Az anyák és újszülöttjeik elektronikus egészségügyi adatainak a machine learning, avagy gépi tanulás módszerével történő vizsgálata előrejelezheti miképpen alakul a koraszülött babák egészsége életük első két hónapjában, állítják a kutatók.
Az új, Science Transrational Medicine folyóiratban publikált módszerrel a szakemberek már a szülés idején vagy azt megelőzően láthatják, mely csecsemőknél lépnek majd fel koraszülöttséggel összefüggő szövődmények.
“Ez a koraszülés egy újfajta megközelítése, mely az újszülöttek egyéni egészségügyi faktorait veszi figyelembe ahelyett, hogy csak arra fókuszálna, milyen korán születtek”
mondja a szerző Nima Aghaeepour, a Stanford Orvosi Egyetem aneszteziológia-, perioperatív és fájdalomgyógyászat-, valamint gyermekgyógyászat professzora.
A klasszikus definíció alapján a legalább 3 héttel korábban történő születést nevezzük koraszülésnek,
összefüggésbe hozható a babák tüdejét, agyát, látását, hallását és emésztőrendszerét érintő szövődményekkel.
Annak ellenére, hogy a korai szülés általánosságban nagyobb rizikófaktorokat hordoz, a szülés időpontja csak nagyjából képes előrejelezni az adott csecsemő egészségi állapotát. Néhány igen korán született csecsemő esetében semmilyen komplikáció nem alakul ki, míg mások, akik a terhesség ugyanazon szakaszában láttak napvilágot nagyon betegek lesznek vagy elhaláloznak.
“A koraszülés világviszonylatban az 5 év alatti gyermekek esetében vezető halálozási oknak számít és ezidáig nem volt semmilyen jó megoldás a kezünkben” mondja Aghaeepour. “Azzal, hogy a kutatásainkban ezen babák egészségének előrejelzésére egészségi előrejelzésére fókuszálunk, segíthetünk optimalizálni a számukra nyújtott kezelést.”
Számos a koraszülöttség kapcsán felmerülő szövődmény csak napokkal vagy hetekkel a szülés után jelentkezik, jelentős károkat okozva ez idő alatt az újszülöttek egészségében. Ha tudjuk mely csecsemők veszélyeztetettek, az segíthet a megelőző kezelésben.
“A neonatológiában főként a babára fókuszálunk a kezelést illető döntések meghozatalakor, de azt tapasztaljuk, hogy az anyai egészségügyi adatokból is értékes információkat nyerhetünk ki, meghatározva, hogy egyes babák egészségének alakulását miképpen befolyásolta saját anyai környezetük”
nyilatkozza a társszerző David Stevenson, a Stanfordi Lucile Packard Gyermekkórház neonatológusa, és a Stanfordi Orvosi Egyetem March of Dimes Koraszülött Kutató Központjának igazgatója és gyermekgyógyászat professzora.
“Ez egy lépés a babák minél célzottabb gyógyításának irányába!”
A teljes cikket elolvashatja ezen a linken, a publikációt pedig itt.
A fordítást a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.