Koraszülött utógondozás

Eleget tudnak a szülők a koraszülöttség lehetséges következményeiről?
A koraszülött gyermekek kezelésével kapcsolatos tudásbeli hiányosságok feltárása: Tanulmány a szülők szemszögéből
 

Magyarországon a 2000-es évek óta egyre nagyobb figyelem fordul a gyógypedagógiai szakirodalomban és a gyógypedagógiai vizsgálat és fejlesztés gyakorlatában a látássérülés addig kevésbé ismert típusára, amikor nem a vizuális inger érzékelése, hanem az inger agyi feldolgozása sérült. Ez a probléma egészen más tünetekkel jár, mint a szem betegségéből eredő látássérülések.

2022 október elején került sor Bécsben az UEG (Egyesült Gasztorenterológiai Társaságok) 30. nemzetközi konferenciájára. A kapcsolódó társaságokkal közösen, mint például az ESPGHAN (Európai Gyermek-Gasztoenterológiai Társaság), egy teljes héten át tartó nemzetközi multidiszciplináris találkozót rendeztek meg a kutatási eredmények és a legjobb klinikai gyakorlatok megvitatására és megosztására. Az UEG egyik prioritása az európai betegszervezetekkel való aktív partnerség kialakítása és azok bevonása a különböző társaságok munkájába.

Lengyel Noémi vagyok, idén júniusban tettem sikeres záróvizsgát a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai karán Csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon. Záródolgozatomat Koraszülött gyermekek érzelmi és szociális jellemzőinek vizsgálata címmel írtam.

Milyen felnőtt lesz egy koraszülött gyermekből?

Az orvostudomány fejlődésének hála egyre több koraszülött gyermek éri meg a felnőtt kort, így egyre pontosabb képet kaphatunk arról, hogy milyen hosszútávú, felnőttkorban is jelenlévő hatásai lehetnek a túl korai születésnek. Korábban is beszámoltak már arról, hogy a koraszülés hátrányosan befolyásolhatja a társas kapcsolatokat a felnőttkorban. Jelen tanulmányban a Teheráni Orvostudományi Egyetem kutatói arra törekedtek, hogy egy rövid kommutációs vizsgálat elvégezésével felmérjék a koraszülött fiatal felnőttek párkapcsolataival összefüggő kihívások legfontosabb tényezőit.

Absztrakt

A szülők és a koraszülöttek ritkán jutnak szerephez abban, hogy számukra is releváns kimeneteli mutatókat vizsgáljanak azokban a klinikai kutatásokban, amelyeknek ők az alanyai. Ebben a cikkben körbejárjuk az általunk használatos kimeneteli mérési pontok különböző aspektusait, valamint három olyan személy tapasztalatait mutatjuk be ezekkel kapcsolatban, akik koraszülők, vagy maguk is koraszülöttek voltak.

Ahogy egyre több koraszülött gyermek jut el felnőttkorba, egyre pontosabb képet kaphatunk arról is, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek a koraszülöttségnek a gyermekekre és az őket nevelő családokra.
Az extrém koraszülöttek felnőttkorban döntően jól teljesítenek a társadalomban, hiszen számos példát találunk arra, hogy a régmúlt időben is életben maradtak igen alacsony súlyú koraszülöttek, akik meghatározó egyéniségként maradandót alkottak.

A kisfiam számára, mióta világ a világ, a neurológia és neurológus doktornénik és doktorbácsik az élet teljesen természetes velejárói. Mondhatni sajnos, hiszen 11 évvel ezelőtt extrém koraszülöttként látta meg a napvilágot. Mint szülő, ma már össze sem hasonlítható a 10-11 évvel ezelőtti hozzáállásom a neurológiai vizitekhez. Neurológusra annak a gyermeknek van szüksége, akinek az idegrendszere biztosan, vagy valószínűsíthetőleg sérült, erre utalhatnak olyan jelek, tünetek,  mint  görcshajlam (láz-epilepszia), megkésett mozgás - beszédfejlődés vagy akár a gyakori, migrénszerű fejfájás).

Óriási öröm a szülőknek, mikor több hét vagy akár hónap után hazavihetik a PIC-ből koraszülött vagy éretten született, de valamilyen betegség miatt itt kezelt babájukat. És persze szívmelengető sikerélmény ez az ellátó személyzetnek, de a munkánk itt nem ér véget. Ezek a gyermekek továbbra is kiemelt figyelmet, korszerű és gondos utánkövetést igényelnek minimum 6, de optimális esetben 18 éves korukig.