A rendszeres bőr-bőr kontaktus és az anyatejes táplálás kiemelten fontosak az újszülöttek egészségének és fejlődésének elősegítésében. A koraszülött babák azonban gyakran nehézségekkel néznek szembe, mivel éretlenségük miatt még nem mindig alkalmasak a szoptatásra.
Egy bevált módszer a szoptatás bevezetésére koraszülöttek esetében a baba jelzésein alapuló, úgynevezett cue-based szoptatás. Ebben a megközelítésben a babát nem előre meghatározott időpontokban etetik, hanem akkor, amikor saját jelzései alapján készen áll az evésre – így a táplálás igazodik a babák egyéni szükségleteihez.
Ez a tanulmány, amely 15 európai ország 105 újszülött intenzív osztályát (NIC/PIC) foglalta magában, jelentős eltéréseket tárt fel az osztályokon alkalmazott szabályozások terén, különösen az igény szerinti szoptatás és a bőr-bőr kontaktus gyakorlatában.
Ez a megközelítés azt jelenti, hogy a táplálást nem szigorú időbeosztás, hanem az újszülött természetes éhségjelei irányítják. A szoptatás akkor kezdődik, amikor a baba éberség jeleit mutatja – például a megszokott etetési idő előtt ébred, az anya mellét keresi, vagy az ujjait szopogatja. Ez a módszer figyelembe veszi a baba egyéni érettségét és szükségleteit, így különösen előnyös lehet a koraszülöttek számára, akik fejlettségi szintje és ébrenléti periódusai nagyon eltérőek lehetnek.
Ugyanakkor ez a módszer kihívásokkal is jár: mivel az etetések időzítése és hossza a babán múlik, nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyi anyatejet fogyaszt el, és ez elegendő-e a megfelelő növekedéshez. Emiatt a PIC személyzetnek képzésre van szüksége a módszer alkalmazásához, valamint világos, jól kidolgozott irányelvekre az osztályon belüli bevezetéshez.
A koraszülöttek szoptatása összetett folyamat, mivel az alacsonyabb gesztációs korú újszülöttek gyakran éretlen szopási készségekkel rendelkeznek, nehezen hangolják össze a szopás-nyelés-légzés sorozatát, és ébrenléti periódusaik is rövidebbek. Ezért időre és támogatásra van szükségük – mind a szülők, mind az egészségügyi szakemberek részéről – ahhoz, hogy megfelelően fejlődhessenek, és elérjék az önálló, kizárólagos szoptatás szintjét.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen korlátozások vagy támogató tényezők vannak jelen az európai PIC osztályokon, amelyek befolyásolják az igény szerinti szoptatás megvalósítását koraszülöttek esetében. A felmérésben 15 európai ország 105 NICU-ja vett részt.
A szoptatási gyakorlatok jelentősen eltérnek az európai PIC/NIC-ek között
A tanulmány rámutat, hogy az európai újszülött intenzív osztályokon jelentős különbségek vannak abban, hogyan támogatják az újszülött jelzésein alapuló (cue-based) szoptatást. Annak ellenére, hogy a bőr-bőr kontaktus kulcsszerepet játszik a koraszülöttek szoptatásának megkezdésében, a PIC-ek mindössze 46%-a tette lehetővé a szülők számára a korlátlan bőr-bőr érintkezést babájukkal.
Számos osztály továbbra is korlátozásokat alkalmaz a szoptatásra vonatkozóan – gyakran hiedelmekre, megszokásból alkalmazott módszerekre vagy biztonsági megfontolásokra hivatkozva – annak ellenére, hogy a korai szoptatás biztonságos, és a szakmai ajánlások szerint támogatandó, mindenféle korlátozás nélkül. A születés utáni első héten például a PIC-ek csupán 48%-a ösztönözte a 33. terhességi hétre született újszülöttek szoptatását akkor is, ha a babák már éhségjeleket mutattak – függetlenül attól, hogy mikorra volt betervezve a szondatáplálás.
Emellett az osztályok kevesebb mint fele rendelkezett a szükséges eszközökkel és támogatással ahhoz, hogy segítse az átmenetet a szondatáplálásról a szoptatásra – ami komoly hiányosságokat jelez mind az infrastruktúra, mind a szakmai támogatás terén.
A tanulmány eredményei hangsúlyozzák az egységesebb gyakorlatok és a nagyobb mértékű támogatás szükségességét az európai PIC-ekkban az igényszerinti szoptatás elterjesztéséhez. Az újszülött természetes éhségjeleinek felismerésével és azokra való érzékeny reagálással az egészségügyi szakemberek és a szülők együttműködve javíthatják a koraszülött babák egészségügyi kilátásait.
