A jENS 2025, vagyis a 6. Joint European Neonatal Societies Kongresszus 2025. október 21. és 25. között került megrendezésre Belgrádban.
A kongresszus ismét kiemelt szakmai platformként szolgált az élvonalbeli kutatások, a klinikai innovációk és a tapasztalati tudás megosztására – mindezt azzal a közös céllal, hogy javítsa a koraszülött és súlyosan beteg újszülöttek életkilátásait világszerte.
A jENS Európa egyik vezető nemzetközi eseménye, amelyre a világ minden tájáról érkeznek neonatológusok, gyermekgyógyászok, ápolók, kutatók, ipari partnerek, valamint szülői és betegképviselők.
A rendezvényt a GFCNI, az Európai Gyermekgyógyászati Kutatási Társaság (ESPR) és az Európai Neonatológiai és Perinatológiai Társaságok Uniója (UENPS) közösen szervezi.
A jENS az első olyan kongresszus, ahol a szülők és az egészségügyi szakemberek egyenrangú partnerként vesznek részt a program kialakításában.
A kongresszus témaköre rendkívül széles volt: előkonferencia-kurzusok, gyakorlati workshopok és vezető szakértők által tartott szekciók várták a résztvevőket, amelyek a neonatológia területén az innovációt, a sokszínűséget és az együttműködést hangsúlyozták. A GFCNI büszkén vezetett tudományos szekciókat és előtanfolyamokat, amelyek célja a családok és az egészségügyi szakemberek közötti partnerség erősítése – ezzel is elősegítve a koraszülöttek és újszülöttek ellátásának, valamint hosszú távú életkilátásainak javítását.
A 2015-ös első kongresszus óta a jENS rangos, kétévente megrendezett nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát, amely 1500–2000 résztvevőt fogad a világ minden tájáról. Az idei program kiemelt hangsúlyt helyezett az újszülött- és családközpontú fejlődést támogató ellátásra, a betegbiztonságra, valamint a globális együttműködésre.
Külön büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a jENS Awards 2025 keretében Egyesületünk alelnöke, Nagy Lívia kapta a GFCNI-díjat, amellyel a családokért és az újszülöttek egészségéért végzett kiemelkedő érdekképviseleti munkáját ismerték el. A további díjazottak: Prof. Agnes van den Hoogen, az ESPR-díj nyertese, az újszülöttápolás és a kutatás terén végzett kiemelkedő munkájáért, valamint Prof. Georg Simbruner, az UENPS díj kitüntetettje, életművéért és az UENPS megalapításáért.
1. nap – Előkongresszusi kurzusok: A családközpontú neonatális ellátás fejlesztése
A délelőtt folyamán a világ különböző országaiból érkező szakértők mutatták be, hogyan segíti az érintésen alapuló bőr-bőr kontaktus (KMC) és a szoptatási támogatás a szülő–gyermek kötődés elmélyítését és a fejlődési eredmények javulását.
İlknur Okay (Törökország) megható, betegszemszögű előadásában hangsúlyozta, milyen óriási jelentősége van ezeknek a gyakorlatoknak a családok számára. Ezt követően Roy Philip (Írország) gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet a bőr-bőr kontaktust és a szoptatás támogatását hatékonyan beépíteni a PIC mindennapi gyakorlatába, kiemelve a tudományosan megalapozott, mind az újszülöttek, mind a szülők számára kedvező módszereket.
A további szekciók a család- és csecsemőközpontú szemlélet napi szintű integrációjára fókuszáltak. Karel O’Brien (Kanada) bemutatta, miként javítja ez a megközelítés az ellátás minőségét, míg Nikk Conneman (Hollandia) az egészségügyi csapatokon belüli befogadó, támogató kultúra kialakításának fontosságát hangsúlyozta. A délutáni előadások között Renee Flacking (Svédország) azt elemezte, hogyan lehet fenntartani a pozitív szoptatási élményeket a PIC-ben és az azt követő időszakban, míg Annie Janvier (Kanada) gyakorlati stratégiákat osztott meg arra, hogyan segíthetők a szülők a kórházi tartózkodás nehéz időszakaiban.
A nap a hivatalos megnyitó ünnepséggel zárult. Dr. Gagan Gupta (USA) nyitóelőadása, a „Global Challenges in Newborn Health – Insights, Vision, and Expertise” a globálisan elérhető, igazságos és bizonyítékokon alapuló újszülöttellátás sürgető szükségességét hangsúlyozta.
2. nap – Hosszú távú kimenetelek, családi tapasztalatok és táplálás a koraszülött-ellátásban
A délelőtti szekciót Silke Mader (Németország), a GFCNI elnöke, és Luc Zimmermann (Hollandia), a szervezet korábbi orvosi igazgatója vezették „Long-Term Effects of Prematurity and the Burden of RSV on Health and Quality of Life” címmel. Az előadások azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a korai légúti fertőzések és a koraszülöttség a gyermekek és családjaik hosszú távú egészségi állapotát és életminőségét.
A legfontosabb eredmények között szerepelt a GFCNI munkatársainak, Christina Tischer és Ilona Trautmannsberger (Németország) új kutatása az RSV-fertőzések következményeiről, valamint Dieter Wolke (Egyesült Királyság) előadása a koraszülött gyermekek és felnőttek fejlődéskövetéséről és életminőségéről. További tanulmányok az iskolai teljesítményt, a tüdőfejlődést, valamint a bronchopulmonális diszpláziával (BPD) élő gyermekek szüleinek tapasztalatait elemezték.
A nap folyamán Steve Abman (USA) is bemutatta a GFCNI BronQ Family Study projektet, amely a bronchopulmonális diszplázia hosszú távú hatásait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolja a krónikus tüdőbetegség a családok életét. A kora délutáni Short Oral Session on Parental Involvement and Global Health című szekciót Teresa Primavesi-Poggio (Németország), a GFCNI képviseletében, társelnökként vezette. Az előadások a szülői részvétel globális aspektusait mutatták be a neonatális ellátásban – a mentális egészség és a kötődés erősítésétől kezdve egészen a kulturálisan adaptált ellátási modellekig.
A nap „How Can We Improve Preterm Infant Nutrition, Feeding, and Growth?” című záró szekcióját ismét Silke Mader és Luc Zimmermann moderálták. Roy Philip (Írország) az egyénre szabott táplálási stratégiák fontosságát emelte ki, míg Silke Mader hangsúlyozta, hogy a szülők aktív bevonása a táplálási folyamatba kulcsfontosságú. Európai és új-zélandi kutatók adatai szerint a család-integrált ellátás rövidítheti a kórházi tartózkodást és növelheti a kizárólagos szoptatás arányát.
3. nap – Fájdalomcsillapítás és kommunikáció a családközpontú neonatális ellátásban
A délelőtti „Pain Management in the NICU” című szekciót Silke Mader (Németország), a GFCNI elnöke, és Sinno Simons (Hollandia) vezették közösen. Az előadások arra keresték a választ, hogyan tudják a neonatális csapatok hatékonyabban felismerni, megelőzni és kezelni a koraszülöttek és újszülöttek fájdalmát.
Piet Leroy (Hollandia) gondolatébresztő előadásában azt a kérdést boncolgatta, vajon elkerülhető-e teljes mértékben a fájdalom a kórházi ellátás során. Ezt követően Marsha Campbell-Yeo (Kanada) mutatta be a szülői részvételre épülő fájdalomcsillapítás új megközelítéseit, kiemelve, milyen kulcsszerepet játszanak a szülők a csecsemők komfortérzetének javításában. Elizabeth Walter-Nicolet (Franciaország) a SUPREMENeo tanulmány legújabb eredményeit ismertette a laringoszkópia előtti premedikációról, valamint az EVENDOL fájdalomskála validálásáról, amely az újszülöttkori fájdalom objektív értékelését segíti.
A GFCNI délután is aktív szerepet vállalt az „Improving Communication with Parents – Background Information and Practical Aspects” című interaktív workshop társszervezésében. A meghívott szakértők – Gigi Khonyongwa-Fernandez (Egyesült Királyság), Francesca Gallini (Olaszország) és Jos Latour (Egyesült Királyság) – gyakorlati stratégiákat osztottak meg a hatékony kommunikációról, az empatikus módon történő rossz hírek közléséről, valamint a tájékozott döntéshozatal támogatásáról a neonatális ellátásban.
4. nap – Partnerségek építése és az ellátás fejlesztése
A negyedik nap középpontjában az egészségügyi szakemberek és a szülők közötti erős partnerség, valamint a bizonyítékokon alapuló ellátás állt, amely minden újszülött növekedését és jólétét támogatja.
A nap a GFCNI által szervezett „Transition from Traditional Parent Involvement to a Real Integrated Partnership with Parents in the NICU” című szekcióval kezdődött, amelyet Silke Mader, a GFCNI elnöke, és Teresa Primavesi-Poggio (Németország), a szervezet szakpolitikai és érdekképviseleti vezetője moderáltak. Liisa Lehtonen (Finnország) és Karel O’Brien (Kanada) előadásaikban gyakorlati stratégiákat mutattak be a szülők valódi, integrált partnerré tételére, valamint arra, hogyan lehet leküzdeni az intézményi akadályokat a részvétel útjából.
A délutáni szekciókban Christina Tischer (Németország), a GFCNI tudományos és kutatási igazgatója, valamint Luc Zimmermann (Hollandia), a szervezet korábbi orvosi igazgatója vezették a „Vascular Access, Transfusion, and Patient Safety” panelt. Itt új kutatási eredményeket mutattak be a vértranszfúzió, az érhozzáférési eszközök, valamint a hibakezelés nyílt megközelítéseinek témakörében.
Ezzel párhuzamosan Silke Mader és Esin Koç (Törökország) társelnökként vezették a „Global Maternal and Newborn Health” című ülést, ahol a WHO és más globális partnerek szakértői tárgyalták az egyenlő hozzáférésű ellátás, az utánkövetés és az innovációk szerepét a neonatális képzés és betegbiztonság területén.
5. nap – Betegbiztonság és csapatmunka a PIC-ben
A jENS 2025 utolsó napja a neonatális ellátás egyik legfontosabb témája köré épült: a betegbiztonság és a csapatmunka szerepe.
A GFCNI által szervezett „Patient Safety and Error Management” című szekciót Teresa Primavesi-Poggio és Silke Mader (Németország), a GFCNI elnöke, közösen moderálták. A nemzetközi szakértők azzal foglalkoztak, hogyan erősítheti a minőségfejlesztés és a nyílt kommunikáció a neonatális ellátás eredményeit világszerte. Cynthia van der Starre (Hollandia) inspiráló előadásában emlékeztetett arra, hogy a betegbiztonság a NICU-ban valódi csapatmunka: a szakmák közötti együttműködés teremti meg a bizalom és felelősségvállalás kultúráját. James Webbe (Egyesült Királyság) gyakorlati példákat mutatott be arra, hogyan segíthetik a benchmarking-eszközök és minőségi mutatók a folyamatos fejlesztést a neonatális ellátásban.
A rövid előadások globális nézőpontból világítottak rá az innováció és a biztonság kapcsolódási pontjaira. Törökországból, az Egyesült Királyságból és Etiópiából érkező kutatások új megközelítéseket mutattak be a kockázatfelmérésben, a családközpontú minőségfejlesztésben, valamint a hypothermia csökkentésében a felvétel során.
A program zárása: A neonatológiai ellátás fejlődése csak együttműködéssel lehetséges – az egészségügyi szakemberek, kutatók és családok partnersége révén biztosítható az együttérző, bizonyítékokon alapuló gondoskodás minden újszülött számára.
Találkozunk 2027-ben, Spanyolországban!
