Koraszülött felnőttek

Az extrém koraszülöttek felnőttkorban döntően jól teljesítenek a társadalomban. A koraszülöttek megbetegedései annál gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak, minél alacsonyabb a gesztációs kor. Nehéz megjósolni persze, hogy a koraszülöttek számára mit hoz a jövő, ha elérik a felnőttkort, ezért is fontos számukra a támogatás és a folyamatos megfigyelés.


Számos példát találunk arra, hogy a régmúlt időben is életben maradtak igen alacsony súlyú koraszülöttek, akik meghatározó egyéniségként maradandót alkottak. Közülük is kiemelném Sir Isaac Newton brit matematikus, fizikus és csillagász példáját, aki 1642-ben született karácsonykor, 3 fontot (kb. 1360 g) nyomott, súlyos légzési nehézségei voltak, nem sok esélyt adtak arra, hogy életben marad. De a csoda megtörtént, becsült IQ-ja 170 volt és 85 évet élt.

Koraszülött babából lesz valaha egészséges fiatal, majd felnőtt?

Böngészve a világhálón erre a kérdésre akadtam. És rögtön egy frappáns választ is találtam: „Hát persze! Egyik barátnőm babája 29. hétre született. Egészséges, gyönyörű kisgyerek. Hamar utoléri a többieket! Most még természetesen több odafigyelésre, törődésre, gyengédségre van szüksége, de hidd el, pont olyan lesz, mint a többi gyermek, csak lehet, hogy még jobban fog hozzád ragaszkodni. :)”


Egy másik bejegyzés így szól: „Az én férjem 30 évvel ezelőtt a 31. héten született, ma már 180 cm, 90 kg, az értelmi képességét csak én szoktam néha megkérdőjelezni:)) és van egy gyönyörű 5 hetes kislányunk.”


A világon hozzávetőleg 15 millió gyermek születetik évente a 37. gesztációs hét előtt, azaz minden 9. gyermek koraszülött.
Az életképesség alsó határa az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. Egy 1984-ben kiadott könyvben azt olvashatjuk, hogy a legkisebb súlyú életben maradt koraszülött születési súlya 450 g volt, aki a 27. hétre született, azonban akkor nem volt adat arra vonatkozóan, hogy valaki is életben maradt volna, aki a 25. terhességi hétnél korábban jött világra. Edward F. Bell amerikai professzor létrehozott egy regisztert a 400 g alatti súllyal született koraszülöttek számára, 1985-től ellenőrzött adatokkal rendelkezünk és ma már több, mint 160 olyan újszülöttről számoltak be, akik ilyen alacsony súllyal születtek és életben maradtak, döntő többségük leány. Azonban a regiszterből az is kitűnik, hogy már az 1930-as években is megtörtént ez a csoda, 3 esetről van írásos bizonyíték.


Magyarországon a csecsemőhalálozás fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Míg az 1970-es években 100 csecsemőből hármat elveszítettünk életük első évében, 2016-ban 1000-ből négyet. A fejlett országokban még mindig a koraszülés a csecsemőhalálozás vezető oka. Hazánkban a koraszülés gyakorisága 8-9 százalékra tehető.


A koraszülöttek döntő többsége a 34-36. várandóssági hétre születik. A 34. gesztációs héten az agykéreg térfogata csupán fele a 39. terhességi hét utáni térfogatnak. Az agykéreg koordinálja a kognitív, a percepciós és motoros funkciókat, a megszületés után a megfelelő habilitáció és a szeretetteljes környezet hatására ez a hátrány megszüntethető. Azt is megfigyelték azonban, hogy a 34. és 36. terhességi hét között világra jött gyermekeknél - függetlenül az anyai IQ-tól és a szociális helyzettől- gyakrabban alakulnak ki magatartási problémák, melyek kihatnak a felnőttkorra is.


Koraszülöttek követéses vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk már serdülő korban magasabb lehet, mint érett újszülöttként világra jött kortársaiké. A szív és érrendszeri betegségek magasabb arányban fordulnak elő közöttük felnőttkorban. Azt, hogy az alacsony születési súllyal született egyénekben fokozott a felnőttkori betegségek kockázata (szívinfarktus, magas vérnyomás, kövérség, II. típusú diabetes mellitus) elsőként David Barker brit epidemiológus figyelte meg.
Hazánkban, az 1970-es években az 1500 gramm alatti súllyal született koraszülöttek életben maradási esélye igen alacsony volt. A perinatális intenzív centrumok (PIC) megalakulását követően lényeges javulás következett be. Az ezredforduló után az igen alacsony súlyú koraszülöttek (születési súly 1500 g alatt) esetében 80% feletti a túlélés, de sajnos az igen pici koraszülöttek 10-20%-a valamilyen neurológiai deficittel él. Irodalmi adatok is azt támasztják alá, hogy a túlélés javulása mellett, az alacsony gesztációs korú újszülöttek között növekszik a megváltozott nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya a korábbi évekhez viszonyítva. Gyakrabban találkozunk olyan betegségekkel, melyek lassabban alakulnak ki és az akut megbetegedésen kívül a későbbi életvitelt, életminőséget is befolyásolhatják.


Számos tanulmány foglalkozik a 28. várandóssági hét előtt születettek emocionális és viselkedési zavaraival, a szülők véleményét hasonlítják össze a fiatal felnőttek önértékelésével és a saját egészségügyi állapotuk megítélésével kapcsolatban.


A kanadai McMaster Egyetem kutatása szerint, ha valaki idő előtt születik, annak sokkal nagyobb hatása lesz az életére, mint azt képzelnénk. Jó eséllyel ugyanis nem csak kevesebb pénzt fog keresni, de nehezebben fog boldog párra találni. Nagyobb esélye lesz egészségügyi panaszokra és még önbizalom problémák is kínozni fogják majd. Ennek némileg ellentmondó adatok is napvilágot láttak persze. Annak ellenére, hogy az egészségügyi és viselkedési problémák gyakoribbak, egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint a koraszülött fiúk önbecsülése kifejezetten nagyobb volt, mint az érett újszülötteké.


Úgy tűnik, hogy a koraszülöttség lányok esetében a felnőttkori testmagasságot is befolyásolja.  Új-zélandi és svéd kutatók tanulmánya szerint a 32. hét előtt született lányok átlagosan 2,3 centiméterrel alacsonyabbak voltak felnőttként, mint az időben, 37-41 hetes terhesség után született lánytestvérük. A kutatás pozitív megállapítást is tett az extrém alacsony születési súllyal világra jött koraszülöttekkel kapcsolatban: kisebb az esélyük arra, hogy drog vagy alkoholfüggőkké váljanak.

2017. március 27.

Prof. Dr. Ertl Tibor
Pécs