A lélegzés kegye kettős: a friss lég
tüdőnkbe jut, s kileheljük ismét.
Amaz nyomaszt, frissít emez;
az élet ily csudamód vegyes.
Johann Wolfgang von Goethe
Magától értendő és természetes dolog a légzés?
Első hallásra valószínűleg mindenki úgy gondolja, hogy a légzés magától értetődő és természetes dolog. Megszületésünktől kezdve, majd egész életünk során belégzéskor felvesszük környezetünkből az oxigént, majd kilélegezzük az anyagcsere során keletkező szén-dioxidot így a légzést a vér kémiai összetétele tartja egyensúlyban, Az újszülöttek percenként 40-60 alkalommal, az egészséges felnőttek 14-18 alkalommal vesznek levegőt percenként.
A koraszülöttek légzés-kihagyása és az úgynevezet apnoés epizódok azért fordulnak elő, mert a korábban érkezett babák légzőközpontja még nem teljesen érett és kicsit másképp reagálnak a véráram szén-dioxid szintjének változásaira.
Ha hosszabb ideig visszatartjuk lélegzetünket a vér széndioxid szintje megemelkedik és arra utasítja szerveztünket, hogy vegyen levegőt. Koraszülött babáknál ez a válasz reakció nagyon gyenge.
Az apnoe gyakorisága és súlyossága növekszik az extrém koraszülöttek között, például egy 24. terhességi hétre született babánál gyakoribb és súlyosabb lehet, mint egy 35. terhességi héten született újszülöttnél.
Az igen kicsi koraszülöttekben légzéskimaradás a tüdő légtartalmának csökkenése és a gégebemenet átmeneti elzáródása miatt is bekövetkezhet egyrészt a garatizmok gyengesége, másrészt a nyak előrehajlása miatt ezért nagyon fontos a babák megfelelő pozicionálása.
Ahogy a légzőközpont érettebbé válik, az apnoés epizódok gyakorisága csökken, majd teljesen megszűnnek.
A koraszülött babák állapotát monitorok figyelik, amik hangjelzéssel riasztanak, ha a baba 15-20 másodpercnél hosszabb ideig nem vesz levegőt és/vagy a pulzusszáma csökken. Attól függően, hogy a légzés milyen hosszú időre áll le, a vér oxigéntartalma csökken, ez kékes bőrszínt (cyanosis), és alacsony pulzusszámot eredményez. A diagnózis az újszülött megfigyelésén és a légzésfigyelő monitor riasztásán alapul.
Mi szülők gyakran aggódunk, hogy vajon ezek az oxigén- és vagy - pulzusszám csökkenések károsak-e? Amennyiben a baba spontán rendezi a légzését, tehát a baba pár másodpercen belül megfelelően lélegzik, pulzusszáma normális, anélkül, hogy akár mi szülők, akár nővér vagy orvos stimulálná a babát kevésbé van ok az aggodalomra, mivel ez valószínűleg nem befolyásolja a baba agyának működését.
Abban az esetben, ha a baba nem tudja spontán rendezni a légzését, az újszülöttet kezünkkel gyengéden megérintjük, vagy „megdörzsöljük” és ez az inger stimulálja a légzést. Ez gyakran elegendő is. Ha a légút elzáródása az oka a légzés kimaradásnak, akkor a babát a hátára vagy az oldalára fektetjük a fejét középre fordítva. Jótékonyan hathat az apnoés epizódok elkerülésére a kenguru módszer is.
Nehéz meghatározni, hogy naponta hány légzéskimaradás lehet káros, de mindenképpen figyelmet igényel, ha naponta többször előfordul, és a légzés helyreállásához a babának támogatásra van szüksége.
Ebben az esetben az orvos megkezdi a gyógyszeres kezelést és koffeint kap a baba, mely a légzőközpontot stimulálja. Ha ez sem előzi meg a súlyos és gyakori apnoékat, folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító eszközre (CPAP), vagy gépi lélegeztetésre lehet szükség.
Az apnoe más betegségek tünete is lehet, például fertőzés, alacsony vércukor (hypoglycemia), alacsony testhőmérséklet (hypothermia) ezért vérmintát, vizeletet, gerinc-folyadékot vehetnek a babától a súlyos fertőzés kizárására, vércukrot mérhetnek az alacsony vércukor kizárására.
A koraszülöttek túlnyomó többségénél megszűnik az apnoe néhány héttel a terminus elérése előtt.
A koraszülöttség a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) rizikó faktora, ezért náluk (különösen az 1.500 gramm alatti születési súlyúaknál) a légzésfigyelő monitor otthoni használata és a szülők részére újszülött újraélesztő tanfolyam elvégzése javasolt.