tényezők tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
Lektorálta: Dr. Csirinyi Dorottya, Nagy Lívia

Az újszülöttkori szepszis kezelésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek szabványosításában nagy szerepe van a NESCOS protokollnak, ami a jövőben biztosíthatja a tanulmányok jobb összehasonlíthatóságát, effektívebbé teheti a kutatásokat, ezzel eredményesen csökkentheti ennek a súlyos kórképnek az előfordulását.

Az apák és anyák koraszülött babájukhoz irányított beszéde befolyásolja a baba viselkedését az újszülött intenzív osztályon tanulmányt a British Telecommunication csapata végezte önkéntes munkában.

A koraszülött babák korai bőr-bőr kontaktusa és az agyvérzés, valamint a szepszis kialakulásának összefüggése közötti vizsgálat alapján készült tanulmányt Schottner Ági fordította. 

Dr. Enrico Lopriole cikkének fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
Az átlagos teljes keringő vérmennyiség egy koraszülött baba esetén körülbelül 70 ml/kg, ami azt jelenti, hogy egy 850 g súlyú extrém koraszülött baba testében csak kb. 60 milliliter vér kering. 

Tudtad, hogy a külső fényhatásokban bekövetkező legkisebb változás is felébresztheti a koraszülött babákat a PIC-en? A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.

Az újszülöttkori szepszis – vagy, ahogy a köznyelvben ismert – véráram fertőzés/vérmérgezés, egy olyan állapot, amely akkor következik be, amikor káros mikroorganizmusok, például baktériumok, vagy gombák, vírusok az újszülött szervezetébe jutnak, és ott súlyos, összetett, az egész szervezetet érintő egészségügyi problémákat, károsodást okoznak.

A meningitis (agyhártyagyulladás) az agyat és a gerincvelőt burkoló szövetek gyulladásos megbetegedése. Súlyos, életveszélyes állapot, emiatt azonnali orvosi beavatkozást igényel. Elsősorban a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre a legveszélyesebb. Téli szezonalitás jellemzi, de az év bármelyik időszakában előfordulhat. 

Megszületéskor a tüdőben élettani változások jönnek létre, hiszen méhen belül nem használjuk a tüdőt.  Az első légvétellel (felsírás) levegő áramlik a tüdőbe, a korábban ott lévő folyadék pedig felszívódik. Koraszülött babáknál a tüdő fejletlensége és/vagy gyulladása miatt szükséges lehet légzéstámogatás. 

Szeretnénk bemutatni két olyan eszközt, melyekkel szinte biztosan találkoznak a szülők a koraszülött ellátás során.

A PIC-ben megélt szenzoros élmények támogatása és javítása (SENSE): A fejlődés szempontjából megfelelő mértékű szenzoros kitettség meghatározása magas kockázatú csecsemők esetén 
Supporting and enhancing NICU sensory experiences (SENSE): Defining developmentally-appropriate sensory exposures for high-risk infants
A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
 

Fájdalom, a szülők bevonása és az oxytocin a Perinatális Intenzív Centrumban Pain, parental involvement, and oxytocin in the Neonatal Intensive Care Unit. A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
 

A szülők jelenléte és részvétele az orvosi viziteken 11 európai újszülött osztályon
Parents' presence and participation in medical rounds in 11 European neonatal units
A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
Lektorálta: Dr. Tóth Fanni, Nagy Lívia

A hőszabályozási eredmények javulása a koraszülöttek hőstabilizálási irányelvének bevezetését követően
Fordította: Pusztai Henriett
Lektorálta: Dr. Sztahovits Petra

A szakszemélyzet által végzett ápolás és a szülői érintés hatása a hipoxiás időszakok hosszára.
A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
Lektorálta: Dr. Tóth Fanni, Nagy Lívia

Írta: Prof. Ertl Tibor
A Pécsi Tudományegyetem megszervezte a Pluszosok Egyeteme ismeretet és tudást népszerűsítő előadás sorozatát, ennek keretén belül hangzott el Prof. Dr. Tulassay Tivadar előadása, mely a koraszülöttség orvosi és társadalmi kérdéseire keres választ. 

A koraszülött (37. gesztációs hét előtt) vagy alacsony születési súlyú (2,5 kg alatti súllyal született) újszülötteknél nagy a testhőmérséklet csökkenésének kockázata a kórházba vagy éppen a kórházak közötti szállítása során.

Mit jelent a bronchiolitis (hörgőcskegyulladás)?

A bronchiolitis leggyakrabban a téli hónapokban jellemző, elsősorban vírusfertőzés következtében kialakuló, a hörgőcskéket érintő tüdőbetegség. Két éves kor alatti gyermekeknél, kisfiúknál talán kicsit gyakrabban fordul elő ez a betegség. Statisztikák szerint a kórházi bentfekvések leggyakoribb oka ebben az életkorban.

Egy éretlen baba világra jövetele és a hazaadásig lezajló események bizony nagymértékben átformálják a korababák családjának az egészségügyhöz és az egészségügyi dolgozókhoz fűződő viszonyát. Optimális helyzetben egy különleges bizalom alakul ki a személyzettel, ami éveken át megmarad. Ebben a helyzetben az ápolók és orvosok "pótszülőként" gondolkodnak, miként segíthetik a koraszülött egészséges fejlődését.

Mitől függ, hogy egy koraszülő édesanya tudja-e saját tejével táplálni babáját?
A választ egy több lábon álló székhez hasonlítanám, amire nem lehet ráülni, ha valamelyik láb nincs a helyén.

BPD - Bronchopulmonalis Dysplasia

Sokszor hallják a koraszülött intenzív osztályokon ezt a kifejezést azok a szülők, akiknek gyermeke a terhesség 32. hete előtt született meg: BPD. Így, sok nagy betűvel, de mit rejt az a 3 betűs orvosi diagnózis?
A Bronchopulmonalis Dysplasia olyan krónikus tüdőbetegség, amely elsősorban azért alakul ki, mert a koraszülés megzavarja a tüdő genetikailag meghatározott méhen belüli fejlődését, a baba fejletlen tüdővel jön a világra amelynek következtében légzéstámogatásra van szüksége.

A lélegzés kegye kettős: a friss lég
tüdőnkbe jut, s kileheljük ismét.
Amaz nyomaszt, frissít emez;
az élet ily csudamód vegyes.
Johann Wolfgang von Goethe

Az újszülöttkori sárgaság nagyon gyakori, az újszülöttek jelentős hányada “besárgul“ a születését követő első napokban, de ez az időre érkezett babáknál olyan kis fokú, hogy alig vagy egyáltalán nem lehet észrevenni.  

A koraszülött testén, végtagjain több tapasz, mandzsetta található, amelyek a monitorokkal állnak összeköttetésben. Ezek mutatják a vérnyomást, a szívműködést, a légzés számot, a vér oxigén ellátottságát, az un. oxigén szaturációját, anélkül, hogy ez utóbbi ismeretéhez  vérvételre lenne szükség. Az elfogadható határértékek kissé eltérhetnek a baba gesztációs életkorától függően, illetve az újszülött, koraszülött légzéstámogatási igénye befolyásolja a megengedett határértékeket.   

Az elmúlt negyven évben a koraszülöttek ellátása hihetetlen gyorsan fejlődött. Ám a technikai áttörések mellett az egészen természetes gyógyítási formák is teret nyertek maguknak. Talán az egyik legfontosabb természethez visszanyúló módszer, a kenguruzás, amelynek hála rohamosan nő a koraszülöttek egészséges felnövekedésének esélye.

Az újszülöttek, csecsemők, kisgyermek bőre különösen érzékeny, kiszáradásra, irritációra hajlamos, emiatt a bőrápolásuk során speciális szempontokat kell figyelembe venni. Különösen igaz ez a koraszülött babákra: az ő esetükben a bőr éretlensége és sérülékenysége igen jelentős probléma. A bőr ápolásának első lépése annak tisztán tartása. Amennyiben a kisbaba alacsony súlyú, légzési, keringési támogatást, műszeres ellátást igényel az inkubátorban, akkor a fürdetés helyett a bőr lemosása, az esetleges szennyeződések, testváladékok eltávolítása steril, langyos vízzel átitatott pamut törlőkendővel javasolt.

A neonatológiai ellátás robbanásszerű fejlődésével jelentős mértékben nőtt a kis súlyú koraszülöttek túlélési esélye. Napjainkban az élve születés határa a 23. terhességi hétnek megfelelő, megszületéskor életjelenségeket mutató koraszülött. A fentiek alapján könnyen megérthető, hogy azok a fontos agyfejlődési folyamatok, amelyek egy egészséges, kiviselt terhességnél méhen belül védetten zajlanak, a koraszülöttek esetében számos károsító hatásnak lehetnek kitéve.

A málló vakolatú kórházak, a futószalagon végzett gyógyítás és a magyar egészségügynek nevezett horror közepette létezik egy speciálisan felszerelt, európai színvonalú osztály, ahol a legkisebbeket ápolják, gyógyítják. Itt a szülők napi huszonnégy órában lehetnek gyermekük mellett (úgy, ahogy azt az 1997-es egészségügyi törvény előírja – a szerk.), itt a nővérek és az orvosok a családok részévé válnak.

Magyar és nemzetközi ajánlások alapján a csecsemők táplálásának optimális módja a hat hónapos korig tartó kizárólagos és igény szerinti szoptatás, amely a hat hónapos korban megkezdett hozzátáplálás mellett célszerű, ha folytatódik a gyermek egy-két éves koráig, vagy azon túl is, amíg anya és gyermeke is igényli. Gyakori tévhit, hogy szoptatni csak akarni kell, menni fog az magától, hiszen ösztönös viselkedés.

Jellemzője az agyban elhelyezkedő agyvizet tartalmazó ún. agykamrák tágulata.Lehet veleszületett, ami azt jelenti, hogy már méhen belül kialakult. Ennek hátterében lehet örökletes probléma vagy valamilyen méhen belüli történés után jön létre, ezek lehetnek fertőzések vagy a magzat agyvérzése. Mégis leggyakoribb oka a koraszülöttek súlyos agyvérzése.Ismert, hogy az agyvérzés koraszülöttekben az első három életnapon következik be leggyakrabban, általában  3-4 hetes korra derül ki az,  hogy a kialakult jelentős agykamra tágulat miatt műtét szükséges-e. Koponya Uh vizsgálattal jól követhető a folyamat.