A konferencia, mely 2 évente kerül megrendezésre ezúttal Székesfehérváron adott találkozóhelyet a gyermekápolóknak 2024. októberében. A szakemberek széles spektrumot öleltek fel a gyermekgyógyászat, neonatológia és intenzív ellátás aktuális kérdéseiről, megosztották tapasztalataikat a gyermekbetegekkel és szüleikkel való kommunikáció kihívásairól, valamint bemutatták a koraszülött-ellátás fe jlődését és nemzetközi trendjeit.
A konferenciát Skutainé Fábián Edit és Zudor Adrienn előadása nyitotta meg, melyben a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház koraszülött osztályának fejlődését mutatták be. Az előadás bemutatta, hogyan alakult át az osztály felépítése az elmúlt 35 évben, a szakmai szemléletmód, valamint a technikai fejlődés miként befolyásolta az ellátás minőségét.
A "PICik a Nagyvilágban – Merre tart a koraszülöttek ápolása?" című előadásban Csomár Attiláné, a SE Korányi PIC ápolója, összefoglalta a 11. Nemzetközi Újszülöttápoló COINN konferencián elhangzott tudományos eredményeket, a dániai PIC-osztály látogatásának tapasztalatait, valamint azokat a módszereket, amelyeket a hazai ellátásban is hasznosítani lehet a koraszülöttek minőségi ápolásának javítására.
Afonyiné Kaló Tünde, Egyesületünk alelnöke, a FINE képzés szerepét és fontosságát emelte ki a gyermek-kardiológiában. Magyarországon évente mintegy 1000 újszülött jön világra veleszültetett szívfejlődési rendellenességgel, és jelenleg 15-18 ezer szívbeteg gyermek él hazánkban. A betegség súlyossága változó, az enyhébb formáktól az azonnali beavatkozást igénylő, életmentő műtétekig terjed.
A Gyermekszív Központ az elmúlt években egyre inkább családbarát szemléletet alakított ki az ellátásban, amely jelenleg főként stabil állapotú gyermekek és szüleik számára biztosít lehetőséget. A cél azonban az, hogy a legsúlyosabb állapotú, intenzív terápiát igénylő újszülöttek esetében is lehetőség nyíljon a szülők állandó jelenlétére, hiszen a szeparáció fokozza a stresszt, amely negatívan hat a gyógyulási folyamatokra.
Hazánkban elsőként, Európában pedig az elsők között szeretnének létrehozni egy családközpontú újszülött és gyermekkardiológiai-intenzív osztályt, amely kifejezetten a szívbeteg csecsemők és szüleik igényeire épül.
A gyakorlati megközelítésű előadások érintették a táplálási stratégiákat, az ajak- és szájpadhasadékos csecsemők ellátását, valamint a hátrányos helyzetű vagy elhanyagolt gyermekek egészségügyi ellátásának nehézségeit.
Nagy Lívia előadása a PosiFeed Neo kutatásról szólt, amely az európai újszülött intenzív osztályokon alkalmazott táplálási gyakorlatokat vizsgálja. A kutatásban 17 európai ország 110 PIC/NIC osztálya vett részt, feltárva a bőr-bőr kontaktus, a szoptatást támogató eszközök és az igény szerinti táplálás közötti különbségeket. A felmérés eredményei alapján számos eltérés tapasztalható az ellátási stratégiákban.
Noha a bőr-bőr kontaktus széles körben elismert és alkalmazott módszer, annak gyakorlati megvalósítása intézményenként eltérő. A szondatáplálásról a szoptatásra való átállás szintén különböző stratégiákkal történik, ám sok esetben ezek tudományos bizonyítékok helyett megszokásokon alapulnak. A kutatás rávilágított arra is, hogy szükség van egységes, bizonyítékokon alapuló protokollok kidolgozására, amelyek nemcsak az újszülöttek megfelelő növekedését biztosítják, hanem támogatják az idegrendszer fejlődését is az újszülött jelzéseire alapozva.
A szájpadhasadékos gyermekek táplálása egy kevésbé tárgyalt, ám rendkívül fontos téma. Varga-Szabó Barbara előadásában személyes tapasztalatait osztotta meg arról, hogyan lehet hatékonyan segíteni az ilyen eltéréssel született babák táplálását, kiemelve a szakemberek és családok közötti kommunikáció jelentőségét. A sikeres táplálás csapatmunka eredménye, ahol a személyre szabott kezelési terv és a multidiszciplináris együttműködés kulcsfontosságú.
A cél, hogy a per os táplálás – lehetőség szerint anyatejes formában – megvalósuljon, és a megfelelő pozicionálás is elősegítse a hatékony táplálkozást. Az előadás két édesanya és gyermekük történetén keresztül mutatta be a gyakorlati tapasztalatokat, valamint eloszlatta azt a tévhitet, hogy a szájpadhasadékos gyermekek nem képesek hatékonyan szopni.
Egy saját kezdeményezésű felmérés is készült, amely azt vizsgálja, mennyire elégedettek a szakdolgozók a kommunikációval az ellátás során, és ez hogyan befolyásolja az ápolás hatékonyságát. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy nagy igény van a kommunikáció fejlesztésére, hiszen a szakmák közötti jó együttműködés hozzájárulhat a sikeres ellátáshoz és a gyermekek jobb életminőségéhez.
A szakmai program részeként szó esett a pulzoximetriás vizsgálatok szerepéről a veleszültetett szívhibák felismerésében, valamint az asphyxiás újsülöttek hypothermiás kezeléséről. Az intenzív terápiás részleg működését és kihívásait olyan témákban vizsgálták, mint az ECMO-kezelés, a szívbeteg újszülöttek életmentő ellátása, valamint a gépi lélegeztetés otthoni alkalmazása gyermekeknél. Kiemelt figyelmet kapott a szakdolgozók pszichés terhelése és a szekunder traumatizáció megelőzése. Szó esett a balesetek megelőzéséről és az akut mérgezések kezeléséről is.
A záró szekció a gyermekellátás közösségi és támogató aspektusaira fókuszált, bemutatva az Amigos a gyerekekért Alapítvány munkáját, a kórház utáni élet nehézségeit, valamint a Te hangodat ismerem perinatális zenei programot, mely a legkisebbek fejlődését segíti.
A konferencia értékes lehetőséget teremtett a szakmai tapasztalatok megosztására, az új módszerek megismerésére és a gyermekellátás további fejlesztésére. A konferencia zárásaként Andavölgyiné Tóth Márta, a székesfehérvári kórház Újszülött- Csecsemő- Gyermek osztályának főnővére átadta a konferencia kabaláját a Afonyiné Kaló tündének, a GOKVI ápolási igazgatójának.
A következő MESZK gyermekápolói konferencia 2026-ban kerül megrendezésre a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szervezésében.
