Ahogy egyre több koraszülött gyermek jut el felnőttkorba, egyre pontosabb képet kaphatunk arról is, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek a koraszülöttségnek a gyermekekre és az őket nevelő családokra.
Az extrém koraszülöttek felnőttkorban döntően jól teljesítenek a társadalomban, hiszen számos példát találunk arra, hogy a régmúlt időben is életben maradtak igen alacsony súlyú koraszülöttek, akik meghatározó egyéniségként maradandót alkottak.
2020. január 25-én az EFCNI nemzetközi szülői szervezetek világtalálkozóján tartott érdekfeszítő előadást erről a témáról Dr. Dieter Wolke, a University of Warwick pszichológia professzora és a téma világszerte elismert kutatója, bemutatva több évtizede tartó kutatásaik eredményeit.
Az korábban is ismert volt, hogy a koraszülött gyermekek esetében több kognitív károsodás és egyéb, végrehajtási funkciókkal kapcsolatos probléma azonosítható, mint az időre született gyermekeknél, de az sokáig nem volt teljesen egyértelmű, hogy ezek a problémák a felnőttkorban is megmaradnak-e. Röviden azt mondhatjuk, hogy bizonyos problémák idővel csökkennek, míg mások rendkívül stabilak maradnak a gyermekkor és felnőttkor között.
Az előadás során számos kérdés került terítékre: vajon kinövik-e a koraszülött gyermekek a születésükkor jelentkező problémákat?
Jelentkeznek-e esetleg újabb problémák felnőttkorra?
Milyen hatása van a gyermekek fejlődésére a környezetnek és a szülőknek?
Milyen hatása van a szülők életminőségére a koraszülöttségnek?
A professzor megállapításai két kutatás eredményein alapulnak. Az ún. Bavarian Longitudinal Study keretében 1985-86 között Dél-Bajorországban született koraszülötteket vizsgáltak egészen 25-26 éves korukig, míg a brit EPICure tanulmányban 1995-ben született gyermekek eredményeit vetették össze időre született társaikéval. A kutatások keretében vizsgálták az extrém koraszülött vagy nagyon alacsony súllyal született gyermekek kognitív fejlődését, mentális egészségét és általános jólétét felnőttkorig, illetve emellett a szülők életminőségét is.
Az eredmények alapján azonosíthatóak azok a területek, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a mindennapokban és a gyermekek nevelése során, illetve azok, amelyek esetében azt látjuk, hogy a felnőttkorra csökkenhetnek a két csoport között kezdetben megjelenő különbségek, illetve ahol mindössze elenyésző eltérések azonosíthatóak az időre született gyermekekhez képest. Ahogyan a professzor is hangsúlyozta, a koraszülöttekre vonatkozó kockázatok sokszor magasabbak, de ez nem jelenti azt, hogy minden koraszülött esetében biztosan meg is jelennek a különböző problémák.
Csökkenő különbségek felnőttkorig
A tanulmányok alapján több olyan terület is azonosítható, ahol a kutatások alapvetően megnyugtató eredményeket hoztak. Bár a Bavarian Longitudinal Study során minden értékelési ponton jelentősen több figyelemzavar volt megfigyelhető, a koncentrálóképesség időtartama rövidebb volt, és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) is gyakoribb volt, mint az időre született kontroll csoportban, idővel mindkét csoportban növekedett a koncentrálóképesség időtartama és csökkent a figyelemzavar a felnőttkor felé haladva.
Tehát a figyelemzavar a gyermekek korának előrehaladásával a koraszülöttek esetében is csökken, és kevés bizonyíték van a depressziós rendellenességre való nagyobb hajlandóságra. Az is látható, hogy a vizsgált koraszülött gyermekek felnőttkori életminősége hasonló az időre született gyermekekéhez, vagy csak kis különbségek azonosíthatóak ebben a tekintetben, illetve a felnőttek önértékelése sem tér el lényegesen a két csoportban. Mindezek mellett sok esetben az átlagosnál is jobb kapcsolat alakul ki a szülőkkel.
Szülők életminősége
A gyermekek mellett a szülők életminőségét is vizsgálták. Az extrém koraszülött gyermekek szülei esetében ugyan kb. 10%-al magasabb volt a válások aránya, az eredmények összességében azt mutatják, hogy 27 évvel a születést követően nincs érdemi különbség az időre született és koraszülött babák szüleinek életminőségében. Ráadásul a gyermek 6 éves korában alacsonyabb az anyai depresszió aránya a vizsgált koraszülött csoportban.
A kutatásokból az derült ki, hogy a szülők életminőségét elsősorban a gyermek mentális egészsége befolyásolja, illetve az, hogy milyen kapcsolata van a gyermeknek a kortársakkal. Ha a gyermek boldog és vannak barátai gyermekkorban, a szülők is elégedettebbek. Egyes eredmények azt mutatják, hogy a koraszülöttség sokszor a családot is közelebb hozza, hiszen jobban bevonódnak a szülők mellett a testvérek és nagyszülők is a nevelésbe és a mindennapi életbe. A fogyatékosság gyakoribb az extrém koraszülött gyermekek között, de ez nem csökkentette jelentősen a szülők életminőségét felnőttkorban.
Odafigyelést igénylő területek
A tanulmányok olyan területeket is azonosítottak, amelyek nagyobb odafigyelést igényelhetnek, hiszen az extrém koraszülött babák nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A kognitív fejlődés (általános IQ, végrehajtó funkciók) területén az extrém koraszülött/nagyon alacsony súllyal született gyermekek még felnőtt korban is rosszabbul teljesítettek, mint a kontroll csoport. A kognitív funkciókban kevés változás látható a gyerekkortól felnőttkorig tartó időszakban, 2 éves korban alapvetően megjósolható a felnőtt IQ deficit.
A kognitív deficit gyakrabban azonosítható az extrém koraszülött babáknál, illetve többször egyszerre több ilyen deficit lehet jelen.
A koraszülött gyermekek gyakrabban lesznek szociálisan visszahúzódóak, társas kapcsolataik gyengébbek lehetnek, ami miatt sokszor partnert is nehezebben találhatnak, ami a szexuális kapcsolatokat és a családalapítást is befolyásolhatja. Mindezek miatt meglehet a veszélye annak, hogy rosszabb anyagi és egészségügyi helyzetbe kerülnek felnőtt korra, vagy kevésbé tudnak függetlenedni.
A mentális egészség tekintetében elmondható, hogy felnőttkorban továbbra is nagyobb az ADHD és ASD (autizmus spektrum zavar) kockázat, ezek a gyermekek gyakrabban válnak visszahúzódóvá, és valamivel nagyobb a szorongás és hangulatzavar kockázata is.
Wolke professzor külön szólt az iskolai/társadalmi zaklatás (bullying) jelenségéről és hatásairól ennél a csoportnál. Összességében pedig elmondható, hogy a vizsgált csoportnál gyakrabban fordult elő az ilyen fajta zaklatás, ami tovább növeli az érzelmi problémák egyébként is magasabb kockázatát.
Mit tehetünk? Mi segítheti az extrém koraszülött babák fejlődését?
A kutatások során igyekeztek azt is megvizsgálni, hogy mely születéskori tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást a gyermekek IQ szintjére. Egyéb tényezők mellett a felnőttkori IQ-t csökkenti a gépi lélegeztetés hatása és az alacsony szülő-csecsemő kapcsolati index; vagyis a szülők magabiztossága és az érzékeny szülői jelenlét alapvető fontosságú a gyermekek kognitív fejlődése szempontjából. Ugyanakkor a magasabb társadalmi osztály pozitív hatással van az IQ-ra. Mindezekből következik, hogy a társadalmi osztály, a koraszülöttség, és a szülői magabiztosság együttesen nagy különbségeket eredményezhet.
Ugyanolyan mértékű IQ pont különbség azonosítható az alacsony és magas társadalmi osztályokba született gyermekek között, mint amit maga a koraszülöttség is eredményez, vagyis a koraszülöttek dupla veszélynek vannak kitéve. Nagy a különbség pl. egy magas társadalmi osztályba időre született gyermek és alacsony társadalmi osztályba kerülő koraszülött IQ-ja között.
Mindezt a különbséget ellensúlyozhatja az ún. „sensitive parenting”, ahol a szülők tudatában vannak gyermekük érzelmi és fizikai szükségleteinek és annak megfelelően reagálnak. Ennek része például a PIC-en lévő szülők bevonódása, jelenléte, magabiztossága. A magas szülői bevonódás, érzékeny szülői jelenlét ellensúlyozni tudja a kezdeti deficitet és a koraszülött gyermekek esetén az időre született gyermekekkel megegyező iskolai teljesítményt eredményezhet.
A fenti megállapításokat figyelembe véve, körvonalazódnak azok a területek is, ahol támogatást nyújtva javíthatóak a koraszülött gyermekek eredményei és jobb esélyekkel indulhatnak az életben az extrém koraszülött babák is:
- ehhez szükséges, hogy a PIC-en magabiztos és az adott helyzetre érzékeny szülők legyenek jelen a gyermekek ellátása során,
- ezért is fontos a családközpontú PIC-ek kialakítása és egy biztonságos környezet megteremtése,
- megfelelő támogatást kell biztosítanunk az optimális szülői, nevelési környezet kialakításához,
- nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a bullying megelőzésére,
- elő kell segítenünk a koraszülött gyermekek társadalmi integrációját és a társadalmi készségeik fejlődését,
- mindezekhez pedig támogatni kell a szülők és nevelők, tanárok oktatását is, hogy azok jobban tisztában legyenek a koraszülött gyermekek szükségleteivel.
Források
Wolke, Dieter, Jaekel, Julia, Hall, James, Baumann, Nicole, 2013. Effects of sensitive parenting on the academic resilience of very preterm and very low birth weight adolescents. Journal of Adolescent Health, 53 (5), pp. 642-647
Wolke, Dieter, Baumann, Nicole, Busch, Barbara, Bartmann, Peter, 2017. Very preterm birth and parents' quality of life 27 years later. Pediatrics, 140 (3)
Wolke, D., Johnson, S., & Mendonça, M. (2019). The Life Course Consequences of Very Preterm Birth. Annual Review of Developmental Psychology – Volume 1, 1(1), 69-92. doi: http://dx.doi.org/10.1146/annurev-devpsych-121318-084804
Johnson, S., O’Reilly, H., Ni, Y., Wolke, D., & Marlow, N. (2019 – online first). Psychiatric Symptoms and Disorders in Extremely Preterm Young Adults at 19 Years of Age and Longitudinal Findings From Middle Childhood. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry Vol 58(8) p820-826.e6. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.jaac.2019.02.020
Breeman, Linda D., Jaekel, Julia, Baumann, Nicole, Bartmann, Peter, Wolke, Dieter, 2016. Attention problems in very preterm children from childhood to adulthood : the Bavarian longitudinal study. Journal of child psychology and psychiatry, 57 (2), pp. 132-140
Eryigit-Madzwamuse, Suna, Baumann, Nicole, Jaekel, Julia, Bartmann, Peter, Wolke, Dieter, 2015. Neuro-cognitive performance of very preterm or very low birth weight adults at 26 years. Journal of child psychology and psychiatry, 56 (8), pp. 857-864
Breeman, Linda D., Jaekel, Julia, Baumann, Nicole, Bartmann, Peter, Wolke, Dieter, 2017. Neonatal predictors of cognitive ability in adults born very preterm : a prospective cohort study. Developmental Medicine & Child Neurology, 59 (5), pp. 477-483
