• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

A COVID-19 és az újszülöttek, WHO jelentés

A COVID-19 és az újszülöttek: Világszerte elérkezett a cselekvés ideje az újszülöttellátásban.

Bizonyítékok és kockázati tényezők

Prof Joy Lawn, a londoni orvostudományi kar trópusi megbetegedések osztálya

54 hét telt el a pandémia kezdete óta és ez idő alatt több, mint 126.8 millió regisztrált fertőzőttje és 2.78 millió áldozata van a vírusnak. 114.800 publikáció jelent meg, és több, mint 100 féle vakcina fejlesztés van folyamatban.

Az elmúlt években kialakult globális erőfeszítés az anyai és csecsemőhalálozás érdekében (2030-ig a halálozások számát évi 4.5 millióval szeretné csökkenteni) veszélybe került. A COVID-19 járvány hatására még nagyobb figyelem fordul a korábban és kissúllyal született babákra.

15 millió baba születik évente korábban világszerte. Lássuk a COVID-19 világjárvány hatásait a babákra nézve!

"A vírusfertőzés miatt nagyon sok PIC osztály nem engedélyezte a szülők jelenlétét ezzel ellehetetlenítve a kenguru módszer alkalmazását" (Lancet, 2021. március.) "A bőrkontaktus hiánya negatív hatással van a babák túlélési arányára." "Kutatások igazolják a pandémia miatti szeparáció kockázatait" ilyen és ehhez hasonló szalagcímek jelentek meg világszerte. Ugyancsak a Lancetben jelent meg egy kimutatás, mely szerint a kengurumódszerrel 125.680 életet lehetne megmenteni évente. Ez a becslés sajnos nem valósulhatott meg az elmúlt évben a vírus miatt korlátozások miatt. Növelni a kengurumódszer alkalmazását és folytatni az újszülöttek anyatejes táplálását, mert ezzel messze felülmúlhat a COVID-19 miatti halálozások kockázata. A problémaközpontú, betegségközpontú hozzállás helyett egy emberközpontú hozzáállásra van szükség, ahol a zéró szeparáció megvalósulhat, és ahol a személyzet védelme is fontos, gyakori teszteléssel védekezve. 

Valóság a világ minden tájáról

Dr Suman Rao, a Szent János kórház neonatológiai professzora Bangalore, India

Az újszülöttek, különösen ha picik, nagyon fogékonyak a vírusra. Az elmúlt egy évben azt láttuk, hogy az anyai fertőzöttség növelte az újszülöttek halálozási arányát, mégis az alapvető szempont az anya és az újszülött együttes kezelése, melyről a WHO és az UNICEF közös irányelvet adott ki.

Ehhez képest a valós ellátás során az alábbiakat tapasztaltuk:

Az újszülöttellátás során lélegeztetéshez használandó oxigén 19%-át át kellett csoportosítani a a COVID intenzív osztályokra. A személyzet átcsoportosítására és többletmunkájára volt szükség a karanténba került dolgozók miatt. Extra személyzetet kellett igénybevenni más osztályokról és meg kellett növelni a takarítószemélyzet számát. Meg kellett oldani a kismamák rutinszerű szűréség a szülés előtt, nem csak császármetszés esetén.

Fertőtlenítőket, szemvédőket, maszkokat és kesztyűket kellett biztosítani. Számos felmérés készíült az egészségügyi dolgozók bevonásával, melyben leírják, hogyan zajlik a betegellátás a vírus megjelenése óta és hogyan tudták adaptálni a változásokat. Nagyon fontos kérdés volt, hogy szükség volt-e képzésre, felkészítésre az osztályon, különös tekintettel az újszülöttellátásban lévő változásokra, a helyes fertőtlenítésra, a biztonságos kenguruztatásra, illetve, hogyan kezeljék a koronavírussal fertőzött anyát és gyermekét.

A felmérés eredményeként látható, hogy a dolgozók közel 31%-a szerint nagyobb stresszben dolgoznak mint a vírus megjelenése előtt. 58.45%-a szintén elismeri, hogy valamivel emelkedett a munkahelyén a stressz, de nem olyan nagy mértékben. A babák utókövetésében részt vevő 1599 megkérdezett szakember közül 7% nyilatkozta, hogy náluk megszűnt a vizsgálati lehetőség a helyhiány és a személyzet átcsoportosítása miatt. 10%-ban az azt végző személyzet áthelyezése miatt nem tudták a babákat utógondozásba venni. 14%-ban ritkítani kellett az utánkövetési találkozókat, 13%-ban át is kellett ütemezni a már előre megbeszélt időpontot a torlódás miatt.

A családok 20%-a nem jelent meg az utógondozáson a vírustól való félelem következtében, további 16% sel sem indult a vizsgálatokra, mert nem akart tömegközlekedési eszközt használni. 12%-ban sikerült elindítani a telefonos segítségnyújtást.
Mielőbb egységes, megfelelő és főleg megfizethető! védőfelszerelés biztosítása, a zéró szeparáció alkalmazása, a szállítás megszervezése és főleg a megbélyegzés elkerülése.

Kormányzati szerepek és nagyszabású beruházások az űjszülött ellátásba

Dr. Queen Dube, a malawi egészségügyi miniszter

Az események időrendben:
2019 december 31: az első tüdőgyulladásos megbetegedés regisztrálása Wuhanban
2020 január 30: a nemzetközi veszélyhezet kihirdetése
2020 március 11: a WHO bejelenti a COVID-19 pandémiát
2020 április 02: az első regisztrált eset Malawiban

Májustól júliusig emelkedett a fertőzöttek száma, mely augusztusra stagnál, novemberre csökken. Decemberben ismét növekedésnek indul a fertőzöttek száma, januárban tetőzik a második hullám.

Az elmúlt években a legnagyobb beruházásra az adatregisztrációban és az adatszolgáltatásban volt szükség, illetve az egészségügyi intézmények még mindig nem elég felszereltek a kenguru módszer alkalmazásához, amelynek érdekében létrehozták a NEST Programot. A program segítségével 50%-al csökkentették a csecsemőhalandóságot Afrikában. A program keretein belül technológiát, az infrastruktúrát fejlesztettek, létrehoztak egy edukációs programot a dolgozók számára. Jelmondatuk: minden édesanya és gyermek megérdemli az életet.

Az egészségügyi dolgozók kihívásai

Dr. Shamina Sharmin,  újszülött és gyermekegészségügyi szakember, UNICEF, Bangladesh

A Covid-19 hatásai a pici és beteg újszülöttekre Bangladeshben

2020 májusára 60%-al esett vissza a kengurugondozás gyakorlása a pandémia miatti szigorítások eredményeképpen az újszülöttosztályokon és 51%-al kevesebb baba kenguruzhatott közvetlenül a szülés után. A Covid-19 járványkészültség érdekében 120 intézményben kellett erőforrásokat átcsoportosítani. Elengedhetetlen volt az intézmények felkészítése a vírusra, mivel a létesítmények 70%-ban nem volt megfelelő infrastruktúra és oxigénellátás. Az orvosok 88%-a nem volt kiképezve intenzív terápiás munkára, és további nehézséget okozott az emberi erőforrások covid osztályra történő átcsoportosítása, mivel az ismeretek hiánya és a vírustól való félelem miatt kevesen voltak motiváltak az újfajta munkavégzésre. A létesítmények 50%-ban nem volt triage protokoll és nem rendelkeztek Covid-19-es munkavédelmi útmutatóval sem. Illetve nem utolsósorban nem volt megfelelő és elegendő védőfelszerelés az intézetekben.

Az alábbi alapvető stratégiákat vezettek be, hogy hatékonyan folytatódhasson a vírus elleni védekezés:

  • 2500 orvos és 5000 nővér azonnali "áthelyezése", nemzeti szakbizottság felállítása, akcióterv kialakítása, meglévő létesítmények maximális használata. Posztereket, tréning anyagokat készítettek az oxigénterápiáról standard és intenzív újszülött ellátásra, emellett további monitorozást és utánkövetést kell biztosítani a frontvonalban dolgozóknak. Online technikai tréningeket, webinárokat vezettek be annak érdekében, hogy létrejöjjön egy közös tudásközpont, ahol online elérhető minden technikai információ, ami az újszülöttellátást érinti. A megfelelő platform, kiépült az infrastruktúra segítségével minden eszköz biztosított, hogy gyorsan és hatékonyan tudjunk reagálni a személyzet a vírusfertőzésre Az akcióterv segített a helyi koordináció hatékonyságának növelésében és a rendszeres mentor program segítségével magabiztos, kompetens orvosok, nővérek dolgoznak az újszülöttellátásban. Folyamatos az információmegosztás zoom meetingek keretében illletve a közösségi média platformokon.

 

 

A teljes előadások anyaga megtekinthető itt
 

 


Keresés





Támogasd Őket, támogass bennünket!