A fejlődéstámogató családcentrikus újszülött és koraszülött ellátás alapvető szempontja, hogy a szülők a gyermek elsődleges gondozói. A babával kapcsolatos gondozási feladatok, mint a gyermek etetése, pelenkázása, fürdetése NEM ápolási, hanem gondozási feladatok.
Történetünk az 1970-es évek közepén kezdődött, amikor az egyetemet befejeztük. Ebben az időben nagyon sok gyermek született az országban, Debrecenben is. A sok szülés a szülészeti, újszülöttkori problémák halmozódásával járt együtt, amit tetézett az az egyébként általános gyakorlat, hogy a szülészetekre szakorvos csupán konzíliumba járt át a gyermekosztályról, vagy csak a nap néhány órájában volt jelen.
Az alvás védelme az ápoló személyzet kiemelendő feladata, mert a babák extrém keveset alszanak az intenzív osztályon. Méhen belül 20-22 órát alszanak a magzatok, és már a 28. várandóssági héten kimutathatóak a csendes (REM nélküli) és aktív (REM) alvási ciklusok.
A koraszülöttek utánkövetése folyamán tapasztalt leggyakoribb probléma a babák, majd kisgyermekek táplálási nehézségei. A szoptatási ambulanciák visszajelzései alapján közel 40%-ban koraszülöttként született gyermekek szülei jelentkeznek különböző kérdésekkel, aggodalmakkal.
Rey és Martinez fejlesztette ki 1978-ban a kolumbiai Bogotában a kenguru- módszert, az alacsony születési súlyú babák hagyományos ellátásának alternatívájaként az inkubátorhiány, a nozokomiális fertőzések magas száma és a csecsemőelhagyás problémáinak megoldására. A módszerrel bebizonyították, hogy az anyák “inkubátorként” biztosítják a testhőmérséklet fenntartását, a táplálást és a megfelelő stimulációt.
Az átlagember azt gondolná, hogy a babák fektetése a legegyszerűbb ápolási feladat a koraszülött ellátásban. Egyszerű, mert befektetjük a babát az inkubátorba és el lesz ő, ahogy van. A koraszülött baba kényelmes pozicionálása a megfelelő alátámasztással az ápolási munka egyik legfontosabb része.
A fejlődéstámogató környezet kialakítása a koraszülött intenzív osztályokon a magyar ellátó rendszer egyik legnagyobb kihívása. Az osztályok nem vagy nehezen alkalmazkodnak a koraszülött baba idegrendszerének egészséges fejlődéséhez.
A koraszülött osztályon elkerülhetetlen a fájdalom! Legkevesebb 16, többnyire inkább 20-25 fájdalmas vagy stresszt okozó beavatkozáson esik át minden koraszülött baba naponta (Carbajal, 2016). Legyen ez csak egy pelenkázás, vagy egy forgatás, ezek mind fájdalmas beavatkozások a PICik számára. Egy infúzió bekötése vagy más invazív beavatkozás még nagyobb fájdalmat okoz számukra.
Amikor egy baba korábban érkezik a világra, az édesanyja gyászolni kezd. Gyászolni nemcsak halálesetet lehet, hanem egy nagyon szép állapotot is.
A várandósságban az anya azt gyászolja el, hogy nem 40 hétig tartott ez a gyönyörű állapot, hanem esetleg csak 30, vagy 26 vagy akár csak 24 hétig.
A szülők 24 órás jelenlétét a “Családbarát koraszülött ellátás 8 alapelve” tudományos összefoglaló még humánus megközelítésként említi meg és jogi szabályozásként szerepel, de 2018-ban a Lancet folyóiratban megjelent újabb kutatás már metaanalízisre alapuló, legmagasabb szintű bizonyítékként említi. “Mára legalább annyi evidenciája van a szülői jelenlétnek, a kenguru módszernek, az anyatejnek, mint a gyógyszerek alkalmazásának, és a terápiás kezeléseknek.” Dr. Nádor Csaba
A Melletted a helyem Egyesület megalakításának egyik fő gondolata az volt, hogy Magyarországon is megvalósulhasson a családközpontú koraszülött ellátás. A cél, hogy ne csak jó minőségű legyen a koraszülött ellátás, hanem családközpontú, családbarát ellátás történjen a magyar PICekben. A családbarát ellátás ma már nemcsak a szülők kezdeményezése, hanem tudományos adatokkal alátámasztott tény is.
2020.05.27
2020.05.15
2020.05.01
2020.04.07
2020.03.27
