Mit jelent a KMC?
A KMC, azaz a kenguruzó anyai gondoskodás legfontosabb eleme, hogy az alacsony születési súlyú újszülött a nap 24 órájában édesanyja mellkasán, bőr-bőr kontaktusban tölti a napjait és kizárólag anyatejjel táplálkozik.
Melyek a kenguruzás jótékony hatásai?
A kenguru módszerrel kapcsolatos kutatások többsége fejlődő országokban született koraszülött, főleg alacsony születési súlyú újszülötteket vizsgál, mely kutatások során kimutatták, hogy a korai bőr-bőr kontaktus csökkenti a csecsemőhalandóságot, csökkenti a kórházi infekciók esélyét, javítja az újszülött hőszabályozását.
A kengurugondozás javítja a laktációt, és lehetővé teszi a szoptatás korábbi megkezdését és megvalósítását. Bőr-bőr kontaktusban javul és szabályosabbá válik a légzés, javul az alvás minősége, valamint az érzelmi szabályozás. Az idegrendszeri érésben is fontos szerepe van, valamint a fájdalom és stressz csökkentése szempontjából kell kiemelni jótékony hatását.
Kutatások során kimutatták a nyál kortizol hormon szintjének csökkenését a kenguruzás közben végzett fájdalmas beavatkozások során összehasonlítva az inkubátorban végzett fájdalmas beavatkozáson átesett babák kortizol szintjével, ahol magasabb a stressz hormon szint jelenléte.
Hogyan segítheti a kenguruzás a kötődés kialalkulását?
A szülők szorongásának oldásában és PTSD kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van a kenguruzásnak. A koraszülött osztályokra bekerülő babák szüleinek kb. 40-60%-a szorongásban, illetve később kialakuló poszt traumás stressz szindrómában szenved, ami nagy hatással van a családi, illetve társadalmi életükre is.
Ezeknek a szülőknek szakember segítsége ajánlott, aki folyamatos terápiával vezeti a szülőket a kompetens szülővé válás, a társadalomba visszailleszkedő egészséges felnőtté válás útján: Best practice guidelines
A rengeteg pozitív hatása mellett mégis a bőr-bőr kontaktus és a KMC gondozás kivitelezése gyakran számos akadályba ütközik a PIC osztályokon.
A szülők által tapasztalt akadályok között szerepelhet félelem és szorongás attól, hogy vajon megfelelően érintik, tartják gyermeküket, nem okoznak-e neki fájdalmat, aggódnak a baba vagy akár az édesanya klinikai stabilitása miatt.
Sokszor probléma számukra a személyzet által biztosított időpontban való jelenlét és a kenguruzás hosszának megoldása, amennyiben az édesanya nem tud a kórházban maradni gyermeke teljes kórházi ellátása alatt.

A személyzet által tapasztalt akadályok között szerepel a hagyományos, már megszokott és ismert újszülöttgondozási gyakorlatok folytatásának vágya, a bőr-bőr ápolásával szembeni ambivalens hozzáállás, mint a a szülői általi gondozás értékének elismerése, a félelem a kenguru gondozás során esetlegesen kialakuló nemkívánatos eseményekkel, instabilitással kapcsolatban, a képzettség hiánya, valamint idő és erőforrás hiánya.
Cohrane adatbázis leír olyan felmérést, mely szerint az anyák és az egészséges újszülöttek közötti korai kenguruzás pozitív hatással volt a szoptatásra 1-4 hónappal a szülés után, és a vércukorszintre 75–90 perccel a születést követően.
Egy svédországi tanulmány megállapította, hogy az újszülöttek első kenguruzásig eltelt idő átlagosan 6 nap. A stabil koraszülöttek esetében ez az idő csökkent, az instabil, lélegeztetett koraszülöttek esetében nőtt. Az első kenguruzásig eltelt időt befolyásoló tényezők között szerepelt az alacsonyabb gesztációs kor, a baba állapotának súlyossága és a lélegeztetett napok száma.
A felmérést végző intézmény, a Christiane Care Health System III-as szintű PIC, Newark, Delaware államban, amelyben kb 6500 szülést vezetnek évente, napi átlag 50 újszülött születik és kb 160 baba súlya nem éri el az 1500 grammot.
A szakemberek tudása szerint a felmérés elvégzéséig nem készült olyan tanulmány fejlett országokban, amely minőségjavító intézkedéseket bevezetve tudta volna csökkenteni az első szülői kenguruzás létrejöttének időpontját a koraszülött intenzív osztályon.
A felmérés kezdete előtt a Christian Care kórház PIC osztályán a folyamatosan lélegeztetett vagy CPAP-on levő gyermekek első kenguruzási ideje átlagosan 6.4 nap volt. Ezen babák összesen 6%-ának volt lehetősége élete első 24 órájában kenguruzni.
Ezzel a minőségjavító kezdeményezéssel 6 hónapon belül 50% -kal szerették volna csökkenteni, átlag 6.4-ről 3 napra a PIC osztályra felvett CPAP vagy mechanikus lélegeztetést igénylő újszülöttek első kenguruzási lehetőségének idejét és növelni szerették volna az első 24 órában létrejött kenguruzási lehetőség arányát 6%-ról 75%-ra.
A PIC humán erőforrása: 13 neonatológus, 12 neonatológus rezidens, 22 PIC diplomás nővér, 44 gyermekgyógyász rezidens,és kb 100 újszülöttes nővér,8 légzési terapeuta,6 fizikoterapeuta.
A tanulmányban részletesen elolvasható, hogy milyen lépések és metódusok mentén vezette be a változtatásokat a kutatást végző intézmény koraszülött intenzív osztálya és hogyan változott mind a szülők, mind a szakszemélyzet hozzáállása a kenguru módszer mielőbbi alkalmazásához.
Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7223435/pdf/41372_2019_Article_569.pdf