Orvosi beavatkozás szeretettel – Extubálás kenguruzás közben

A koraszülöttek bőr-bőr kontaktus közbeni tervezett extubálása biztonságos és jól tolerálható tanulmány fordítását Schottner Ágnes készítette. 

Milyen eddigi ismereteink vanna a témában?

• A bőr-bőr kontaktus tudományosan megalapozott, bizonyítékokon alapuló gyakorlat. Számos élettani, orvosi, érzelmi és neurodevelopmentális előnye van. 
• Az intenzív osztályon (NIC/PIC) kezelt, lélegeztetett koraszülötteknél alkalmazott bőr-bőr kontaktus gyakorlata az évek során egyre elterjedtebbé vált.

Miért fontos ez a kutatási eredmény?

A tanulmány kifejezetten arra vonatkozóan nyújt információt, hogy mennyire biztonságos és jól tolerálható a bőr-bőr kontaktus közben végzett extubálás az újszülött intenzív osztályon.

Eredmények

A kutatás célja annak felmérése volt, hogy mennyire biztonságos és jól viselhető a koraszülött babák számára, ha a lélegeztető csövet (intubációt) bőr-bőr kontaktus, azaz kenguruzás közben távolítják el – összehasonlítva azzal, amikor ugyanezt az eljárást inkubátorban végzik.

A kutatás visszatekintő (retrospektív) megfigyeléseken alapult, és összesen 142 extubálási eseményt vizsgált, amelyeket 93 koraszülött babánál végeztek el életük első két hónapjában. A bevont újszülöttek 2. terhességi hét előtt születtek, és/vagy a születési súlyuk kevesebb volt, mint 1500 gramm.

A vizsgálat három fő szempont szerint értékelte az extubálásokat:

1. Mennyire volt biztonságos az eljárás?
2. Mennyire tolerálták azt a babák – különösen, ha bőr-bőr kontaktus közben történt?
3. Sikeres volt-e az extubálás, vagyis nem volt szükség újra intubálásra 72 órán belül?

Mit mutattak a számok?

A kutatás során összehasonlították a bőr-bőr kontaktus közben végzett extubálásokat az inkubátorban végzettekkel. A bőr-bőr kontaktusos csoportban a babák átlagos gesztációs kora 25,4 hét volt, míg az inkubátoros csoportban 26,6 hét – tehát a kenguruzós csoportban a babák éretlenebbek voltak (p = 0,002). A születési súly is alacsonyabb volt a kenguruzós csoportban: átlagosan 700 gramm, míg az inkubátoros csoportban 880 gramm (p = 0,001). Összesen 60 extubálást végeztek bőr-bőr kontaktus közben, 42 újszülöttön és 82 extubálást hajtottak végre inkubátorban, 69 babán. A bőr-bőr kontaktus közben végzett extubálások során nem fordult elő semmilyen komplikáció vagy nem kívánt esemény.

Mennyire volt sikeres az extubálás?

• A bőr-bőr csoportban az extubálás 80%-ban sikeres volt, vagyis nem kellett újra intubálni a babát 72 órán belül.
• Az inkubátoros csoportban ez az arány 79,3% volt – vagyis gyakorlatilag nem volt különbség a két csoport között (p = 0,915).

Az extubálás utáni problémák többnyire az első 3–24 órában léptek fel – ez mindkét csoportban hasonlóan alakult. A két csoport között nem volt különbség sem a szívfrekvencia, sem a belélegzett oxigén koncentrációjának változásában. A légzéstámogatás fokozására a kenguruzó csoportban 15%-ban, míg az inkubátorosban 12,2%-ban volt szükség – ez a különbség nem számottevő (p = 0,628). 

A vizsgálat eredményei alapján a bőr-bőr kontaktus közbeni extubálás legalább olyan biztonságos és hatékony, mint az inkubátorban végzett – sőt, még a kevésbé érett és kisebb súlyú babák esetében is jól tolerálható. Ez a módszer tehát nemcsak szeretetteljes, hanem szakmailag is megalapozott alternatíva lehet az újszülött intenzív osztályokon.

Miért fontos ez a kutatási eredmény a fejlődéstámogató ellátás szempontjából?

A NIDCAP-gondozási modell abból indul ki, hogy az újszülött számára a szülő teste jelenti a legideálisabb környezetet – egyfajta „öko-fészket”, amely elősegíti a baba fejlődését. Koraszülés esetén ez a természetes egyensúly felborul, és a baba fejlődése jóval nagyobb kihívásokkal néz szembe. A bőr-bőr kontaktus (kenguruzás) lehetőséget ad arra, hogy még az intenzív osztályon is a lehető legbiztonságosabb és legmegnyugtatóbb környezetet biztosítsuk a babának – különösen azokban a stresszes beavatkozásokban, amelyek elkerülhetetlenek a korai ellátás során. Ez a tanulmány újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a szülői testközelség valóban segíthet csökkenteni a stresszt, és támogatja a baba fejlődését még a legkritikusabb időszakban is.
Morey- Olivé M, Romaní- Franquesa N, Echeverría- Gallart M, Céspedes- Dominguez MC, Camba- Longueira F, Montaner- Ramon A. Acta Paediatr. 2025;114:846–853.

https://doi.org/10.1111/apa.17496