• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

A család az újszülöttek egészségének középpontjában - Lancet


A család az újszülöttek egészségének középpontjában - Lancet

Az újszülött érkezését mindig nagy várakozás előzi meg. A koraszülöttek és a beteg újszülöttek családjai számára azonban a fellépő egészségügyi kihívások és a pszichológiai terhek igencsak stresszessé tehetik ezt az eseményt. Európában évente mintegy 500 000 csecsemő - az élve születettek körülbelül 10%-a - születik a terhesség 37. hete előtt. Jóllehet az elmúlt 40 év során jelentősen javultak a túlélési és a gyógyítási eredmények, az öt- évesnél fiatalabb korosztály halálozásának és az élethosszig tartó betegségeknek továbbra is a koraszülöttség az egyik fő oka.


Az európai országok anya- és újszülött-ellátási rendszereiben tapasztalható jelentős minőségi különbségek komoly egyenlőtlenségeket okoznak a gyógyítási eredményekben mind az országok között, mind az adott országon belül.

A november 28-án közétett Európai Ellátási Standardok az Újszülöttek Egészségéért (European Standards of Care for Newborn Health) célja, hogy meghatározzák és összehangolják, mit is kell nyújtania az egészségügyi szolgáltatónak az "újszülött ellátása és gyógyítása során". Felismerve,  Az Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásért (European Foundation for the Care of Newborn Infants, EFCNI) szülői szervezet által megfogalmazott elképzelés azon a felismerésen alapul, hogy az újszülöttek egészségének javítása valódi együttműködést kíván. 31 ország mintegy 220, különböző szakterületeken működő szakembert vontak be a munkába, akik együtt dolgoztak a szülők képviselőivel. Az így kapott standardok 11 kulcsfontosságú témát foglalnak magukban - a szülés előtti és a szülés utáni gondozástól, a hazabocsátáson, az etikai döntéshozatalon, a palliatív ellátáson keresztül a hosszú távú nyomon követésig.


A standardok középpontjában a csecsemő- és családközpontú fejlesztői gondozás áll. Miközben részletes klinikai útmutatást adnak olyan fontos témákban, mint a koraszülöttek krónikus tüdőbetegsége (bronchopulmonális diszplázia) és az újszülöttkori szepszis megelőzése, nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a szülőket meggyőzzék és képessé tegyék az  elsődleges gondozói szerep elfogadására és betöltésére. Egyénre szabott támogatás mellett a szülők részvétele az újszülött intenzív osztály (NICU) életében - például a pelenkázásnál, a fürdetésnél és a súlymérésnél - csökkentheti a stresszt, javíthatja a gondozásra való alkalmasságot és megerősítheti a szülő-gyermek kötődést. A standardok azt is támogatják, hogy a szülők napi 24 órában bejuthassanak az osztályra, továbbá olyan fejlődéstámogató környezetet ajánlanak, amely minimalizálja a túlzott fénynek, zajnak és más stresszt kiváltó ingereknek való kitettséget. A fájdalmas orvosi beavatkozások alkalmával arra ösztönzik a szülőket, hogy ismerjék fel a baba fájdalomérzetének a jelzéseit, és nyújtsanak gyógyszermentes fájdalomcsillapítást a csecsemő számára - például szoptatással és bőr-bőr kontaktussal (kenguru módszer).


A kórházi elbocsátás utáni gondozás folytonossága érdekében a családoknak átfogó tervet kell kapniuk, amely személyre szabott oktatást, képzést és pszicho-szociális támogatást nyújt a szülőknek. Szükséges a csecsemő neurológiai állapotának, kognitív, motoros és nyelvi fejlődésének a felmérése, valamint a légzőszervi, kardiometabolikus és egyéb egészségügyi következményeknek a folyamatos figyelése, ha szükséges, gondozása. Ez a hosszú távú nyomon követés elengedhetetlen a problémák korai felismeréséhez és a gyors beavatkozáshoz annak érdekében, hogy a gyermekek egészségesen fejlődhessenek iskoláskorban és azon túl is.


Bár ezek az ajánlások néhány országban már rutineljárásnak számítanak, egy harmonizált ajánlás gyűjtemény létrehozása fontos lépés a koraszülött és beteg csecsemők esélyegyenlősége érdekében Európa-szerte. Minden ajánlás lebontható a rendszer alkotóelemeire - szülők és családok, egészségügyi szakemberek, újszülött osztályok, kórházak és egészségügyi szolgáltatók - összhangban azzal az elképzeléssel, amely szerint az egészségügyi rendszer minden szintjén szoros együttműködésre van szükség. A bizonyítékokon alapuló klinikai gyakorlatot a csecsemők és családjaik érdekeinek messzemenő figyelembevételével kell alkalmazni, tiszteletben tartva eltérő igényeiket és azt, hogy csak személyre szabott támogatással érhetik el a gyermekük számára legjobb eredményt.


Fontos megjegyezni, hogy bár egyes ajánlások megvalósítása jelentős ráfordításokat igényel, mégis úgy alakították ki őket, hogy a kezdőlépés a költségektől független, azonnal megvalósítható legyen Néhány ilyen egyszerű intézkedés: összecsukható paraván elhelyezése a magánélet tiszteletben tartása érdekében, az egészségi állapot és a kezelési tervek részletes ismertetése és magyarázata a szülők részére, valamint információ nyújtása a rendelkezésre álló szakmai, valamint hasonló helyzetet átélt szülők segítségével létrehozott támogatási lehetőségekről.


Felhívjuk az egyes országok egészségügyi rendszereit, hogy a bemutatott ajánlások tükrében tekintsék át gyakorlatukat, határozzák meg azokat a területeket, ahol a legsürgetőbb a változás, és dolgozzanak ki stratégiákat a végrehajtásra. Az előrehaladás nyomon követése és az elszámoltathatóság növelése érdekében az ajánlások megvalósulásának méréséhez szükséges egyértelmű mutatók rendelkezésre állnak, de továbbra is kihívást jelent az egyes országok összehasonlíthatóságát biztosító adatok rendszerezett gyűjtése.


Több évtizedes kutatás pontosította és gazdagította az újszülöttkori egészséggel kapcsolatos ismereteinket, javította a koraszülöttek és a beteg csecsemők túlélési esélyeit. Itt az ideje, hogy ezeket az ismereteket a betegek és családjaik legjobb minőségű ellátásában kamatoztassuk, függetlenül attól, hol élnek. Kezdjük azzal, hogy tiszteletben tartjuk a csecsemő és családja jogait és méltóságát, és elismerjük az első hetek kiemelkedő jelentőségét a magzati életből az felnőttkor felé vezető úton.

 

Forrás: thelancet.com