Az anyával és az anyai nagymamával, a kórházi tartózkodás során történő kenguruzás hatásainak összehasonlító vizsgálata a koraszülött babák életfontosságú jelei alapján: randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat. A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
Mi ismert ebben a témában?
- A koraszülöttek kenguruzásának előnyei sokat kutatott téma és évek óta egyre több információnk van a bőr-bőr kontaktus jótékony hatásairól.
- A jól meghatározható előnyök ellenére azonban a kenguruzást számos koraszülött intenzív osztályon nem alkalmazzák, vagy ha mégis, akkor a gyakoriság és az időtartam jelentős korlátozásával történik.
- Különféle tényezők befolyásolják a kenguruzás gyakorlását a koraszülött intenzív osztályokon, melyeket nem tárgyalunk ebben a cikkben. Bizonyos anyai és családi körülmények miatt a szülők elérhetősége lehet az egyik korlátozó tényező. Azok a babák, akiknek szülei különböző okok miatt kevésbé vannak jelen az ellátás során vagy nehezebben tudják megközelíteni a kórházat, kevesebb kenguruzásban részesülnek.
- Ezen körülmények között más családtag is hozzájárulhat a bőrkontaktus biztosításához, lehetőséget teremtve az újszülött számára, hogy a kenguruzás kedvező előnyeiből profitálhasson.
Miért fontos ez a kutatási eredmény?
A helyi irányelvek és kulturális vonatkozások által meghatározott erősségek és kihívások mentén ez a tanulmány összehasonlítja az anyával és egy másik kulturálisan kiemelt jelentőségű családtaggal – név szerint az anyai nagymamával végzett kenguruzás hatásait a koraszülött baba életfontosságú jeleire.
Egy olyan kulturálisan elfogadható gyakorlat megismerésével, mely végső soron a családközpontú megközelítést erősíti, ez a kutatás gyakorlati változtatások bevezetésére inspirálhatja azon koraszülött intenzív osztályokat, ahol a kenguruzást továbbra is széleskörűen és gyakran indokolatlanul korlátozzák – még az olyan stabilan fejlődő koraszülött babák esetén is, akik ebben a tanulmányban is szerepelnek.
A kutatás célja: az anyák és anyai nagymamák által végzett kenguruzás összehasonlítása a koraszülöttek életfontosságú jeleire gyakorolt hatásán keresztül. A babák gesztációs kora a 32-36 hét között, születési súlyuk 1500-2500 gramm között mozgott.
A kutatás módszere: Egy párhuzamos, véletlenszerűen kontrollált vizsgálatot végeztek az iráni Kuhdasht kórház koraszülött intenzív osztályán. Nyolcvan koraszülött babát véletlenszerűen két csoportra osztottak. A kontrollcsoport az anyával kenguruzott, míg a vizsgált csoport az anyai nagymamával. Az életfontosságú jeleket 15 perccel a bőrkontaktus előtt, alatta és utána rögzítették. Az életfontosságú jeleket pulzoximéterrel és digitális hőmérővel mérték, valamint megfigyelték a babákat ez alatt az idő alat...
Eredmények:
Az életfontosságú jelek mindkét csoportban kifejezett különbséget mutattak a kenguruzás előtt, alatt és után. Viszont abban nem mutatkozott statisztikailag releváns különbség, hogy az anyával, vagy az anyai nagymamával történt a kenguruzás. Az anyai nagymama által nyújtott bőrkontaktus tehát ugyanannyira képes stabilizálni a koraszülött életfontosságú jeleit, mint az anyával történő kenguruzás. A szerzők javaslatai szerint az anyai nagymama által nyújtott bőrkontaktus támogatást nyújthat és helyettesítheti az anyát, amikor az édesanya nem tud az újszülöttje mellett lenni.
Miért fontos ez a kutatási eredmény a fejlődéstámogató koraszülött ellátás szempontjából?
A tanulmányban alkalmazott bőrkontaktus időtartama rendkívül rövid volt (csak naponta egyszer és mindössze 30 percig tartott, és csak a mérési napokon); pedig a kutatásba bevont babák stabil állapotúak voltak, továbbá a bőrkontaktust csak a tanulmány keretében tapasztalhatták meg, nem pedig mindennapi ellátásuk részeként.
Sokunk számára ez túl kevésnek, túl rövidnek, túl ritkának tűnhet. Mindazonáltal az általuk tesztelt, kulturálisan megvalósítható beavatkozás (azaz az anyai nagymama által nyújtott bőrkontaktus) inspiráló példaként szolgálhat az olyan apró kezdeti lépésekre, melyek mélyreható változásokhoz vezethetnek. A nagymamák bevonása a kenguruzásba és azon tapasztalat, hogy az újszülöttek élettanilag stabilizálódtak, fontos és innovatív első lépés lehet az akadályok leküzdésében, valamint a koraszülött babák bőrkontaktusának gyakoribb és hosszabb ideig történő biztosításában.