A negyedik conect4children c4c nemzetközi multidiszciplináris találkozó a perinatális asphyxia témájával foglalkozott, melyre hibrid keretek között került sor 2023. szeptember 18-án és 19-én, a Rómában megrendezésre kerülő 5. jENS (Joint European Neonatal Societies) konferenciát megelőzően.
E találkozók célja a kötetlen környezetben való információ és tapasztalat megosztás, az egészségügyi szükségletek meghatározása és lehetőség ezek megoldására, kielégítésére, továbbá célja az innovatív gyógyszerfejlesztés, hogy ezek végül bekerülhessenek az újszülöttek, gyermekek és serdülők standard ellátási stratégiájába. Az érintett felek (betegek/betegek képviselői, klinikusok, egyetemi oktatók, gyógyszeripari vállalatok és az EMA és az FDA szabályozó hatóságai) részvételével tartott találkozókat azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítsék a konstruktív párbeszédet a nyílt vitát igénylő gyógyszerfejlesztésekről, melyek az újszülöttek, gyermekek és serdülők legjobb érdekét szolgálják.
A perinatális medicina fejlődése ellenére a perinatális asphyxia (PA) előfordulása nem csökkent az elmúlt évtizedben. Perinatális asphyxia 5,4/1000 élve született újszülöttnél fordul elő, és 1,8/1000 élve születettnél diagnosztizálnak hypoxiás ischaemiás encephalopathiát (HIE). Ez egy ritka betegség, mivel a Bizottság a Ritka Betegségek Kezelésére becslése szerint évente körülbelül 15 000 újszülött (0,3/10 000 EU lakos) érintett. Ezen újszülötteknek intenzív ellátásra és többféle gyógyszerrel való kezelésre van szüksége.

A teljes test hűtését, más néven terápiás hipotermiát 2010 óta standard ellátásként alkalmazzák a PA-ban és HIE-ben érintett újszülötteknél. A hűtés [azaz 33,5 °C-os testmaghőmérséklet 72 órán keresztül] csökkenti a mortalitást és az idegrendszeri károsodást a középsúlyos és súlyos HIE-ben szenvedő érett újszülötteknél és késői koraszülötteknél, ha a kezelést a 6 órás életkor előtt megkezdik.
Hét kezelt gyermek közül egynél várható, hogy bármilyen neurológiai károsodás nélkül éljen túl.
Következésképpen a hűtésnek a túlélésre és az idegrendszeri fejlődésre gyakorolt előnyei egyértelműen meghaladják a rövid távú káros hatásokat. Ezek az előnyök az anyagcsere csökkent működésének, az idegsejtek mérsékelt elhalásának és/vagy a gyulladásos válasz megváltozásának köszönhetőek. A PA azonban még mindig jelentős arányt képvisel az újszülöttkori halálozásban és szövődményekben a kési koraszülött és érett újszülötteknél, még a hűtött esetekben is (45%), így a hűtés mellett sürgősen szükség van a kimenetel további javítását célzó beavatkozásokra.
A klinikai vizsgálatok elvégzésének sajátos körülményei ebben a betegcsoportban (figyelembe véve, hogy ritka betegség, amelyet nagyon röviddel a születés után diagnosztizálnak, váratlan esemény és a diagnózis felállításakor nem egységes az ellátás, a sürgős beleegyezéssel kapcsolatos problémák, a súlyosság és a kimenetel szempontjából releváns biomarkerekkel kapcsolatos bizonytalanságok, a célexpozíció lemodellezésével kapcsolatos kérdések, a "gyakran használt" randomizált-placebo kontrollált vizsgálatok kihívásai és korlátai).

A megbeszélés konkrét célkitűzései:
- a tudományos ismeretek aktualizálása;
- a preklinika adatok értékelése és a preklinikai irány megvitatása és meghatározása a konszenzus elérése és a következők biztosítása érdekében: iránymutatás mind az akadémiai közösség, mind a gyógyszeripari fejlesztés számára;
- megegyezés a használandó biomarkerekről és a minősítési folyamat mérlegelése;
- a klinikai fejlesztések kivitelezése előtt álló akadályok kezelése, ideértve a legtöbb beteg bevonását és megoldási javaslatokat. A találkozó átfogó célja, hogy stratégiát javasoljon a terápiás hipotermiát kiegészítő kezelések időben történő kifejlesztésére és az azokhoz való hozzáférhetőség javítására, a gyermekgyógyászati szükségletek megfelelő kielégítésére, innovatív fejlesztési utak bevezetésére jogszabályi keretek között és a hozzáférhetőség javítására valamennyi beteg számára.
A 2 napos eseményt összefoglaló megbeszélés a „További igények és jelen tudásunk határai” címet kapta:
- időben történő diagnózis (az érintett újszülöttek közel 18%-a nem kap időablakon belül terápiás hipotermiát kezelésként)
- stratégiák a terápiás hipotermia időablakon belüli megkezdésére
- egészségügyi dolgozók oktatása (a szülés/születés előtt-alatt-és azt követő időszak ellátásának résztvevői)
- a terápiás hipotermiát, mint kezelést kiegészítő-támogató gyógyszerek és dózisaik optimális adagolása
- a populáció-specifikus élettani működés pontosabb megértése
- terápiás stratégiák a szövődmények okozta terhek csökkentésére
- a terápiás hipotermia hatékonysága és biztonságossága speciális betegcsoportokban (koraszülöttek, enyhe asphyxia által érintett újszülöttek)

Összefoglalva:
- Átfogó cél: a HIE-vel érintett újszülöttek számára javasolt innovatív terápiákhoz való hozzáférés javítása önálló kezelésként, vagy terápiás hipotermiával együttesen
- Jelenlegi helyzet: az akadémiai és klinikai kutatók összehozása az iparral és a működést szabályozó szervekkel
- Szülők bevonásának szükségessége: erősebb partnerkapcsolat és együttműködés a szülői szervezetekkel: egy többszereplős kutatási kezdeményezés létrehozása
A találkozót követően a résztvevők tudományos cikk formájában tájékoztatást adnak a találkozó eredményeiről.