• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Fejlődést támogató környezet

A fejlődéstámogató környezet kialakítása a koraszülött intenzív osztályokon a magyar ellátó rendszer egyik legnagyobb kihívása. Az osztályok nem vagy nehezen alkalmazkodnak a koraszülött baba idegrendszerének  egészséges fejlődéséhez.


A baba érzékszervi fejlődéseinek kritikus időszakaiban az agy specifikus idegrendszeri behatásokra számít. A koraszülött intenzív osztály adta környezetben ebben az időszakban jelentős eltérés van az agy “elvárása” és a “nyújtott” ingerek között.


Az érzékszervek az agy fejlődése során az alábbi sorrendben kezdik meg működésüket

  • tapintás
  • vesztibuláris – egyensúly rendszer
  • kemoszenzoros rendszer (szaglás és ízlelés)
  • hallás
  • látás


“Könnyen átsiklunk afelett, hogy mennyire rendkívüli hely a koraszülött intenzív osztály. Különösen igaz ez azokra, akik nap mint nap ott dolgoznak. A koraszülött babák számára ez az a környezet, amelyben agyuk növekedése és fejlődése olyan ütemben megy végbe, mint semmilyen más életkorban. Percről percre több millió neuron aktivizálódik és rendeződik hálózatba, jól vagy rosszul.” (White 2014)

A bőr az egyik legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk, gazdagon behálózva idegvégződésekkel, melyek a magzat szája körül már a várandóság 7. hetében megjelennek. A köldökzsinór megragadására, a kezek archoz közelítésére, és az ujjszopásra már a várandósság 12-15. hete között képes a magzat. A bőr érettsége és a tapintás–érintés diád fontos a védelem és az érzelmi szabályozás, a kötődés szempontjából. A különböző típusú érintések különböző reakciót váltanak ki a babákból. A finom érintés, cirógatás izgatottságot, ingerlékenységet vált ki egy koraszülött babából, míg a gyengéd, határozott tapintás megnyugtató számára.


Tanácsok megfelelő taktilis tapasztalatszerzés kialakításához

 

  • Melegítsük fel kezeinket érintés előtt és lassú mozdulatokkal, kerülve a simítást végezzük az ellátást.
  • Fontos a szülők informálása már az első találkozás alkalmával, a baba megfelelő érintésével kapcsolatban!
  • A baba megfelelő pozicionálása (kezeinek arcra helyezése, lábak keresztbe tevése), mellyel önszabályozását segítjük.
  • Fontos a kisimított, rendezett ágynemű az inkubátorban.
  • Szorgalmazzuk a bőr-bőr kontaktust, alkalmazzuk a kenguru módszert minél korábban!

 

A vesztibuláris szervrendszer befolyásolja az egyensúly és testtartás kialakulását, stabilizálja a látómezőt. Gyenge Moro-reflex már a várandósság 24. hetében született koraszülött babánál is kiváltható. Míg a méhben ritmikus, lassú mozgások nyugtatóak a magzat számára, a koraszülött baba az ellátás során hirtelen, kiszámíthatatlan mozgásoknak van kitéve és vesztibuláris rendszere gyorsan túlterhelődik.


Tanácsok megfelelő vesztibuláris tapasztalatszerzés kialakításához

 

  • Mozgassuk a babát oldalt fekvő helyzetben, felhúzott lábakkal, kerüljük a hanyatt fektetett mozgatást, például kenguruzáshoz történő kiemeléskor.
  • Ápolási teendők közben, mozgatás során lassan váltsunk pozíciót, folyamatos érje a baba teste a matracot, kerüljük a gyors térbeli helyzetváltoztatást és a baba hirtelen forgatását.

A szaglóreceptorok már a várandósság 24. hetében működőképesek és összeköttetésben állnak az agykéreggel és a limbikus rendszerrel. Az illatok erősen hatnak a kötődésre, bizonyos illatok (pl. vanília) különösen nagy élvezetet nyújtanak. A magzat már 12 hetesen elkezdi nyelni a magzatvizet, 13-15 hetesen megkülönbözteti az anya étrendjéből származó ízeket. A koraszülött babák a fertőtlenítő szerek illatát érzik meg először! Életük első hónapjában mintegy 1320-1800 alkalommal találkoznak a szappan, alkoholos kézfertőtlenítő, fertőtlenítőszerek - tisztítószerek illatával.


Sajnos hiányzik a szaglási és ízelelési tapasztalat a várandósság kimaradt időszakaszaiból. A tápszer mindig ugyanolyan ízű, az anyatej íze ezzel szemben folyamatosan változik. A gyógyszerek adása a kellemetlen ízek és a kellemetlen tapasztalás miatt rontja az orális táplálás élményét.


Tanácsok megfelelő kemoszenzoros tapasztalatszerzés kialakításához

 

  • Várjuk meg az ártalmas illatok (szappan, alkoholos kézfertőtlenítő) elpárolgását bőrünkről mielőtt a babához közelítünk.
  • Fontos a szülők informálása már az első találkozás alkalmával a kóros szagokkal kapcsolatban!
  • Használjunk anyatejet szájápoláshoz, anyatejbe mártott cumit a baba megnyugtatására, ösztönözzük a mielőbbi szoptatást.
  • Amennyiben lehetséges, kerüljük a gyógyszerek szájon át történő adását.
  • Az anya illata legyen jelen az inkubátorban (éjszaka használt póló inkubátorban elhelyezése hasznosabb, mint bármilyen játék elhelyezése az inkubátorban).
  • Engedjük a szülőknek gyermekük szagolgatását, kenguruzzon a baba a lehető legtöbb időt a szüleivel.

A hallás kialakulása kulcsfontosságú a figyelem, beszédfejlődés és kommunikáció szempontjából. A magzat fejlődésének 28. hetében már megkülönbözteti a férfi és a női hangokat, 32 hetesen megismeri édesanyja hangját. Méhen belüli életében az anya hangja és testhangjai a dominánsak, melyek maximum 70 decibel erősségűek, frekvenciájuk alacsony. A koraszülött intenzív osztályon a magas hangmagasságú hangok a dominánsak, melyeket az inkubátor sem tud kizárni. Az anya hangját viszont kizárja az inkubátor és elfedik a hangos osztály háttérzajai. A babák kb. 50 decibel zajszintet bírnak fájdalom nélkül elviselni, a 80 decibel feletti zaj már alacsony oxigén szintet is okozhat, amely károsítja a baba idegrendszerét.


Tanácsok megfelelő hallásélmény biztosítása érdekében

 

  • Az osztály dolgozóinak viselkedése és szokásai nagyban meghatározzák az osztály zajszintjét (halk beszéd, puha talpú sportcipők, papucsok használata)
  • Ajánlott szint: átlagos háttérzaj 45 decibel, maximális hangerősség 65 decibel (Liu et al, White 2013)
  • A háttérzaj csökkentése, a gépek jelzőrendszerének halkítása segíti az alvás védelmét, különösen a REM fázis időszakában.
  • Bátorítsuk a szülőket, hogy beszéljenek, olvassanak vagy akár énekeljenek gyermeküknek.

A látás a legkevésbé fejlett érzékünk a megszületéskor, mely az élet első hónapjaiban nagyon gyorsan fejlődik. A koraszülött babák vizuális fejlődése nem gyorsítható, és nem függ a stimulációtól. A várandósság 32-34. hetében alakul ki a babák pupilla reflexe (a pupilla fény hatására összeszűkül), ezzel védve a szem ideghártyájáját. Egy 26. hétre született koraszülött baba fájdalmas ingereknek van kitéve az osztály fényhatásai miatt. Az extrém koraszülött babáknak még nem működik a pupilla reflexük és még ha csukott is a szemük, a szemhéj olyan vékony, hogy azon áthatol a fény. Fontos védeni a babákat a direkt fényhatásoktól.


Tanácsok megfelelő vizuális fejlődés támogatása érdekében

 

  • Babára szabott megvilágítás, védjük a babák szemét a közvetlen fénytől, csökkentsük a környezet háttér-fényerejét.
  • Megfelelő minőségű és méretű inkubátor takarók használata minden korosztály számára.
  • Az emberi arc a legmegfelelőbb vizuális inger a baba számára!

“Rajtunk is múlik, hogy a következő 75-80 évre egy egészséges, jó idegrendszerű babát tudunk átadni az ellátás végén a szülőknek, vagy ennek fordítottját.”
Dr. Nádor Csaba

 

Forrás: FINE, NIDCAP, Neonatal Nursing Care Handbook