Sokat gondolkodtam azon,hogy fogom elmesélni a két kisfiamnak életük első három hónapja alatt történteket vagy elmesélni mi jelent a koraszülött és az extrém koraszülött szó. Miért van az,ha elmondjuk valakinek,hogy koraszülött babák a gyermekeim, az emberek 90%-a sajnálkozik ? A felvilágosításhoz úgy gondolom, talán a levélírás a megfelelő. Ha egyszer felnőttek lesznek, tudják micsoda hősök voltak és milyen nagy csodák történtek a PIC-en és milyen emberfeletti módon küzdöttek. Igen kétszeres koraanyuka vagyok.
Annyi mindent tanultam a két fiamtól.Harcolni,küzdeni,erősnek maradni bármi áron sugározni a szeretetet, nyugodtnak maradni. Alázatot tanultam.
A két kisfiam között 3 év korkülönbség van. Péter 2012-ben született a terhesség 27. hetére (700gr, 33 cm) toxémiás terhesség miatt.
Árpád 2015-ben született a terhesség 28 hetének 4. napján (690gr, 30cm) szintén toxémiás terhesség miatt.
Mindketten a Honvéd Kórházban születtek és életük első három hónapját a koraszülött intenzív osztályán töltötték.
A kenguru módszerel itt ismerkedtem meg először.Előtte nem hallodtam róla.
A PIC-en sok olyan szó van ,amit csak akkor ért meg az ember lánya mikor ott tartozkodik a babája mellett..
A kenguru módszer sajnos mikor írom ezeket a sorokat még nem minden PIC-en használt gyógyító módszer, a Magyarországon található 21 db PICből jó,ha egy tucat helyen működik és valósítható meg.
Ez azért fontos,mert ma Magyarországon minden 10-ik baba koraszülöttként jön a világra és a jótékony hatásai miatt minden kora babának ismernie kellene milyen fantasztikus érzés a szüleinek karjában gyógyulni.
Amikor először karomban tarthattam Pétert 1 hetes volt. Kicsit féltem tőle amikor az alig 1 kg os testet rám helyezték, olyan kis törékenynek tűnt,mint egy porcelán baba. A Honvéd Kórház PIC osztályán dolgozott Schill Bea doktornő, akit mindenki csak "kengurumaminak" hív,és szívügye az 1000 gramm alatti súlyú koraszülött babák kenguru módszerben való gyógyítása.
Ő tájékoztatott arról miért fontos a módszer alkalmazása és milyen jótékony hatásai vannak a kisfiamra és rám nézve.
Az első kenguruzásnál olyan ideges voltam, féltem, mert szokatlan volt a helyzet. Kisfiam elveszett a törékeny testével a mellkasomon, mintha ott sem lett volna.
Körülöleltek minket a drótok : c-pap, az Infuziós szerelékek, a szaturáció mérő és a hőérzékelő vezetéke, úgy éreztem magam, mint egy mini dzsungelben, ahol mi voltunk a felfedezők.
A kenguruzást a meditációhoz tudom hasonlítani,mintha egy lelki El Camino útjàn haladnánk egyre beljebb és beljebb és a táskánk súlya, mint lelkünk terhe szépen lassan fokozatosan morzsolódik, majd tűnik el. Amikor elértem ebbe a nyugalmi állapotba, olyan érzés volt, mintha egy templomba léptem volna be egy imára. Ez a fajta befelé figyelés sokat segített. Egyszeriben a zajos intenzív osztályon lévő gépek hangja már nem is zavart. Egy idő után már könnyedén megkülönböztettem a gépek hangját, a pityegésekből tudtam melyik gép miért jelez.
A személyzet nem látogatóként nézett rám, hanem az egészségügyi ellátó személyzet oszlopos tagjaként. Ez nagyon jó hisz nem kell tehetetlenül állni az inkubátor mellett,hanem vagy kenguruzunk vagy besegítve a nővéri munkába, pelenkát cseréltem vagy fürdettem.
A második kisfiamnál már picit rutinosabb voltam.
Tudtam,hogy elég, ha a belépő ködot ismerem, és már mehetek is a kisfiamhoz a PIC-re,nem kell tehetetlenül állnom az ajtó előtt. Hihetetlenek hangzik,hogy egy ilyen minimanó babának a két karod a szívverésed és te jelented az egész világot. Amikor kenguruztunk egyszerre megint jött az az érzés,hogy ez csak róluk és rólam szól, mi így vagyunk egy egész, mintha nem is lett volna műtét, mintha még mindig a hasamban lennének. Nagy békesség és nyugalom, ami búra szerűen körülveszi az embert.
Amíg a karomban tartottam és néztem a csöpp testüket, ici-pici ujjaikat kéményes módszerrel megetettem anyatejjel a fecskendőből őket. Először 84 majd második gyermekemmel 86 napot töltöttünk a PIC-en.
Jelenleg Péter 4 éves és boldog kiegyensúlyozott óvodás. Árpád 1 éves és próbálja felfedezni a nagy világot, amíg óriás nem lesz, mint Lóci Szabó Lőrinc versében.
A PIC egy csodaország, ahol a pici hősöket tündér nővérek és varázsló orvosok gyógyítják.
Szívem vigyáz rád,Mindegy ki mit mond, Mostantól és mindörökkön már.