• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Befolyásolja a koraszülött baba fejlődését a PIC, mint környezeti tényező?

A PIC-ben megélt szenzoros élmények támogatása és javítása (SENSE): A fejlődés szempontjából megfelelő mértékű szenzoros kitettség meghatározása magas kockázatú csecsemők esetén 
Supporting and enhancing NICU sensory experiences (SENSE): Defining developmentally-appropriate sensory exposures for high-risk infants
A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
 

Mi ismert ebben a témában?

  • Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a koraszülöttek fejlődő szervezetére igen jótékony hatással bírnak az őket érő pozitív szenzoros (érzékszervi) hatások az újszülött intenzív osztályokon (PIC). 
  • Még mindig hiányosak az ismeretek ezen szenzoros hatások típusaival és a megfelelő időben való megjelenésükkel kapcsolatban, továbbá hiányoznak azok az eljárások, melyek a következetes használatukat javítják.

 

A fejlődéstámogató környezet kialakítása a koraszülött intenzív osztályokon a magyar ellátó rendszer egyik legnagyobb kihívása. Az osztályok nem vagy nehezen alkalmazkodnak a koraszülött baba idegrendszerének egészséges fejlődéséhez. A baba érzékszervi fejlődéseinek kritikus időszakaiban az agy specifikus idegrendszeri behatásokra számít. A koraszülött intenzív osztály adta környezetben ebben az időszakban jelentős eltérés van az agy “elvárása” és a “nyújtott” ingerek között.

 

 

Miért fontos ez a kutatási eredmény?

A "SENSE" program bizonyítékokon alapuló iránymutatásként szolgál az életkornak megfelelő pozitív szenzoros élmények megismeréséhez a PIC-ben. Ez az ajánlás-gyűjtemény a szakirodalom egybefogó áttekintésén, illetve a PIC-szakemberek multidiszciplináris csapatától, a fejlesztő szakemberektől és az érintett szülőktől származó visszajelzéseken alapszik. A PIC-ben megélt szenzoros élmények támogatása és javítása (SENSE) programot azért fejlesztették ki, hogy segítse az egységes, életkornak megfelelő, kedvező és bizonyítékokon alapuló, a kórházi kezelés különböző szakaszaiban a PIC-es ellátás során fellépő, koraszülötteket érintő pozitív szenzoros kitettséget.

Eredmények:

A SENSE program szisztematikus és szigorú fejlesztési folyamata magában foglalja a PIC-ben megtapasztalt szenzoros kitettségre vonatkozó bizonyítékok egyesített áttekintését, az érintettek visszajelzéseit, a szakértői véleményeket és a fókuszcsoportokat. 

A SENSE megvalósításának elemei a szülőknek szánt oktatási anyagokból, az adott korrigált korban az adott újszülöttet érő szenzoros kitettségből, a csecsemők toleranciájának felméréséből, a megfigyelésből származó adatokból, valamint a SENSE program PIC-ben való megvalósíthatóságának lehetőségeiből állnak össze. Javaslatokat ad tapintási, hallási, szaglási, vizuális és mozgással összefüggő ingerekre minden várandóssági korban.

Miért fontos ez a kutatási eredmény a fejlődéstámogató koraszülött ellátás szempontjából?

A szenzoros ingerek összehangolása az érzékenyen fejlődő idegrendszerrel a NIDCAP szemlélet kulcsfontosságú eleme a PIC osztályokon. Ez a tanulmány legújabb bizonyítékokon alapuló ajánlásokat ad, amelyek a szakirodalom, a szakmai állásfoglalás és a szülők véleményének rendszerszintű áttekintéséből fakadnak. A szerzők szerint a SENSE program célja – teljes összhangban a NIDCAP filozófiájával - a szülők aktív bevonása az újszülött fejlődésének, a szülő-újszülött kapcsolatoknak és a szülők mentális egészségének javítása érdekében.

A SENSE program protokollok alapján közelít, hiányzik belőle az ellátás személyre szabottságának fontos komponense. E különbség ellenére a NIDCAP-szakemberek és a szülők is profitálhatnak - néhány módosítás figyelembevételével - ennek a naprakész útmutatónak a használatából.

  • Melegítsük fel kezeinket érintés előtt és lassú mozdulatokkal, kerülve a simítást végezzük az ellátást.
  • Fontos a szülők informálása már az első találkozás alkalmával, a baba megfelelő érintésével kapcsolatban!
  • A baba megfelelő pozicionálása (kezeinek arcra helyezése, lábak keresztbe tevése), mellyel önszabályozását segítjük.
  • Fontos a kisimított, rendezett ágynemű az inkubátorban.
  • Szorgalmazzuk a bőr-bőr kontaktust, alkalmazzuk a kenguru módszert minél korábban!
  • Mozgassuk a babát oldalt fekvő helyzetben, felhúzott lábakkal, kerüljük a hanyatt fektetett mozgatást, például kenguruzáshoz történő kiemeléskor.
  • Ápolási teendők közben, mozgatás során lassan váltsunk pozíciót, folyamatos érje a baba teste a matracot, kerüljük a gyors térbeli helyzetváltoztatást és a baba hirtelen forgatását.
  • Várjuk meg az ártalmas illatok (szappan, alkoholos kézfertőtlenítő) elpárolgását bőrünkről mielőtt a babához közelítünk.
  • Fontos a szülők informálása már az első találkozás alkalmával a kóros illatokkal (erős dezodor, parfüm, dohány) kapcsolatban!
  • Használjunk anyatejet szájápoláshoz, anyatejbe mártott cumit a baba megnyugtatására, ösztönözzük a mielőbbi szoptatást.
  • Amennyiben lehetséges, kerüljük a gyógyszerek szájon át történő adását.
  • Az anya illata legyen jelen az inkubátorban (éjszaka használt póló inkubátorban elhelyezése hasznosabb, mint bármilyen játék elhelyezése az inkubátorban).
  • Engedjük a szülőknek gyermekük szagolgatását, kenguruzzon a baba a lehető legtöbb időt a szüleivel.
  • Az osztály dolgozóinak viselkedése és szokásai nagyban meghatározzák az osztály zajszintjét (halk beszéd, puha talpú sportcipők, papucsok használata)
  • Ajánlott szint: átlagos háttérzaj 45 decibel, maximális hangerősség 65 decibel (Liu et al, White 2013)
  • A háttérzaj csökkentése, a gépek jelzőrendszerének halkítása segíti az alvás védelmét, különösen a REM fázis időszakában.
  • Bátorítsuk a szülőket, hogy beszéljenek, olvassanak vagy akár énekeljenek gyermeküknek. 
  • Babára szabott megvilágítás, védjük a babák szemét a közvetlen fénytől, csökkentsük a környezet háttér-fényerejét.
  • Megfelelő minőségű és méretű inkubátor takarók használata minden korosztály számára.
  • Az emberi arc a legmegfelelőbb vizuális inger a baba számára!