• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Családközpontú újszülött ellátás a megoldás a túlélési és fejlődési eredmények javítása érdekében

Az újszülött halálozás 98%-a az alacsony jövedelmű országokban következik be, melyek 75%-a Ázsiában és Afrikában történik.

A WHO és az UNICEF 2019-es kimutatása alapján 2 millió haláleset következik be évente 2500 gramm vagy annál kisebb születési súlyú újszülötteknél világszerte. Ebből több, mint 800.000 halálozás fordult elő olyan koraszülötteknél, akik a 37. várandóssági hét előtt jöttek a világra. Közel 30 millió baba igényel kórházi ellátást a koraszülés körüli komplikáció, agyvérzés, bakteriális fertőzés vagy kóros sárgaság miatt, és közel 750.000 újszülött életet menthetnénk meg megfelelő újszülött ellátással.

Ennek hatására az érdekvédelmi szervezetek rendszeresen találkoznak, és megosztják a legújabb tapasztalataikat, melyet a WHO és UNICEf is támogat. A kialakult helyzetben havonta/ kéthavonta internetes konferenciát tartanak, ahol beszámolnak az országos tapasztalatokról, a további fejlesztésekről a fekvőbetegellátás színvonalának javításáról.

Előadók: Dr. Linda Franck, a Kaliforniai Egyetem professzora, Dr. Arti Maria, a neonatológiai osztály vezetője Új-Delhiben, és Selina Bentoom, koraszülött anyukája, a ghánai szülőszervezet vezetője.

Miért olyan fontos az újszülöttek egészségére nézve a családközpontú ellátás?

  • A gyermekek túlélése és jóléte szoros partneri kapcsolatot igényel a családok és az egészségügyi szakemberek részéről.
  • A család, mind a gondozásban, mind a gyermek képviselőjeként egyedülálló és fontos szerepet tölt be.
  • Ezért a gyermekeket nem szabad elszeparálni, elválasztani a szülőktől.
  • A családok sok nehézségbe ütköznek, ezért fontos, hogy megkapják a megfelelő támogatást.
  • A társadalom célja, hogy a gyermekek igényeit minél jobban kielégítsék.

A családközpontú ellátás gondozási minta is egyben, melyben a család bevonása teljes mértékben megvalósul. A gyermek egészségügyi ellátásáról a szülők együttesen döntenek az egészségügyi dolgozókkal. Minőségfejlesztési céllal jött létre, illetve hogy javítsa a klinikai eredményeket és mentális jólétet biztosítson az egész család számára.

Hogyan tud a szülő részt venni gyermeke ellátásában?

Kengurugondozással, anyatejes táplálással, etetéssel, pelenkázással, fürdetéssel, lázméréssel, jelenlétével, melynek fájdalomcsillapító hatása van, és még sorolhatnánk!
Az eredmények azt mutatják, hogy a családközpontú újszülöttellátás hatásos, mert csökkent a halálozási arány, bevezetésével megnövekedett az anyatejes táplálások száma, csökkent a kórházban töltött napok száma, gyorsabban gyarapodott a babák súlya, kevesebb tápszert igényeltek, sokkal kevesebb lett a szülőket ért stressz.

A szülő hangja (beszél a babájához, felolvas, énekel neki), érintése pozitív és nélkülözhetetlen a baba számára, életfunkciói javulnak közben.

Változások az újszülött ellátás kultúrájában

  • Segítsünk a családoknak, hogy megértsék, miért olyan fontos a gyermekeik számára a szülők jelenléte, gondoskodása.
  • Tanítsuk, bátorítsuk és támogassuk őket, hogy miként vehetnek részt a gyermek kórházi ellátásában.

Mint tudjuk, a korai bőrkontaktus és a szoptatás is hozzájárul ahhoz, hogy a baba állapota rohamos javulásnak induljon. Ezért a WHO azt az álláspontot képviseli, hogy a COVID-19 vírus fertőzőtt édesanyát is támogatni kell a gyermeke szoptatásában, és támogatja a globális összefogás az újszülöttek ellátásáért – GLANCE: Zéró Szeparáció, Összefogás a job ellátásért! Kampányt.

Hogyan valósul meg a családok bevonása Indiában?

2007-ben elég még a klasszikus ellátási format alkalmazták, majd elkezdték bevonni a kint várakozó szülőket gyermekük ellátásába, melyet folyamatosan regisztráltak. Már az első felmérés alkalmával javultak a mutatók, nem növekedett a fertőzések száma, lerövidült a kórházban töltött napok száma, egyre több babát tudott az édesanyja szoptatni. Bevezették a belépési protokollt, ahol a szülők alapos kézmosás és steril ruhába való öltözés után léphettek cask be az osztályra és ezt követően a gondozási feladatokat, mint például a pelenkázás már végezhették is, és ezt követte a szoptatás, kenguruzás.

De hogy is nézett ez ki a gyakorlatban? Először bemutatkoztak nekik az orvosok, nővérek, majd naponta egy-egy oktatáson vettek részt, majd a tanultakat átültették a gyakorlatba, de szigorúan csak a személyzet felügyelete mellett. Amikor már magabiztosan el tudták látni a babát már önállóan is végezhették ezeket a tevékenységeket, amelyet később átbeszéltek a szakemberekkel. Ezt követően távozhattak a babával a kórházból Ám eleinte nehéz volt "eladni" ezt a filozófiát az orvosoknak és a nővéreknek. Azonban 2017-re már 69 intézményben sikerült bevezetni az újfajta szemléletet és a 2019-es cél a 120 fölötti kórházi osztályon történő alkalmazás.

Hogyan valósul meg a családközpontú ellátás Afrikában?

2015-ben született Selina kisfia, nyakra tekeredett köldökzsinórral a 31. héten 1400 grammal Ghánában. A családközpontú szemlélet akkoriban még nem volt gyakorlat abban a kórházban, amelyben elláták őket. A kórház részéről a kommunikáció az volt, hogyha azt szeretnék a szülők, hogy a baba túlélje a koraszülést, akkor kövessék az utasításaikat. Sokáig nem is hitték el, hogy túlélheti a baba. Sajnos a látogatás is korlátozva volt, egy nap négy alkalommal léphetett be az édesanya a koraszülött intenzív osztályra. A kenguruzás segítette át őket a kezdeti nehézségeken Selina elmondása szerint. Ugyan 2020-re a teljes újszülött ellátó részleget felújították, azonban még családközpontú ellátásra utaló gyakorlatokat eddig nem látott.

Dél Afrikában, a Johannesburgi kórházban szült édesanya, Tasmin elmondása szerint, egyelőre jelét sem látja annak, hogy támogatnák a családközpontú újszülöttellátást, nincs semmilyen tanácsadó vagy pszichológus az intézményben. A babákat teljesen elszeparálják a szüleiktől. Az ellátás vége felé már ők is tudtak kenguruzni, ami segített a kötődés kialakításában.

Gladys tapasztala is hasonló volt és stresszes, kellemetlen emlék lett számukra a kórházban töltött idő. Az édesanyák még nem értik és tudják, hogy joguk van a gyermekükkel lenni és jelenlétük nagyban befolyásolja a túlélési arányt. Nincs egységes nemzeti egészségügyi politikai keretrendszer kialakítva a szegényebb vidékeken a családközpontú újszülöttellátás támogatására. Ez veszélyt jelent a gyermekekre nézve, hiszen minden babának lakhelyétől függetlenül meg kell adni az esélyt a túlélésre.

"Tudatnunk kell mindenkivel, hogy a koraszülött csecsemők túlélhetnek az alábbi négy kulcsszereplő közreműködésével:  egészségügyi személyzet, kormány, a társadalom és a szülők. Semmiképp sem szabad megengedni, hogy ezek közül egy is a másik fölé kerüljön." (Selina Bentoom)

 


Keresés





Támogasd Őket, támogass bennünket!