A koraszülöttként született gyermekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a gondolkodási képességek, a tanulás és a nyelvi fejlődés területén, ezért a szakemberek régóta keresik azokat a tényezőket, amelyek segíthetik a fejlődésüket és javíthatják hosszú távú kimeneteleiket.
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a gyermekek későbbi fejlődését az úgynevezett anyai érzékenység, vagyis az, hogy a szülő mennyire figyel a baba jelzéseire, mennyire érti meg azokat, és milyen szeretetteljesen, megfelelően reagál rájuk. A kutatók hét hosszú távú gyermekkövetéses vizsgálat adatait elemezték, amelyek öt ország összesen 2560 gyermekének fejlődését követték nyomon.
Az eredmények egyértelműek voltak: azok a gyermekek, akiknek az édesanyja érzékenyebben és figyelmesebben reagált a szükségleteikre, jobb eredményeket értek el a gondolkodási képességeket és a beszéd megértését mérő vizsgálatokban. Minél inkább sikerült a szülőnek ráhangolódnia gyermeke jelzéseire, annál kedvezőbb volt a gyermek későbbi kognitív és nyelvi fejlődése.
A kutatás azt is megerősítette, hogy a születéskori várandóssági kor önállóan is fontos szerepet játszik a fejlődésben: a korábban született babák általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fejlődési nehézségek szempontjából. Ugyanakkor az anyai érzékenység pozitív hatása ettől függetlenül minden koraszülött gyermeknél megfigyelhető volt.
A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy az anyai érzékenység és a későbbi kognitív fejlődés közötti kapcsolat különösen erősnek bizonyult a legkorábban született koraszülöttek esetében. Ez arra utal, hogy a szülő érzékeny, válaszkész jelenléte védő hatású lehet azoknál a gyermekeknél, akik a legnagyobb fejlődési kockázatnak vannak kitéve. Ez az összefüggés akkor is fennmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették az esetleges idegrendszeri vagy fejlődési nehézségeket.
Bár a nagyon korán vagy extrém korán született gyermekek átlagosan alacsonyabb eredményeket értek el a kognitív és nyelvi teszteken, az érzékeny szülői jelenlét továbbra is kedvező hatással volt a fejlődésükre. Fontos, hogy ez az eredmény minden vizsgált országban és gyermekcsoportban hasonlóan megjelent.
A kutatás üzenete egyértelmű a családok és a szakemberek számára egyaránt. A szülők nem csupán jelen vannak gyermekük mellett, hanem fejlődésük egyik legfontosabb támogatói. Az ölelés, a vigasztalás, a szemkontaktus, a közös játék és a baba jelzéseire adott szeretetteljes válaszok nemcsak a kötődést erősítik, hanem hosszú távon a gyermek fejlődését is segíthetik.
Az eredmények egyben megerősítik a családközpontú ellátás jelentőségét. Az újszülött intenzív osztályokon, valamint az utánkövető programokban olyan ellátási formákra van szükség, amelyek támogatják a szülő–gyermek kapcsolatot, segítik a szülőket gyermekük jelzéseinek megértésében, és lehetőséget teremtenek arra, hogy aktív szereplői legyenek gyermekük fejlődésének.
A kutatás újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a koraszülött gyermekek ellátásában a család támogatása nem csupán emberi vagy érzelmi kérdés, hanem a gyermek hosszú távú fejlődését is befolyásoló, bizonyítékokon alapuló szakmai feladat.
A teljes kutatási eredmény elérhető itt: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/41655627/
Szerzők: : Jaekel, J; Wolke, D; Esser, G; Woodward, LJ; Spittle, A; Cheong, J; van Baar, AL; Verhoeven, M; Gueron-Sela, N; Atzaba-Poria, N; Anderson, PJ; Treyvaud, K
DOI: 10.1016/j.jpeds.2026.115024
