A koraszülöttek kenguru-ellátásában mutatkozó egyenlőtlenségek az újszülött intenzív osztályokon
Disparities in Kangaroo Care for Premature Infants in the Neonatal Intensive Care Unit A tanulmány fordítását a BT (British Telecommunications) kollégái készítették.
Mi ismert ebben a témában?
- A kenguru módszer (KC) olyan előnyökkel jár, amelyek kulcsfontosságúak az igen koraszülött (32. terhességi hét előtt született) újszülöttek számára. Ezek az előnyök jól ismertek, és a szakirodalom már bőségesen beszámolt róluk.
- A kenguru módszer továbbá a különböző nemzeti és nemzetközi szervezetek által támogatott gondozási gyakorlat.
- Számos nyilvánvaló előnye ellenére különböző akadályok csökkenthetik a kenguruzás lehetőségeit.
- Az egyik ilyen akadály lehet a család társadalmi-gazdasági helyzete. Tanulmányok azt mutatják, hogy az alacsonyabb helyzetű gyermek és felnőtt páciensek következetesen kevésbé egészségesek, mint a tehetősebb és képzettebb páciensek. Az, hogy az egészségügyi ellátásban társadalmi-gazdasági és kulturális-etnikai tényezők alapján egyenlőtlenségek tapasztalhatók, sajnos nem újdonság.
- Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy az újszülött intenzív osztályon az angolul nem beszélő családok gyakrabban félreértik gyermekük diagnózisát és kezelését, mivel a klinikai személyzet és a családok nem beszélnek közös nyelvet.
Miért fontos ez a kutatási eredmény?
A tanulmány bemutatja, hogy a szülők társadalmi-gazdasági státusza és preferált kommunikációs nyelve milyen hatással van a kenguruzás arányára, gyakoriságára és időtartamára a koraszülötteknél az újszülött intenzív osztályon. Az eredmények jelentős és aggasztó különbségeket mutatnak a kenguruzás lehetőségeivel kapcsolatban. A cikk hangsúlyozza, hogy szükség van olyan irányelvek és iránymutatások kidolgozására, amelyek növelik a kenguruzás gyakoriságát az újszülött intenzív osztályon, különösen azon csoportok esetében, amelyek fokozottan ki vannak téve a kedvezőtlen egészségügyi és fejlődési kimenetel kockázatának. A vizsgálat arra irányult, hogy azon koraszülötteknél, akiknek családja alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú, vagy akik a klinikai személyzettel az angoltól eltérő nyelven kommunikálnak, különbséget tapasztalnak-e a kenguru gondozás arányában, gyakoriságában és időtartamában az újszülött intenzív osztályon, összehasonlítva a magasabb társadalmi-gazdasági státuszú, vagy elsősorban angolul beszélő családokban született koraszülöttekkel.
Hogyan végezték a kutatást?
116, 32. várandóssági hétnél korábban született koraszülött vett részt a vizsgálatban. A társadalmi-gazdasági státuszt a koraszülöttek egészségbiztosítása alapján határozták meg: a magán/magasabb szintű egészségbiztosítást az állami/alacsonyabb szintű egészségbiztosítással szemben. Az anyák által használt nyelvet a klinikai személyzettel való kommunikáció során használt nyelv alapján kategorizálták: az angol nyelv használata más idegennyelvvel szemben. A társadalmi-gazdasági státuszt vagy a nyelvi csoportokat a következőkben hasonlították össze: (1) a kórházi kezelés során tapasztalt kenguruztatott koraszülöttek aránya látogatási napokonként; (2) a kenguruzás gyakorisága látogatási napokonként; (3) a kenguruztatás időtartama naponta.
Eredmények:
Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú és az egyéb nyelvi csoportok koraszülött gyermekei kisebb arányban, kisebb gyakorisággal és rövidebb ideig kenguruztak, mint a magasabb státuszú vagy az angol nyelvi csoportok újszülöttjei. A társadalmi-gazdasági státusz és a nyelvi csoportok közötti különbségek a családi látogatás és a születéskori várandóssági idő ellenőrzése után is szignifikánsak maradtak. A társadalmi-gazdasági státusz ellenőrzése után a nyelvi csoportok közötti különbségek a kenguruzás időtartamában továbbra is jelentős eltérések maradtak.
Az eredmények a társadalmi-gazdasági státusz és a nyelv függvényében egyenlőtlenségeket mutattak ki a kenguru gondozás arányában, gyakoriságában és időtartamában az újszülött intenzív osztályon. Ezek az egyenlőtlenségek csökkentették a koraszülöttek esélyét, hogy hozzájussanak az ismert gondozási gyakorlathoz, mely a állapot stabilitását és az idegrendszeri fejlődést kedvezően befolyásolja.
Miért fontos ez a kutatási eredmény a fejlődéstámogató koraszülött ellátás szempontjából?
A tanulmány egy kényes témát vizsgál – nevezeten az egészségfejlesztő magatartásformákhoz való hozzáférés és azok gyakorlása terén tapasztalható egyenlőtlenségeket. Sokan közülünk különböző társadalmi-gazdasági státuszú és/vagy különböző nyelveket beszélő családokkal dolgozunk. A tanulmányban feltett kutatási kérdés azt sugallja, hogy a kenguru gondozás gyakorlatában a családok között a saját újszülöttosztályunkon gyakran tapasztalható különbségeket más szemszögből - a társadalmi-gazdasági és kulturális különbségek szemszögéből - lehetne értelmezni és megérteni.
Fontos kérdések merülnek fel a saját gyakorlatunkkal kapcsolatban:
- Eleget teszünk-e azért, hogy megőrizzük az egyenlőséget a munkakörnyezetünkben?
- Eléggé érzékenyek vagyunk-e és tudatában vagyunk-e a nyelvi és társadalmi-gazdasági különbségekből eredő egyenlőtlenségeknek?
A tanulmány jó, őszinte példát nyújt a reflektív belátásra és a rendszerorientált szemléletre egy újszülött intenzív osztályon, egy olyan folyamatra, amely önmagában is a gyakorlat megváltoztatásához vezethet.
