A Noah’s Ark Belgium szervezésében, Dr. Aline Vuckovic (a HUB neonatológiai osztályvezetője) és Dr. Dorottya Kelen (a HUB Erasme neonatológia osztályvezető főorvosa, a „Zero Separation” megközelítés belga úttörője) közreműködésével különleges kongresszusra került sor május 15-én Anderlechtben, „Zero Separation Congress” címmel. A kongresszus előadásai angol és francia nyelven is, szinkrontolmácsolással voltak követhetők.
A rendezvény egyedülálló alkalom volt a neonatológiai közösség számára, hiszen három világhírű szakember osztotta meg tudását és inspiráló munkásságát, akik jelentős szerepet játszanak az újszülöttek „zéró szeparációs” ellátásának globális elterjesztésében.
A világon évente több mint 13 millió koraszülött születik, a szövődmények pedig az 5 év alatti halálozás vezető okai. Még a túlélőknél is gyakoriak a hosszú távú problémák: tanulási nehézségek, figyelemzavar, mozgás- és viselkedési zavarok.
A kenguruzás olyan, mint egy „idegrendszervédő gyógyszer” de hívhatjuk „brain surfactant”-nak is. Az elmúlt évek kutatási eredményeinek következtében a WHO 2024-es ajánlásai szerint a kengurugondozást mindenhol rutinszerűen, a születéstől kezdve, megszakítás nélkül kellene alkalmazni. A zéró szeparáció és kengurugondozás nemcsak etikai kötelesség, hanem a koraszülöttek túlélésének és hosszú távú fejlődésének kulcsa.
Dr. Nils Bergman a „Nurture Science” (Gondoskodástudomány) kutatásával forradalmi változást indított el, amely megalapozta a WHO 2022-es ajánlásait a születést követő azonnali és folyamatos bőr-bőr kontaktus bevezetéséről. Előadásáról itt írtunk részletesen.
Dr. Nathalie Charpak egész karrierjét a Kolumbiából indult, és mára világszerte elismert kenguru módszer fejlesztésének szentelte. Előadása a koraszülött babák és családjaik helyzetére, valamint a Kangaroo Mother Care (KMC) módszer rövid- és hosszú távú hatásaira fókuszált. Az elmúlt években publikált eredményei szerint a szülők több mint fele úgy érzi, késik a szülői szerep kialakulása, sokan félelmet, bűntudatot és bizonytalanságot élnek át a koraszülést követően. A kórházi tartózkodás alatt életmódjuk teljesen megváltozik: alvászavar, étkezési szokások romlása alakul ki és csökken a munkaképességük.
Ma már tudjuk, hogy a szülők nem „látogatók”, hanem a baba fő ellátói kellene, hogy legyenek, ezért fontos a bevonásuk és támogatásuk az ellátás során. A koraszülöttek idegrendszeri fejlődése különösen sérülékeny: a fehérállomány, a hippocampus és az amygdala károsodása kihat a kognitív, érzelmi és szociális készségekre. Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy a három legfontosabb pillér az idegrendszer védelmében a bőr-bőr kontaktus, az anyatejes táplálás és a korai hazaadás folyamatos szoros követéssel.
A kengurugondozás „érzékszervi környezetet” biztosít: testmeleg, szívhang, anyai hang és illat, vizuális és proprioceptív ingerek, melyek elősegítik az agy szerveződését. Rövid- és középtávon jobb a hőszabályozás, fiziológiai stabilitás, kevesebb légzéskimaradás, csökkent stressz, gyorsabb növekedés, több szoptatás és nem utolsósorban alacsonyabb halálozás. Hosszú távon mostanra bizonyított, hogy pozitív hatással bír a szürke- és fehérállomány térfogatára, a hippocampus és amygdala fejlődésére, a motoros készségekre, magasabb IQ-val rendelkeznek azok a fiatal felnőttek, akik megszületésüket követően folyamatosan kenguruztak. A hatás „dózisfüggő”: minél több időt tölt a baba kengurugondozásban, annál nagyobb a neuroprotektív előny.
Dr. Stina Klemming és csapata a „Couplet Care” (anya–újszülött együttellátás) modell segítségével új szintre emelte a bőr-bőr kontaktus gyakorlatát, lehetővé téve, hogy az újszülöttek még orvosi beavatkozások idején se váljanak el édesanyjuktól. Előadásának összefoglalója itt olvasható!
Dr. Kelen Dorottya és Emilie Huet előadása a „zéró szeparáció” elvéről szólt, vagyis arról, hogy az újszülöttek – még a koraszülöttek is – lehetőség szerint ne váljanak el a szüleiktől közvetlenül születés után. Az elmúlt évtizedekben a koraszülöttek túlélési esélyei jelentősen javultak, de a fejlődési kockázatok (pl. agyi- és idegrendszeri sérülések, fejlődési zavarok) ahogy azt már az előbbiekben részletesen taglaltunk, továbbra is fennállnak. A késleltetett köldökzsinórellátás és a bőrkontaktus elősegíti a stabilabb keringést, jobb a vér oxigénellátása ezáltal pozitív hatással van a gyermek hosszú távú fejlődésére. A születés során a szeparáció az egyik legnagyobb stresszforrás a babának. A HUB PIC gyakorlatában a legtöbb esetben a bőrkontaktus azonnal megvalósítható, kivéve, ha a baba intenzív ellátást igényel vagy altatásos császármetszés történik.
Koraszülés esetén, ha a baba stabil, a módszer minél előbb alkalmazható. A megfelelő felszereléssel és felkészített csapattal a bőrkontaktus a szülőszobától az újszülött intenzív osztályig (TANDEM transzfer) biztonságosan megvalósítható. Az 1500 gramm alatti babák esetében a zéró szeparáció aránya 2023-ban még csak 16%, 2024-ben 20%, míg 2025-ben már 50% volt, ami jelentős előrelépést mutat. Osztályukon a bőrkontaktusban szállított babák stabilabb életfunkciókat mutattak (pulzus, oxigénszaturáció, testhőmérséklet) gyorsabban megindult a táplálás, csökkent a hipoglikémia kockázata, és nőtt a kizárólagos anyatejes táplálás aránya.
Az azonnali bőrkontaktus hozzájárult a kórházi tartózkodás rövidüléséhez és a légzéstámogatás idejének csökkenéséhez. A jövő célja, hogy minél több – akár nagyon kis súlyú – baba is részesülhessen ebben a gondoskodásban. Standardizálni a bőrkontaktust minden 32. hét feletti és 1500 g feletti újszülöttnél. További kutatás és szemléletváltás szükséges a „zéró szeparáció” szélesebb körű elterjesztéséhez.
