A NIDCAP egy angol rövidítés (Newborn Individualized Developmental Care and Assessment Program = Újszülöttek Fejlődéséhez Személyre Szabott Ellátási és Megfigyelési Program), mely egyénre szabott fejlesztési és gondozási programot jelent az újszülöttek számára.
Szülőként csak sejtéseink vannak arról, hogy mennyire zavaró lehet egy koraszülött baba számára, milyen sok nyugtalanságot és igen, sajnos fájdalmat tud okozni a környezetükben lévő gépek zúgása és emberek beszéde, de akár még a szalagfüggöny elhúzása is.
Továbbra is számos vizsgálat készül a Botallo-vezeték záródásról, felületaktív anyagok (surfactant) alkalmazási technikáiról vagy éppen a bronchopulmonális diszplázia megelőzési stratégiáiról. Sajnos azonban kevés olyan megbízható bizonyíték áll rendelkezésünkre, amely alapján az egyik kezelési stratégia előnyösebbnek tekinthető lenne a többinél, főleg igaz ez abban az esetben, ha hosszú távú hatásokról is kell beszélnünk.
A fejlődéstámogató családcentrikus újszülött és koraszülött ellátás alapvető szempontja, hogy a szülők a gyermek elsődleges gondozói. A babával kapcsolatos gondozási feladatok, mint a gyermek etetése, pelenkázása, fürdetése NEM ápolási, hanem gondozási feladatok.
Történetünk az 1970-es évek közepén kezdődött, amikor az egyetemet befejeztük. Ebben az időben nagyon sok gyermek született az országban, Debrecenben is. A sok szülés a szülészeti, újszülöttkori problémák halmozódásával járt együtt, amit tetézett az az egyébként általános gyakorlat, hogy a szülészetekre szakorvos csupán konzíliumba járt át a gyermekosztályról, vagy csak a nap néhány órájában volt jelen.
Az alvás védelme az ápoló személyzet kiemelendő feladata, mert a babák extrém keveset alszanak az intenzív osztályon. Méhen belül 20-22 órát alszanak a magzatok, és már a 28. várandóssági héten kimutathatóak a csendes (REM nélküli) és aktív (REM) alvási ciklusok.
A koraszülöttek utánkövetése folyamán tapasztalt leggyakoribb probléma a babák, majd kisgyermekek táplálási nehézségei. A szoptatási ambulanciák visszajelzései alapján közel 40%-ban koraszülöttként született gyermekek szülei jelentkeznek különböző kérdésekkel, aggodalmakkal.
Rey és Martinez fejlesztette ki 1978-ban a kolumbiai Bogotában a kenguru- módszert, az alacsony születési súlyú babák hagyományos ellátásának alternatívájaként az inkubátorhiány, a nozokomiális fertőzések magas száma és a csecsemőelhagyás problémáinak megoldására. A módszerrel bebizonyították, hogy az anyák “inkubátorként” biztosítják a testhőmérséklet fenntartását, a táplálást és a megfelelő stimulációt.
Az átlagember azt gondolná, hogy a babák fektetése a legegyszerűbb ápolási feladat a koraszülött ellátásban. Egyszerű, mert befektetjük a babát az inkubátorba és el lesz ő, ahogy van. A koraszülött baba kényelmes pozicionálása a megfelelő alátámasztással az ápolási munka egyik legfontosabb része.
A fejlődéstámogató környezet kialakítása a koraszülött intenzív osztályokon a magyar ellátó rendszer egyik legnagyobb kihívása. Az osztályok nem vagy nehezen alkalmazkodnak a koraszülött baba idegrendszerének egészséges fejlődéséhez.
A koraszülött osztályon elkerülhetetlen a fájdalom! Legkevesebb 16, többnyire inkább 20-25 fájdalmas vagy stresszt okozó beavatkozáson esik át minden koraszülött baba naponta (Carbajal, 2016). Legyen ez csak egy pelenkázás, vagy egy forgatás, ezek mind fájdalmas beavatkozások a PICik számára. Egy infúzió bekötése vagy más invazív beavatkozás még nagyobb fájdalmat okoz számukra.
Amikor egy baba korábban érkezik a világra, az édesanyja gyászolni kezd. Gyászolni nemcsak halálesetet lehet, hanem egy nagyon szép állapotot is.
A várandósságban az anya azt gyászolja el, hogy nem 40 hétig tartott ez a gyönyörű állapot, hanem esetleg csak 30, vagy 26 vagy akár csak 24 hétig.
A szülők 24 órás jelenlétét a “Családbarát koraszülött ellátás 8 alapelve” tudományos összefoglaló még humánus megközelítésként említi meg és jogi szabályozásként szerepel, de 2018-ban a Lancet folyóiratban megjelent újabb kutatás már metaanalízisre alapuló, legmagasabb szintű bizonyítékként említi. “Mára legalább annyi evidenciája van a szülői jelenlétnek, a kenguru módszernek, az anyatejnek, mint a gyógyszerek alkalmazásának, és a terápiás kezeléseknek.” Dr. Nádor Csaba
A Melletted a helyem Egyesület megalakításának egyik fő gondolata az volt, hogy Magyarországon is megvalósulhasson a családközpontú koraszülött ellátás. A cél, hogy ne csak jó minőségű legyen a koraszülött ellátás, hanem családközpontú, családbarát ellátás történjen a magyar PICekben. A családbarát ellátás ma már nemcsak a szülők kezdeményezése, hanem tudományos adatokkal alátámasztott tény is.
2021.09.27
2021.09.27
2021.09.27
2021.09.02
