Az apák és anyák koraszülött babájukhoz irányított beszéde befolyásolja a baba viselkedését az újszülött intenzív osztályon tanulmányt a British Telecommunication csapata végezte önkéntes munkában.
Milyen eddigi ismereteink vannak a témában?
A hallórendszer a várandósság 23-25. hetében anatómiailag kifejlett és működőképes.
A magzatok anyjuk hangjához orientálódnak és képesek különbséget tenni:
- az anyai és az ismeretlen hang között
- az anya élő és rögzített hangja között
- a férfi és a női hang között.
A magzatok édesapjuk hangjára is reagálnak, azonban ezen reakció feltérképezése további kutatások szükségességét veti fel.
Az újszülöttek reagálnak a csecsemőhöz irányított beszédre (infant directed speech-IDS), mely beszédmódra jellemző a magas és variábilis hangszín, illetve lassú tempó.
A koraszülöttek sokkal kevesebbet hallják az édesanyjuk hangját az újszülött intenzív osztályon, mint amennyit a méhen belül tapasztaltak volna és más természetes szociális ingerekből is hiányt szenvednek az érett újszülöttekhez képest.
A korai vokális kommunikációs programok pozitív eredményei szervezettebb viselkedést, több aktív ébrenléti állapotban töltött időt, kevesebb stresszre utaló tevékenységet, jobb önkontrollt és nagyobb érzelmi kötődést mutatnak a korai anya-csecsemő közötti interakciók során.
Az érett újszülöttek reagálnak édesapjuk hangjára, amikor csecsemőhöz irányított beszédet (IDS) alkalmaznak, azonban az apák hangjának koraszülöttek viselkedésére gyakorolt hatása nem ismert.
Miért fontos ez a kutatási eredmény?
A koraszülöttekre hatással vannak a környezeti hangok, illetve az emberi beszédhang. Az édesanyák beszédének koraszülött gyermekük viselkedésére gyakorolt hatását több kutatás is vizsgálta, azonban ez az első vizsgálat, amely külön az édesapák hangjának hatására is fókuszál.
Ez a kutatás az édesanya és az édesapa irányított beszédének koraszülött gyermekük viselkedésére gyakorolt hatását, az anyai és az apai irányított beszéd eredményeinek összehasonlítását tűzte ki céljául.
A vizsgálatban 14 koraszülött gyermek és szülőpár vett részt. Feltétel volt a betöltött 29 hetes gesztációs kor vagy az 1000 gramm feletti születési súly, illetve a stabil állapot.
A beszédbeli interakciókat 15 percig videózták: 5 percig hang nélkül, azután 5 percig élőben a babához irányított beszéd, majd ismét 5 perc csend következett.
A megfigyelt viselkedési állapotokat a Neonatal Behavioral Assessment Scale (NBAS) szerinti kategóriákba sorolták be (mély alvás, éber alvás, álmos, csendes ébrenlét, aktív ébrenlét, sírás). Az egyes viselkedési állapotokban eltöltött időt a teljes vizsgálati idő százalékos arányaként tüntették fel, külön az anyákra és apákra vonatkozóan, az irányított beszéd előtti, alatti és az azt követő időszakokra külön lebontva.
Eredmények
Az irányított beszéd alatt, a koraszülötteknél egyaránt megnövekedett a csendes ébrenlétben (0,9%-ról 16,2%-ra, p=0.030), illetve megnövekedett a csendes ébrenlétben (0,8%-ról 8,7%-ra, p=0,019) töltött idő az intervenció előtti időszakhoz képest.
Az irányított beszédet követő időszakban kevesebb volt az aktív alvással töltött idő (64.4%-ról 38.6%-ra, p = 0.011), több volt a mély alvásban töltött idő (5.8%-ról 17.7%-ra, p=0.136) az intervenció előtti időszakhoz képest.
Nem figyeltek meg szignifikáns különbséget az anyai és apai hangok viselkedési állapotok megoszlására gyakorolt hatása között.
A tanulmány kimutatta, hogy az anyai és az apai csecsemőhöz irányított beszéd hasonló hatást gyakorolt a koraszülött viselkedési állapotára, nem talált jelentős eltérést az anyai és apai csecsemőhöz irányított beszéd hatása között.
Miért fontos ez a kutatási eredmény a fejlődéstámogató ellátás szempontjából?
A kutatás kimutatta, hogy az anyai és az apai a babához irányított beszéd egyaránt csendes észlelő állapothoz vezeti a koraszülötteket. A csendes észlelő állapotban töltött idő növekedése egy sokkal szervezettebb és érettebb agyi funkciót jelez.
A NIDCAP és FINE ellátás célja, hogy a szervezettebb viselkedés elősegítésével támogassa az újszülött idegrendszeri fejlődését, és hogy előmozdítsa a szülők szerepét, mint a gyermek fő és legkövetkezetesebb gondozóiét.
Ez a tanulmány további bizonyítékokat szolgáltat a szülői hang koraszülöttek viselkedésére gyakorolt szervező szerepéről, megmutatja az anyák és az apák koraszülött babájukkal való tudatos és összehangolt kommunikációjának fontosságát, mint értékes interakciós mód a baba kórházi tartózkodása során a PIC osztályon, illetve azt követően.
További kutatási kérdések
- Hatással van-e a koraszülötthöz irányított beszéd a szülők mentális és érzelmi állapotára?
- Tapasztalnánk hasonló változásokat az újszülöttek viselkedési állapotában olyan irányított beszédet alkalmazó ápolóknál, akik nem rokonai az ápolt gyermeknek?
- Hatással van-e a babához irányított beszéd a nem rokon ápolók mentális és érzelmi állapotára?
