Továbbra is napirenden a koraszülés

November 17-e, a Koraszülöttek Világnapja sok éven keresztül kihangsúlyozta a koraszülésmegoldására irányuló globális erőfeszítéseket. Az Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásáért (EFCNI) kezdeményezéséhez később csatlakozott az afrikai LIttleBigSouls szervezet,majd az amerikai March of Dimes és az ausztrál National Premmie Foundation. Mára már rengeteg kezdeményezés helyezi globálisan reflektorfénybe a koraszülött babák és családjaik helyzetét.
Körülbelül 15 millió újszülött születik világszerte a 37. gestatios hét előtt, és ez a szám egyre növekszik, változó értékben (az összes szülés 5-18%-a) a különböző országok között. A March of Dimes legutóbbi, November 1-jei jelentésében az USA-nak C-szintű osztályozást adott, mivel a koraszülés mértéke az elmúlt nyolc évben először növekedett 9.57%-ról 9.63%-ra. Ami viszont még ennél is aggasztóbb, hogy növekvő faji és etnikai egyenlőtlenségek voltak megfigyelhetőek, melyek szerint a fekete bőrű nők körében 48%-kal, és az amerikai indián és alaszkai őslakosok körében 15%-kal volt magasabb a koraszülés aránya, mint a fehér bőrű nők esetében.

A koraszülés megelőzése, valamint a koraszülöttek megfelelő ellátása most egy a legsürgősebb célok közül annak érdekében, hogy csökkentsék a csecsemő halálozást és a hosszú távú megbetegedéseket, amellyel közelebb kerülünk a Fenntartható Fejlődési Cél eléréséhez, amely egy tervezet az öt évnél fiatalabb gyermekek mortalitásának csökkentésére.

2015-ben az újszülöttkori betegségek az 5 év alatti halálozás 45%-ért (avagy 2.6 millió esetben) voltak felelősek a Betegségek Globális Terheiről szóló adatbázis legutóbbi kiadványa szerint. A koraszüléshez köthető komplikációk miatti halálozás vezető ok az 5 év alatti gyermekek mortalitásában 2015-ben. Nehezítő tényező továbbá, hogy a koraszülést elősegítő rizikófaktorok, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve egyéb nem fertőző betegségek, a légszennyezés, az előrehaladott anyai kor, a nem megfelelő anyai táplálkozás mértéke növekszik nem csupán a magas jövedelemmel rendelkező országokban, hanem az alacsony, illetve közepes jövedelemmel rendelkező országokban egyaránt.

Az egészségügyi egyenlőtlenségek közül számos nem csupán országok között, hanem azokon belül is megtalálható, így a terhesgondozásban, a fogamzásgátlás és családtervezés elérhetőségében, képzett szakemberek jelenlétében a szüléseknél, és születés után. A hátrányos helyzetben lévő nőknél és a kiskorúaknál különösen magas a kockázat a koraszülésre több okból is, kezdve a kezeletlen fertőzésekkel, az alultápláltságon át a kényszermunkával bezárólag a terhesség alatt. A prevenciónak egy életen át kell tartania a tinédzserkori terhesség megelőzésével, a megfelelő táplálkozás és jólét fejlesztésével az összes szülőképes korú nő esetében, valamint a terhességek megfelelő időzítésével, jobb terhesgondozással, amely magában foglalja a krónikus betegségek optimális szinten tartását, tanácsadással a kockázati tényezőkről, mint például a dohányzás vagy az alkoholfogasztás, és nem utolsó sorban beavatkozásokkal, mint például a szülés előtt adott szteroid injekció, ha szükséges.


Azonban nem minden koraszülés lesz megelőzhető és az újszülött intenzív ellátás standardjai alapvetőek ahhoz, hogy emelkedjenek a túlélési ráták, és a hosszú távú következményeket minimálisra csökkenthessük. Az EFCNI kidolgozta Az Európai Ellátási Standardok az Egészséges Újszülöttekért (European Standards of Care for Newborn Health) kezdeményezést – egy együttműködést, amely több mint 34 ország több, mint 220 egészségügyi dolgozóit, szülői képviselőit és az ellátáshoz kapcsolódó kereskedelmi cégek képviselőit fogja össze. A standardokat az újszülöttek egészségéért 11 fő területre osztották, ezek a következők: szülés és szállítás; betegbiztonság és higiéniai gyakorlat; csecsemő-, és családközpontú ellátás; koraszülött utógondozás; adatgyűjtés és dokumentáció; orvosi ellátás és klinikai gyakorlat; ellátási folyamatok; Perinatális/Neonatális Intenzív Centrum design; táplálás; etikai döntések; oktatás és képzés.

Ezen standardok jó része jelenleg elérhetetlen az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országok számára, ahol a 28. gestatios hét előtt születettek mortalitása továbbra is nagyon magas. További kérdéseket vet fel a hosszú távú kimenetelről a folyamatos fejlődés a koraszülött csecsemők túlélésével kapcsolatosan, ahol a 28. hét előtt született babák több, mint 90%-át hazaengedik a kórházból. Bizonyítékok vannak arról, hogy magasabb a kockázata a légzőrendszeri megbetegedések és a tüdő kisebb mértékű növekedésének, a 2-es típusú diabetesnek, a magas vérnyomásnak, illetve egyéb krónikus megbetegedéseknek felnőtt életük korábbi szakaszában azon gyermekek körében, akik koraszülöttként látták meg a napvilágot.
Azonban a nagy előrelépések az újszülöttellátásban viszonylag újkeletűek az exogén surfactant (szurfaktáns = a tüdőfelületaktív anyaga) adásával, amely csupán a 90-es évek elejétől vált elérhetővé. Ami még inkább szükséges globális szinten, az az elkötelezettség folyamatos fenntartása az ENSZ által kiadott Every Woman, Every Child agenda-hoz (Minden Nő, Minden Gyermek kezdeményezés), valamint a Globális Stratégia a Nők, Gyermekek és Fiatalkorúak Egészségéért  kezdeményezéshez (2016-2030). Csak ezzel a széleskörű, egész életpályát érintő megközelítéssel tudjuk majd ledönteni a továbbra is napirenden lévő koraszülöttkérdést, valamint az újszülöttkori halálozás kérdését, amely szilárdan az emberi jogok és a méltányosság talajában gyökerezik, valamint folyamatos, és növekvő erőfeszítést és megbízható pénzügyi támogatást igényel a már meglévő partnerek részéről. Antonio Guterresnek, az ENSZ következő Főtitkárának ezt a témakört legfőbb prioritásai közé kell emelnie.


Forrás: http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(16)32170-5/fulltext