Hová tűntek a koraszülöttek? – a Nature human behaviour publikálta az IPOP kutatás eredményeit
A COVID pandémia első hónapjaiban, amikor a várandósok fertőződése még aránylag ritkán fordult elő számos országban a koraszülések számának kifejezett csökkenéséről számoltak be. Ezek a korai jelzések számos kérdést és hypotézist vetettek fel.
Többek között azt, hogy vajon a járványügyi intézkedések a szociális távolságtartás révén csökkentik-e a non-COVID vírusfertőzéseket, vagy a levegőszennyeződést, amelyek ismert rizikó faktorai a koraszülésnek. Felmerült azonban az is, hogy az eredmény csupán látszólagos, mert a koraszülés szám csökkenéséért felelős lehet, ha ezen időszakban növekedett a méhen belüli elhalások száma.
A fenti kérés megválaszolására alakult az iPOP tudományos konzorcium, amelyhez Magyarországról a Melletted a Helyem Egyesület és a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéke is csatlakozott. Az iPOP konzorciummal a pandémia korai szakaszának koraszülésekre gyakorolt hatásáról az eddigi legnagyobb és legjelentősebb kutatást készítettük el, amelyben a szociális távolságtartás hatásait elsőként vizsgáltuk úgy, hogy a koraszülések és a méhen belüli magzati halálozások gyakoriságát együttesen analizáltuk. A járvány első 4 hónapjában és a megelőző 5 év hasonló időszakaiban tapasztalt koraszülési és méhen belüli halálozási gyakoriságok kerültek összehasonlító analízisre. Az eredmények 26 ország - köztük Magyarország - összesen 52 millió szülési eseményeinek adataira alapulnak.
A kutatás azt bizonyította, hogy a gazdaságilag fejlett országokban a koraszülések előfordulása 3-4 % -al csökkent a COVID járványidőszak első 3 hónapjában, úgy, hogy a méhen belüli elhalálozások aránya (Braziliát kivéve) nem változott. Tehát a méhen belüli elhalások száma nem nőtt ebben az időszakban és nem volt szerepe a koraszülések számának csökkenésében.
A vizsgálattal nem sikerült azonosítani, hogy a járványügyi intézkedések mely hatásai felelősek a koraszülések számának csökkenéséért és a csökkenés mértéke kicsinynek tűnik. MIndezek ellenére a kutatás eredménye nagyon nagy jelentőségű figyelembe véve azt, hogy globálisan közel 15 millió a koraszülöttek száma, és egy relatíve kis kismértékű csökkenés is családok tízezreit érinti.
A kutatás fontos tapasztalata volt, hogy megbízható perinatológiai populációs adatforrások – különösen a szegényebb országokban - rendkívül kis számban lelhetők föl.
Ebben a tekintetben Magyarország szerencsére kivétel, ahonnan a Tanszéki csoport részéről Dr. Valek Andrea, a KSH részéről Branyiczkiné Géczy Gabriella gondos munkájának köszönhetően kiváló epidemiológiai adatokkal tudtunk hozzájárulni a kutatás sikeréhez.
Az iPOP kutatási konzorciummal elhatároztuk, hogy határokon átnyúló együttműködésekkel folytatjuk a COVID pandémia perinatológiai hatásainak további kutatását és hangsúlyoztuk a nemzetközi perinatológiai epidemiológiai együttműködések szükségességét.
A teljes tanulmány elérhető itt:
Changes in preterm birth and stillbirth during COVID-19 lockdowns in 26 countries: https://www.nature.com/articles/s41562-023-01522-y
