Amikor egy baba korábban érkezik a világra, az édesanyja gyászolni kezd. Gyászolni nemcsak halálesetet lehet, hanem egy nagyon szép állapotot is.
A várandósságban az anya azt gyászolja el, hogy nem 40 hétig tartott ez a gyönyörű állapot, hanem esetleg csak 30, vagy 26 vagy akár csak 24 hétig.
Ezt a maradék 10, 14 vagy 16 hetet gyászolja a szülő, ami egy csodaszép időszak lett volna, valamint azt a meg nem született 3,5 - 4 kilós gyermeket, aki helyett egy 500 gr-os baba fekszik most az inkubátorban. Az orvosok és nővérek hiába nyugtatják a szülőket, hogy szép, aranyos, és minden rendben lesz, de ezt, szülőként elhinni nagyon nehéz az első napokban.
Zack Boukydissel, egy nővéreknek és orvosoknak szóló képzéssel (Close collaboration) indult el az első magyar PIC a családbarát és családközpontú koraszülött ellátás útján Magyarországon.
Gondoljunk magunkra úgy, mint a szülőkkel aktívan együttműködő emberre és ne mint szaktekintélyre. Ez a baba az ő gyermekük, ezért a megfelelő hozzáállás az, ha egyenrangú félként tekintünk rájuk, megosztva velük gondolatainkat, megfigyeléseinket.” Zack Boukydis
Abban az esetben, amikor a gyászreakció nagyon mély, szükség van pszichológusra a koraszülött intenzív osztályon. Tarthatatlan, hogy csak néhány osztály van az országban, ahol rendelkezésre áll olyan szakember, aki csak a koraszülött intenzív osztályon segíti a szülőket és az ott dolgozókat. A a mód, ahogyan a szülők a gyermeküket gondozzák, jelentős hatással van a baba egészségére és fejlődésére egész életén át.
“A szülők első találkozása a gyermekkel a koraszülött intenzív osztályon az alábbiak szerint zajlik:
- Életben van?
- Mindene megvan?
- Kire hasonlít és biztos, hogy a mi gyermekünk?A találkozás pillanatában, amennyiben megtörténik szemkontaktus az anya és a baba között, az anya érzi: Ő az én gyerekem. “(Sterne, 2009)
A szülők órákon, napokon keresztül semmi mással nem foglalkoznak a baba születését követően, mint figyelik gyermeküket és ez a koraszülött intenzív osztályon sincs másképp. A figyelés nem semmittevést jelent, így ismerik meg a szülők gyermekeik jelzését, tulajdonságait. Jellemzően kezdetben félnek megérinteni gyermeküket, nagyon fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a szülők már az első találkozás alkalmával, hogy milyen higiéniai előírásoknak kell eleget tenniük és hogyan nyúljanak gyermekükhöz.
Az első találkozás legyen kellemes mind a baba, mind a szülők számára!
Az érintés fontos a kötődés kialakulásához, és amint magabiztosabbá válnak a szülők, már akár meg is nyugtathatják a babát és fokozatosan bevonhatók a gondozási feladatokba.
Kiemelendő a megfelelő következetes kommunikáció a szülőkkel, “figyeljük megjegyzéseiket gyermekeikkel kapcsolatban, mert gyakran jobban ismerik a gyermeküket, mint az ellátó személyzet “(Ahlqvist-Björkrith, 2013)
Az olyan apró figyelmességek, mint a szülők és a baba név szerinti szólítása, javítja a szülők közérzetét az ellátás során (Cleveland, 2008)
“Mit szeretnének a szülők a személyzettől? Hogy pozitívan álljanak hozzájuk, pontos információkat kapjanak, és hogy bevonják őket az ellátásba és a döntéshozatalba.” (Cleveland, 2008)
