A szülés előtti anyai szorongás és a magzati agyterületek kapcsolatrendszerei közötti összefüggés tanulmányt a British Telecommunication csapata fordította önkéntes munkában.
Mik az eddigi ismereteink a témában?
A várandós nők nagy hányada tapasztal a mentális egészségével kapcsolatos kihívásokat a várandósság során, úgymint szorongás, depresszió, stressz. Ezeket az anyai mentális egészségi állapotokat összefüggésbe hozták a gyermekkori neuropszichiátriai rendellenességek fokozott kockázatával és a várandósság kedvezőtlen kimenetelével.
Korábbi klinikai kutatások összefüggésbe hozták az anya mentális egészségében fellépett zavart és az alacsony születési súlyt, valamint olyan agyi elváltozásokat, mint az agykéreg megvastagodása és az amygdala és a hippokampusz térfogatváltozásai.
Korábbi tanulmányok változást mutattak ki a külső- és belső stresszt megélő magzatok agyi anyagcseréjében és más tényezőkben. Ez növelheti a gyermek neuropszichiátriai zavarainak kockázatát.
Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS- Perceived Stress Scale), a Spielberger Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív (SSAI/STAI - Spielberger State and Trait Anxiety Inventory) és az Edinburgh Posztnatális Depresszió Skála (EDPS - Edinburg Postnatal Depression Scale) a stresszre, szorongásra és depresszióra vonatkozó kérdőívek az anyák mentális egészségének felmérésére validáltak.
Miért fontos ez a kutatási eredmény?
Ez a tanulmány az első, amely a perinatális anyai stresszt és annak a magzat fejlődő idegrendszerére gyakorolt hatását vizsgálja. A tanulmány egy lehetséges biológiai mechanizmust tárgyal, amely a csecsemők agyfejlődésének különbségeit magyarázza az anya mentális egészségének kontextusában.
Eredmények
Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az anya mentális egészsége hogyan befolyásolhatja a magzat agyának fejlődését, speciális MRI-képalkotás segítségével.
50 egészséges, normál ultrahangos, és magzati biometriai leletekkel rendelkező várandós nőt (átlagéletkor 33.77 év) hívtak meg a kutatásba, hogy ugyanazon a napon, amikor a magzati MRI-t elvégezték, kitöltsék az anyai stresszre, szorongásra és depresszióra vonatkozó kérdőíveket (PPS, SSAI, STAI, EDPS). A kutatásba 50 magzat (átlagosan 33,5. terhességi hétben járó; 24,7-39,4 hét) 59 nyugalmi állapotú MRI-vizsgálatát vették bele.
A magzati MRI-felvételeken 100 agyi területet vizsgáltak, hogy megnézzék, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és ezeket összehasonlították az anya stresszszintjével az MDMR-modell segítségével. Az anyai szorongás és az agyi régiók kapcsolódásbeli változásai közötti legjelentősebb összefüggések azonosítására statisztikai módszereket választottak.
Az eredmények alátámasztják azon elméletet, hogy az anyai szorongás összefüggésbe hozható a kiterjedt magzati agyhálózat változásaival. Pontosabban, ennek a tanulmánynak az eredményei megmutatták, hogy a szorongással küzdő anyák magzatainál megerősödés figyelhető meg az éberség és jutalmazó központ agyi területei között. Az ezen területek kapcsolódásának erősödése további bizonyítékként szolgál a magzat belső programjára, ahol az anya állapota és a magzati fejlődés szorosan összefügg.
A tanulmány eredménye azt is jelenti, hogy az anyai szorongás anatómiai változásokat okozhat a magzati agy fejlődésében és kiemeli a mentálhigiénés gondozás és közbenjárás fontosságát a várandósság alatt.
Miért fontos ez a kutatási eredmény a fejlődéstámogató ellátás szempontjából?
Az eredmények azt sugallják, hogy az anya mentális egészsége hatással lehet a fejlődő magzati agyra, ezért javasolt a várandósság alatt a folyamatos mentálhigiénés szűrés, és szükség esetén beavatkozás.
Ezek az eredmények hangsúlyozzák a család támogatásának fontosságát az újszülött kórházi ellátása során, ami a NIDCAP gondozási modelljének alapkoncepciója. Azonban a tanulmány bizonyítékokkal szolgál arra vonatkozóan is, hogy a NIDCAP gondozási filozófiáját ki kell terjeszteni a szülés előtti időszakra is, hogy segítsen mérsékelni az anyai stresszt és szorongást.
