Fertőzések megelőzése a PIC- en: ismerik a szülők a kézhigiéniai szabályokat és a betegpont fogalmát? Ki tanítja meg nekik?
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kockázatának csökkentése érdekében egy ghánai tanulmány az anyák és az egészségügyi dolgozók lehetéséges szerepét vizsgálta az újszülötteknél kialakuló késői fertőzések megelőzésében az Újszülött Intenzív Osztályokon.
Mindkét érintett csoport nehézségekről számolt be, különösen az egymással való interakciók során, mely elégtelen fertőzés-megelőzést (is) eredményezett. Míg az anyák úgy érezték, hogy nem kapnak kellő mennyiségű információt, bizonytalannak és kontrollvesztettnek érezték magukat a kórházi tartózkodásuk alatt, addig a szakemberek arról számoltak be, hogy nincs kapacitásuk a szorosabb együttműködésre.
Bár a déli országokban magasabb számban fordulnak elő, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések továbbra is globális egészségügyi fenyegetést jelentenek. E fertőzések megelőzésének egyik fontos módja a jó IPC (infection prevention and control – fertőzések megelőzése és revíziója). A megfelelő minőségű IPC kiemelt jelentőséggel bír mind az egészségügyi szakemberek, mind pedig az újszülött intenzív ellátásban részesülő gyermekek és családtagjaik (különös tekintettel az édesanyákra) számára.
A két ghánai kórházban végzett tanulmány az anyák és az Újszülött Intenzív Osztály szakemberei közötti interakciókat vizsgálta az IPC tekintetében. Összesen 43 szakember és 72 édesanya vett részt benne. Őket interjúkban, fókuszcsoportos beszélgetésekben kérdezték, illetve meg is figyelték őket a tanulmányt készítő kutatók.
Szülői tapasztalatok
Az édesanyák arról számoltak be, hogy amikor a gyermekük intenzív osztályra került, nem ismertették meg őket a feladataikkal, az osztályos renddel, illetve úgy érezték, nem értesültek kielégítő módon a kisbabájuk állapotáról sem. A résztvevő anyák fele tapasztalta, hogy az osztály dolgozóival való kommunikáció mind minőségében, mind mennyiségében kevés. Másfelől viszont attól tartottak, hogy a folyamatos információigénylés azt eredményezheti, hogy „nehéz anyának” titulálják őket, és ez befolyásolhatja a csecsemőik szakmai ellátását. Az anyák körülbelül 30%-a azt sem tudta, kihez fordulhat a felmerülő aggályaival kapcsolatban. Ezek a tapasztalatok még tovább nehezítették azt az amúgy sem könnyű élethelyzetet, mikor intenzív ellátásra szorul az újszülött.
A szülőkkel való interjúk természetesen pozitívumokra is rámutattak. A kutatásban részvevő édesanyák közül voltak, akik beszámoltak arról, hogy hasznosnak tartották a szakemberek útmutatásait gyermekük gondozásáról; és arról is, hogy jól esett nekik, mikor az osztály dolgozói segítették őket abban, hogy részt vehessenek saját gyermekük ellátásában, bevonva őket az ápolási feladatokba. Szintén nagyra értékelték a szakemberek magyarázatait az egyes eljárásokról és a gyermekük állapotának változásairól. Emellett segítőnek bizonyult a hasonló élethelyzetben lévő édesanyák egymást támogató közössége is, a ”nem vagyok egyedül” helyzet felismerése.
Szakemberi tapasztalatok
Az Újszülött Intenzív Osztályok dolgozói egy másik nézőpontot mutattak be. Szakmai képzettségükből adódóan ők más szerepben és érthetően más érzelmi töltettel vannak jelen, amely az anyákkal való kommunikációjuk során gyakran tekintélyelvű stílushoz vezethet. A szakemberek arról számoltak be, hogy köztük és az anyák között kialakult határ, az a bizonyos ”három lépés” biztosította a kialakult napi rutin pontos kivitelezését, és a megfelelő munkavégzést számukra. Nyilatkozataik szerint munkájuk során elsősorban a baba biztonságára és az anya jólétére helyezik a hangsúlyt. A gyermekek ellátása során mindig figyelembe kell venniük a klinikai ellátási szabályokat, és gyakran már nem jut idejük arra, hogy beavassák az édesanyákat gyógyító munkájuk minden lépésébe.
Sajnos a megfelelő higiéniához szükséges anyagok és eszközök hiányát is tapasztalták a kórházi dolgozók. Szerintük a kézhigiénia fontosságára, annak megfelelő elsajátítására és betartatására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ahhoz, hogy az édesanyákat aktívabban bevonhassák az adott osztály IPC-jébe.
Konklúzió
Bár az Újszülött Intenzív Osztályokon mindenki egy nemes célért, az odakerülő kisbabák gyógyulásáért van jelen, az egészségügyi szakembereknek és az anyáknak tudatosan támogatniuk kell egymást ezen időszak alatt. Ehhez javítaniuk kell az egymással való interakció minden szintjén. Az egészségügyi szakembereknek több empátiával és türelemmel kell a szülők felé fordulni. Egyenlő, kompetens partnerként be kell vonniuk őket a saját gyermekük ellátásba, melyhez a megfelelő kézhigiéniás szempontok bemutatása és elsajátítása elengedhetetlen feltétel. Az ezt célzó edukációra nem csak anyagi forrást (megfelelő mennyiségű és minőségű kézhigiénia termék biztosítása), hanem időt is kell szánni, mely során megfelelően lehet segíteni a gyermekükért aggódó szülőket. Továbbá nagyon fontos az információk széles körű hozzáférhetősége, illetve a szülők tájékoztatása gyermekük mindenkori állapotát illetően. A tiszteletteljes, és mindkét fél számára érthető kommunikáció szintén kulcsfontosságú a megfelelő minőségű IPC megvalósításában.
A tanulmányról bővebben, angol nyelven itt olvasható.
Fordította: Pusztai Henriett
