Az újszülött intenzív osztályokon (NIC/PIC) a folyamatos, magas színvonalú ellátás biztosítása különösen nehézzé válhat, ha az ápolókra túl nagy munkateher hárul.
Pedig az ápolás minden mozzanata fontos: hozzájárul az újszülöttek biztonságához, és támogatja megfelelő fejlődésüket. Ebben az Egyesült Államokban végzett prospektív megfigyeléses vizsgálatban 247 ápoló vett részt, akik 10 újszülött intenzív osztályon összesen 1468 csecsemőt láttak el az adott időszakban. A kutatók azt találták, hogy azoknál az ápolóknál, akik saját megítélésük szerint nagyobb munkaterhelést tapasztaltak, nagyobb valószínűséggel maradtak el alapvető ápolási feladatok, és az ellátás elmaradásának kockázata akkor is nőtt, ha egy ápolóra kettőnél több!! baba jutott. Az eredmények arra utalnak, hogy az ápolók munkaterhelésének csökkentése kulcsfontosságú lehet az újszülött intenzív ellátás minőségének és folyamatosságának javításában,
A megbízható újszülött-ápolás alapfeltétele, hogy az ápolóknak elegendő idejük és figyelmük jusson minden egyes babára. Amikor a munkaterhelés megterhelő, előfordulhat, hogy bizonyos alapvető ellátási feladatok késnek vagy teljesen elmaradnak. A tanulmány azt vizsgálta, hogy az ápolói munkaterhelés különböző formái hogyan befolyásolják az újszülött-ápolás minőségét, illetve hogy önmagában az ápoló–beteg arány magyarázza-e az ellátás egyes elemeinek elmaradását.
A kutatók 10, különböző ellátási szintű – II., III. és III-as sebészeti és/vagy kardiológia ellátást is biztosító – amerikai újszülött intenzív osztályon követték nyomon az ápolók munkáját. Azt vizsgálták, hogy az objektíven mérhető munkaterhelés – például az egy ápolóra jutó újszülöttek száma – hogyan függ össze azzal, hogy az ápolók saját megítélésük szerint mennyire érezték megterhelőnek az adott műszakot. Minden műszak végén az ápolók egy kérdőívet töltöttek ki, amelyben jelezték, hogy a rájuk bízott csecsemők ellátása során a 16 alapvető ápolási tevékenység közül maradt-e el bármelyik.
Hogyan befolyásolja az ápolók munkaterhelése az újszülöttek ellátását?
A vizsgálat eredményei szerint minél megterhelőbbnek érezték az ápolók a rájuk nehezedő munkaterhet, annál nagyobb volt annak az esélye, hogy valamely alapvető ápolási feladat elmaradt. Ez az összefüggés minden vizsgált ápolási tevékenységnél megfigyelhető volt.
Az egy ápolóra jutó újszülöttek száma szintén meghatározó tényezőnek bizonyult. Azoknál az ápolóknál, akik egy műszakban három vagy több újszülöttről gondoskodtak, gyakrabban maradt el valamilyen szükséges ellátási feladat, mint azoknál, akik egyetlen újszülöttet láttak el.
Ugyanakkor ez az összefüggés gyengült, amikor azt is figyelembe vették, hogy az ápolók saját megítélésük szerint mennyire érezték megterhelőnek a munkájukat. Mindez arra utal, hogy nem csupán az számít, hány újszülött jut egy ápolóra, hanem az is, hogy mekkora összterhelést jelent számukra az adott műszak – ez pedig alapvetően befolyásolhatja, hogy minden újszülött időben megkapja-e a szükséges ellátást. A kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést az újszülöttek állapotának súlyossága és az elmaradt ápolási feladatok között. Ugyanakkor bizonyos tevékenységek – például az újszülöttek rendszeres állapotfelmérése, a fejlődést támogató ellátás, valamint az intravénás kanül helyének óránkénti ellenőrzése – nagyobb munkaterhelés mellett gyakrabban maradtak el. Ezzel szemben az anyatej biztonsági előírásoknak megfelelő beadása azon ápolási feladatok közé tartozott, amelyek a legritkábban maradtak el.
A kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a biztonságos és megbízható ellátáshoz megfelelő munkakörülményekre is szükség van, különösen fontos az ápolók terhelésének csökkentése, például minimalizálni, hogy egy műszakban kettőnél több újszülött ellátásáért feleljenek, hiszen ez hozzájárulhat ahhoz, hogy minden szükséges ápolási feladat időben és megfelelően megtörténjen.
A szerzők szerint az is fontos jelzés lehet, hogy maguk az ápolók mennyire érzik megterhelőnek az adott műszakot. Ennek rendszeres figyelembevétele segíthet időben felismerni azokat a helyzeteket, amikor további segítségre vagy több szakember bevonására van szükség.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az újszülött intenzív ellátásban nem elegendő pusztán az ápolói létszámot vagy az egy ápolóra jutó újszülöttek számát figyelni. Legalább ilyen fontos annak felismerése, hogy az adott műszak valójában mekkora terhet ró az ápolókra. Ha erre is odafigyelünk, azzal nemcsak az ápolókat támogatjuk, hanem minden egyes újszülött számára biztonságosabb, kiszámíthatóbb és magasabb színvonalú ellátást teremthetünk.
