A Nurtured by Design-t egy koraszülött kisfiú, Zachary édesanyja hívta életre. Zachary ma már fiatal felnőtt, de a születésnapja különleges, hiszen édesanyja ezen a napon, május 15-én indította útjára sok sok évvel ezelőtt a kenguru gondozás világnapját. Yamile Jackson engedélyével és segítségével elkészítettük a kenguru gondoskodás tudományos bizonyítékokat összefoglaló poszter magyar fordítását.
A 2023-as Fiatal Neonatológusok Találkozóján (FINETA), a neuroprotektív szekció elején Egyesületünk tagjai bemutatták a “Kenguruzás tudományos háttere” című posztert, amely összefoglalja mindazon bizonyítékokat, amelyek a kengurumódszer pozitív élettani hatásait támasztják alá. A konferencia ideje alatt átadtunk minden jelenlevő PIC III és PIC II osztály vezetőinek, szakembereinek egy-egy példányt, ezzel is segítve a PICik ellátását.
Kiemelt köszönet a GE HealthCare támogatásáért, segítségükkel számos újszülött intenzív osztályon már megtekinthető a poszter, és erről folyamatosan hírt adunk a közösségi médiában.
A kengurumódszer alkalmazása során (Kangaroo Care, KMC) a csecsemő csak pelenkát viselve az édesanyja vagy édesapja csupasz mellkasán fekszik, bőr-bőr kontaktusban. E módszert először Bogotában Edgar Rey alkalmazta a koraszülötteknél, megfelelő inkubátorok hiányában, az abban való elhelyezésük alternatívájaként. Azóta a világ számos fejlett országában, technikailag sokkal jobb körülmények között is alkalmazták már a kengurumódszert, s vizsgálták annak élettani hatásait. Az újszülött/ koraszülött intenzív osztály (PIC) magasszintű technikai felszereltsége mellett számos kellemetlen, durva érzékszervi ingert/ benyomást, számukra káros hang és fényhatást, fájdalomingereket jelent az ott ápolt beteg újszülöttek és apró koraszülöttek számára, melyek negatívan befolyásolják az idegrendszerük neurokognitív fejlődését. Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban 2012-ben minden 8. gyermek koraszülöttként jött a világra (vagyis a 37. terhességi hetet megelőzően), s a PIC-en töltött idő során az őket ért negatív hatások hosszú távú egészségügyi problémákat és akár élethosszig tartó fogyatékosságot is jelenthet számukra és családjuk számára.
Becslésük szerint ennek társadalmi-gazdasági hatása az ország számára évente legalább 26,2 milliárd dollár többletkiadást jelent. Aggodalomra ad okot az is, hogy ez a kedvezőtlen környezet negatív hatással lehet a csecsemők növekedésére is, különös tekintettel a még éretlen, sérülékeny idegrendszerük fejlődésére. Habár az elmúlt két évtized során a koraszülöttek túlélési aránya javult, a túlélők hosszú távú morbiditása továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A koraszülött gyermekeket iskolás korukig utánkövető tanulmányok konzisztensen csökkent kognitív teljesítményt és számos viselkedési problémát állapítanak meg a korábban PIC-en ápolt gyermekeknél.
Ezen poszter célja, hogy áttekintse és összefoglalja mindazon bizonyítékokat, amelyek a kengurumódszer pozitív élettani hatásait támasztják alá a koraszülöttek és szüleik szempontjából. Több mint 400 hivatalosan közölt vizsgálat eredményeit, a viselkedési válaszreakciók rendszerében észlelt eltéréseket, azok típusait és az egyes változatok előfordulásának gyakoriságát összegeztük, az eltérés mértéke, előfordulásuk rendszeressége, tolerálhatóságuk és potenciális hasznuk gyakorisága szempontjából. Mivel számos különböző típusú tanulmányt végeztek már, ebben az áttekintésben az a típusú kutatás szerepel, amely a legerősebb bizonyítékokkal rendelkezik a randomizált klinikai vizsgálatok és metaanalízisek alapján.
- Éberség, figyelem, alvásszabályozás
- Kardiovaszkuláris eredmények
- Anyagcsere és hormonális eredmények
- Stressz és fájdalom
- Mentális fejlődés
- Motoros fejlődés
- Hőmérséklet szabályozás
- Oxigénellátás
- Anya-újszülött interakciók
Mindaddig, amíg nincs kellő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az inkubátorok és különféle melegítő eszközök a kenguruzással összehasonlítva hatásosabbak a koraszülöttek minőségi túlélésének biztosításában, annyiszor és olyan hosszú ideig kell biztosítani számukra a folyamatos kenguruzás lehetőségét, amennyire csak lehetséges az adott körülmények között. Mindezt annak érdekében – ahogy azt az AAP, UNICEF és a WHO is javasolja, hogy a koraszülött csecsemők és családjaik azonnali és hosszú távú fejlődési eredményeit javíthassuk, támogathassuk. Az anya és a baba szeparációjának elkerülése, az anyatej és a szülők, mint elsődleges gondozók elismerése mellett, a kenguruzás is ott kell legyen, mint fókuszpont, minden koraszülöttet és beteg újszülöttet ellátó szakember látóterében.
A poszter elkészülését követően, 2022-ben jelent meg az új WHO-irányelv alapjaiban szünteti meg a kenguruzással kapcsolatos összes esetleges fenntartást, ugyanis minden egyes koraszülött és kis súlyú újszülött számára azt javasolják, hogy naponta 8–24 órát (de a lehető legtöbbet) töltsön bőr-bőr kontaktusban az édesanyjával, és ha ez nem lehetséges valamiért, akkor az édesapjával vagy más családtaggal, még akkor is, ha klinikailag nincs stabil állapotban,függetlenül attól, hogy az újszülött otthon vagy egészségügyi intézményben van. A kenguruzás megkezdését a születés után azonnal javasolja, leszámítva azt, amikor a kisbabát lélegeztetni, újraéleszteni kell, vagy sokkos állapotba kerül.
LETÖLTÉS
A WHO-ajánlások mögött álló vizsgálatok során (IPISTOSS – Immediate parent infant skin to skin study és iKMC-kutatások) öt fejlődő országban (Ghána, India, Malawi, Nigéria, Tanzánia) állítottak fel pontosan ugyanolyan PIC- (perinatális intenzív centrum) osztályokat, mint amilyenek a kontrollországokban, Svédországban és Norvégiában működnek. Ezzel lehetett bebizonyítani azt, hogy a kenguruzás nem csak akkor jelent előnyt, ha egy osztály nem engedheti meg magának, hogy inkubátort használjon. A kutatásban a kontrollcsoportot azonban hamar le kellett állítani, mert ahogy a kutatási eredmények alapján készült cikkben is jeleztük
az első és másodlagos eredmények azt mutatták, hogy az első 28 napban sokkal alacsonyabb volt a halálozás azoknál a babáknál, akiknél a születést követő azonnali kenguruzás módszerét alkalmazták, valamint csökkent az első 72 órában elhunytak száma. Kevesebb volt a hipotermia és a szepszis. Csökkent a szülés utáni depresszió az édesanyáknál. Nagyobb sikerességgel kaptak az újszülöttek az első 24 órában anyatejet, illetve 72 órán belül már mellre kerültek.
Kiemelten köszönjük Kőrizs Kata, a WMN újságírújának segítségét, aki a témával kapcsolatban számos cikket írt itt és itt és itt.
A Kenguruzás tudományos háttere” posztert írta és készítette: Yamile C. Jackson, PhD, PE, PMP és Barbara Smith Weaver, CCRN
Ezúton köszönjük a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának (DE BTK) mesterszakos hallgatóinak a fordítást.
A fordítást lektorálta: Dr. Schill Beáta, Dr. Nádor Csaba és Dr. Venkovits Balázs.
