Az újszülöttellátás elsődleges célja a gyermekek megfelelő gyarapodásának, fejlődésének elérése és annak segítése. Minden újszülött, különösen azok, akik valamilyen komplikációval jöttek a világra, rendszeres utánkövetésre szorulnak újszülött-, és kisgyermekkorban a megfelelő fejlődés érdekében. A korai gyermekkori fejlesztésbe történő beruházás mindenki érdekét szolgálja, nemcsak az egyén, hanem a közösség és az ország szintjén is.
“Ensure they Thrive” címmel került megrendezésre a WHO webinárium előadása, mely a a családbarát koraszülött ellátás alapelveiről, a kenguru módszer bizonyított rövid és hosszútávú hatásairól szólt. A szakértők többször hangsúlyozták a beszélgetés során, hogy a kengurumódszer NEM a szegény országok alternatívája az eszköz és inkubátor hiányra! A bőr-bőr kontaktus olyan bizonyítékokon alapuló ellátási forma, melynek napjainkban rutin eljárásnak kellene lennie. minden koraszülött intenzív osztályon!
Előadók: Prof. Arti Maria, az Új-Delhi neonatológiai osztály vezető főorvosa, Dr. Janna Patterson, Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és Dr. Ornella Lincetto, WHO
A fejlesztési lehetőségek holisztikusak, amely magában foglalja a az észlelést, a szociális érzékenységet, illetve a nyelvi és motoros készségek fejlesztését. Az első 1000 nap, mely a fogantatástól számított 24 hónap, különösen kritikus koraszülés esetén és más-más kihívás elé állítja a kissúllyal és/vagy betegen született babák családjait. A gyarapodás az érési folyamat része, mely a gyermek és a közvetlen környezete közötti kölcsönhatás minőségén alapszik.
Miért jelentős a korai gyermekkor?
Tipikusan "egyszer az életben" fejlődési lehetőség az agynak, ez az az időszak, ami megalapozza a gyermek későbbi egészségi állapotát, annak minőségét. A gyermek idegrendszere nagyban függ a táplálásának és gondozásának minőségétől. Ennek hiánya vezethet csökkenti a kognitív, nyelvi és pszichoszociális képességekhez. Védelmi mechanizmusokkal az említett rizikók ellensúlyozhatóak, mint pl. korai stimuláció, megfelelő táplálás és gondozás.
A támogató ellátás és fejlesztés beépítésének fontossága a kissúlyú és/vagy beteg újszülöttek ellátásába.
Olyan korai intervencióra van szükség, amelyek az ellátás, gondozás fontosságát hangsúlyozzák a gyermekek első két évében, különös figyelemmel azokra az újszülöttekre, akik valamilyen megkésett fejlődési rendellenességgel, testi fogyatékossággal vagy idegrendszeri eltéréssel, problémával születnek,
Hogyan tudnak ebben az egészségügyi szakemberek segíteni?
Időben felismerik a csecsemők non-verbális jelzéseit és személyre szabott ellátást alkalmaznak. Bátorítsák a szülőket abban, hogy vegyenek részt a gondozásban!
Hogyan tud a család hozzájárulni a gondozáshoz és a fejlesztés sikeréhez?
Anyatejes táplálással vagy donortej alkalmazásával! Miután elsajátították a megfelelő higiénés szabályokat, a gyermek ellátásába bevonódva, gyermeküket megismerve felismerik a baba jelzéseit (éheség fájdalom, stressz). A szülő biztosítja, hogy a baba jóllakott, tiszta, megfelelő hőmérsékletű, ellátás közben érintéssel és énekléssel szenzoros ingereket küld gyermeke számára. Fokozott érzelmi kapcsolatot épít ki a babával, ezzel is fejlesztve szülői készségkészleteit.
Kenguru módszer alkalmazása az elmúlt 20 évben Kolumbiában
Az első 1993-as tanulmány szerint, olyan kontroll csoportot vizsgáltak három éven keresztül, akik 1000 gramm alatti súllyal születtek. Dokumentálták a kenguruzás túlélés sikerességére gyakorolt pozitív hatásait, az idegrendszeri fejlődést, az anyatejes táplálást és az anya-gyermek kapcsolat minőségét. Ugyanezt a kutatást 2012-ben 264 újszülöttön megismételték, kiegészítve a gondozást az édesapák bevonásával és a bőr-bőr kontaktus elterjedésével.
A dolgozók és a szülők visszajeltzése alapján elmondható, hogy a szülők egyáltalán nem érzik magukat kompetensnek sem magabiztosnak az ellátás kezdetén. Ezért támogatni kell az otthoni gondozás segítését és a szülők mentális egészségét is. Hazaadáskor figyelembe kell venni a szülők igényeit, és biztosítani kell, hogy a szülők elsajátították a gondozás minden elemét még a hazaadás előtt.Ehhez egyénre szabott programok szükségese illetve szülőket támogató fórumok.
Megfelelően felkészült az a szülő, amely magabiztosan látja el gyermekét (táplálás, hőmérséklete stabil, a baba tiszta) és a szülők stimulációja révén a baba kognitív, motoros és szociális készségei fejlődnek, ezzel is segítjük a gyermeket abban, hogy lásson, érezzen, halljon és manipuláljon. Látványos eredményeket érünk el: csökken a szülők stressz szintje, fejlődik a gyermek- édesanya kapcsolata.
Az utánkövetés fontossága
A program igen ígéretes, mivel a szülők minden korai fejlesztéshez szükséges hozzáférést időben megkapnak. Folyamatos utánkövetési rendszer működik iskolás korig, ezáltal időben észrevehető a fejlődési megkésettség vagy fogyatékosság, a programok nagy szerepet játszanak abban, hogy ezek a gyermekek a lehető legegészségesebben nőhessenek fel.
Szülői szorongás
A gyermek mellett nagyon fontos, hogy odafigyeljük a szülők mentális állapotára, nagy kockázatnak vannak kitéve az intenzív osztályokon. A stressz és a szorongás felerősödik hazatéréskor. A személyzetet ezért külön figyelmeztetni kell, hogy kövessék a szülők mentális állapotát is, mivel elengedhetetlen az aktív részvételük a gondozásban.
Hogyan valósul meg a családok bevonása Indiában?
Indiában 2007-ben elég még a klasszikus ellátási format alkalmazták, majd elkezdték bevonni a folyosón várakozó szülőket gyermekük ellátásába, melyet folyamatosan regisztráltak. Már az első felmérés alkalmával javultak a mutatók, nem növekedett a fertőzések száma, lerövidült a kórházban töltött napok száma, egyre több babát tudott az édesanyja szoptatni. Bevezették a belépési protokollt, ahol a szülők alapos kézmosás és steril ruhába való öltözés után léphettek be az osztályra és ezt követően a végezhetták el a gondozási feladatokat, mint például pelenkázás szoptatás, kenguruzás.
De hogy is nézett ez ki a gyakorlatban?
Először bemutatkoztak nekik az orvosok, nővérek, majd naponta oktatáson vettek részt, ahol az elméletben tanultakat átültették a gyakorlatba, szigorúan a személyzet felügyelete mellett. Amikor már magabiztosan el tudták látni a babát már önállóan is végezhették ezeket a tevékenységeket, amelyet később átbeszéltek a szakemberekkel. Ezt követően távozhattak a babával a kórházból.
Eleinte nehéz volt "eladni" ezt a filozófiát az orvosoknak és a nővéreknek. Azonban 2017-re már 69 intézményben sikerült bevezetni az újfajta szemléletet és a 2019-es cél a 120 fölötti kórházi osztályon történő alkalmazás.
A pandémia hatása az újszülöttekre (Covid-19)
A kialakult helyzet következtében tovább tágul a szakadék a társadalmi rétegek között, tovább mélyül a szegénység, veszélybe került az az élelmezésbiztonság, ápolókat és orvosokat veszítettünk el és akadozik az egészségügyi ellátás. Társadalmi és pszichológiai hatásait tekintve, az egészségügyben dolgozók folyamatos stressznek vannak kitéve, az általuk tapasztalt depresszió alapjaiban ingatja meg őket a képességeikben.
Hogyan tudjuk támogatni az újszülött ellátást és utánkövetést a világjárvány ideje alatt?
Segítsük a családközpontú ellátás népszerűsítését! Biztosítsuk a kismamák, édesanyák tájékoztatását legyen szó akár szoptatásról, gondozásról a járvány alatt is! Minden platformon nyújtsunk megfelelő információt számukra!
Hangsúlyozzuk a kézmosás és a higiénés szabályok betartásának fontosságát! Biztosítsunk a kismamák és újszülöttek számára sürgősségi élelmiszerellátást!
A válság idején pszichoszociális támogatást kell nyújtani a frontvonalban dolgozóknak! A családon belüli erőszak csökkentése érdekében pedig támogató csoportokat kell szervezni a bántalmazott nők és gyermekek megsegítésére!
"36 órával szülés után láthattam először iker gyermekeimet. Kértem a kórházi dolgozókat, hogy legalább egy képet készítsenek róluk. Így találkoztam velük először. Nem követte senki a fejlődésüket, nem kaptunk semmilyen érzelmi támogatást mikor az én babáimnak a legnagyobb szüksége lett volna rá." Ilein Bolaños Gonzalez, a Con Amor Vencerás szülőszervezet alapítója, Mexikó
Kovács Ági