• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Preeklampszia, terhességi toxémia megelőzése, szűrése

Preeklampszia, amit “terhességi toxémia” néven is ismerünk, egy terhességi komplikáció, ami rövid és hosszú távon is súlyos következményekkel járhat mind az anya, mind a gyermeke számára.

A kórállapotot az emelkedett vérnyomás és a vizeletben kialakuló magas fehérjeszintek jellemzik, száz nőből körülbelül kettőt, a várandósságok nagyjából 5%-át érinti. A preeklampszia általában a 20. terhességi hét után alakul ki. Egyik fő jellemzője a csökkent véráramlás az anya szervezetéből a méhlepény felé, ami miatt a baba elégtelen oxigén- és tápanyagellátása alakulhat ki.

Sajnos a kutatások ellenére sem ismerjük pontosan a betegség közvetlen okát. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az anyai szervezet alkalmazkodásának - a terhesség okozta változásokkal szemben fellépő - zavara vagy hiánya lehet a magyarázat.

A toxémiát okozhatja az anya már ismert betegsége, mint például magasvérnyomás-betegség, az idült vesebetegségek, a cukorbetegség, vagy az általános érkárosodással járó betegségek. Kockázati tényezők a túlsúly és bizonyos autoimmun betegségek.

Kialakulhat környezeti hatásra is, mint a nem megfelelő táplálkozás (a túl egysíkú, nagymennyiségű, só-, fűszer- és zsírdús táplálék), a nagyfokú fizikai igénybevétel, a pihenés-, fekvés hiánya, a tartós álló-, vagy ülőmunka.

Egészséges terhesben a méhlepény erei kitágult állapotban vannak, segítve ezzel a megfelelő vérátáramlást, míg a toxaemiás terhesekben ezek az erek összehúzódott állapotban találhatók. Régi tapasztalat, hogy az igen sok magzatvíz, ikerterhesség esetén gyakoribb a toxémia előfordulása, amikor is a méhfal túlfeszülése rontja a vérkeringést. Olyan terheseknél is fokozott a kockázat, akiknek alapbetegsége (pl. cukorbetegség) miatt károsodhat a méhlepény kialakuló érrendszere.
Kockázati tényező továbbá az asszisztált reprodukció és ide sorolandó a toxémia előfordulása családi vagy saját kórelőzményben.

Preeklampszia

A preeklampszia első tünetei

A terhesség közepe táján válnak láthatóvá, amelyet a várandós nők nem észlelnek!

1. A vérnyomás váratlan emelkedése

A vérnyomás azt mutatja meg, hogy az artériákban áramló vér mekkora erővel nyomja az érfalat. A vérnyomást két számmal, a szisztolés és a diasztolés értékekkel adják meg: szisztolés érték azt a vérnyomást mutatja, amikor a szívünk összehúzódik és vért pumpál az erekbe, a diasztolés érték pedig azt, amikor a szív elernyed és megtelik vérrel. Ha a szisztolés érték magasabb mint 140 higanymilliméter (Hgmm), a diasztolés érték pedig meghaladja a 90 higanymillimétert, akkor magas vérnyomásról beszélünk. A 150/85-ös és a 140/95-ös vérnyomásértékek így már egyaránt enyhén magasnak tekinthetőek.

2. Megnövekedett vizelet fehérje mennyiség

24 óra alatt gyűjtött vizeletben több mint 300 mg fehérje mutatható ki.

Amennyiben az állapot rosszabbodik, megjelenik a láb és más testrészek (ujjak, kéz, arc) puffadása, vizenyős ödémája, gyomorégés, hányinger és hányás, hirtelen súlygyarapodás, fejfájás, szédulés, szikralátás, légszomj.

Vajon hány koraszülés lenne megelőzhető szűréssel?

Így aztán mindannyiunk elemi érdeke, hogy a várandósság során megelőzzük, felismerjük és illetve idejében kiszűrjük a szülés idő előtti beindulását előidéző, valamint a magzatot veszélyeztető faktorokat.“ Prof. Dr. Bódis József – szülész, nőgyógyász

Az első trimeszterben (11-14 hét között), a klinikai tünetek megjelenése előtt már diagnosztizálhatóak a korai preeklampszia tünetei. A szűrővizsgálat kiterjed a kórtörténetre, vérnyomásmérésre, Doppler vizsgálatra (méhet ellátó verőér keringés vizsgálata) és vérvételre, melyben két specifikus fehérjét mérnek (PAPP-A, PIGF).


A legújabb vizsgálatok bizonyítják, hogy a veszélyeztetett várandósok esetében az egyetlen lehetséges és bizonyított megelőző kezelés a várandósság 16. hete előtt megkezdett alacsony dózisú aszpirin rendszeres szedése.

A második trimeszterben, amennyiben megjelennek az első tünetek, az édesanyát megtanítja a szakember vérnyomásnaplót vezetni és a vizelet ellenőrzésére.


Minél korábban vesszük észre a preeklampszia jeleit, annál hamarabb kerül a várandós megfelelő intézményben gondozára, hiszen a preeklampszia egyetlen gyógyítási és a súlyos szövődmények kialalkulásának megelőzési módja a gyermek megszületése. A szülés ideje és módja a toxémia súlyosságától függ.

A preeklampsziának súlyos szövődményei lehetnek, mint a HELLP szindróma, méhlepény leválás, stroke, agyvérzés görcsrohamok majd évekkel később emelkedett kockázattal jelenhetnek meg szív és érrendszeri megbetegedések.

A legtöbb édesanya terhességi toxémiát követően egyetlen kérdésre szeretne választ kapni! Milyen feltételekkel vállalhat gyermeket egy édesanya, akinél egyszer már kialakult terhességi mérgezés?

Erre és Egyesületünkhöz érkezett további szülői kérdésekre választ találhat a youtube csatornánkon található videóban, ahol koraszüléssel kapcsolatos további információs anyagok találhatóak!

Nagy Lívia, Egyesületünk alelnöke és érintett édesanya Dr. Valent Sándor szülész-nőgyógyásszal, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docensével és Dr. Nádor Csaba koraszülöttgyógyásszal, a Semmelweis Egyetem Korányi PIC főorvosával beszélgetett a terhességi toxémia rövid és hosszútávú következményeiről, a tünetekről részletesen. A beszélgetés végén a szülőktől érkező kérdésekre válaszolt a szakember:

  • Az én kérdésem az lenne, hogy “Én mit tehettem volna ellene?” (Hellp szindróma miatt 25. hétre 580 grammal született meg a kislányom, 26 éves vagyok, első terhesség, spontán fogant, nem iszom, nem dohányzom, végig szedtem vitamint (femibion), fogadott orvosom volt és minden vizsgálaton részt vettem, minden szűrést kértem...a baj mégis megtörtént. Ennek lassan 7 hónapja, de ezzel a kérdéssel nem tudok megbírkózni...mit kellett volna másképp csinálnom?”
  • A 3. terhességnél jelentkezett, agresszív és gyors lefolyású toxémia. Mindharom esetben ugyanaz volt az édesapa. Az első két terhességnél nem volt probléma a vérnyomásommal, és fehérje sem volt a vizeletben. Viszont mindkét korábbi babánál a méhlepenyem korábban öregedett kB 2-3 héttel a terhességnél, így először a 40. majd a 38. héten szülésmegindítás történt. Lehetséges, hogy az első és a második terhességnél is preeclampsiám volt. Ez okozhatta a méhlepény működésének problémáját? Ha igen, akkor az én esetem tökéletes példa arra, miért kellene szűrni ezt az alattomos betegséget. A kisfiam és én majdnem életünket vesztettünk, és fogalmam sem volt, hogy érintett lehetek, hiszen két korábbi terhességnél úgy tudtam, nem vagyok toxémiás, klasszikus tüneteim ugyanis az első két várandósság esetén nem voltak. Nagyon köszönöm előre is ha választ kaphatok a kérdésemre.

Még több információt a terhességi toxémiával kapcsolatban weboldalunkon található!

 

 

Hasznos volt számodra ez a cikk?
Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 17

Átlagos értékelés: 4.4

 


Keresés





Támogasd Őket, támogass bennünket!