A koraszülés élménye, még abban az esetben is, ha a gyermek jó túlélési és gyógyulási eséllyel jön a világra, nagy megrázkódtatást jelent mindkét szülő számára. A szülésre váratlanul kerül sor, a várandósság egy olyan fázisában, amikor a szülők még nem készültek fel gyermekük fogadására. A szakembereknek ennek megfelelő kommunikációval kell segíteniük az édesanyát és édesapát.
A koraszülöttel való első találkozás
A szülők első találkozása gyermekükkel a koraszülött intenzív osztályon az alábbiak szerint zajlik:
- Életben van?
- Mindene megvan?
- Kire hasonlít és biztos, hogy a mi gyermekünk?A találkozás pillanatában, amennyiben megtörténik szemkontaktus az anya és a baba között, az anya érzi: Ő az én gyerekem. “(Sterne, 2009)
Sok szempontból különbözik az egészséges újszülöttel való találkozástól: életmentő beavatkozások, intenzív ápolás, magas fokú stressz jellemzi, attól függően, mennyire válságos a gyermek állapota.
Nemcsak az intenzív osztály környezete, de a gyermek látványa is sokkoló hatású lehet mind az anya, mind pedig az apa számára. A szülők órákon, napokon keresztül semmi mással nem foglalkoznak a baba születését követően, mint figyelik gyermeküket és ez a koraszülött intenzív osztályon sincs másképp.
A figyelés nem semmittevést jelent, így ismerik meg a szülők gyermekeik jelzését, tulajdonságait. Jellemzően kezdetben félnek megérinteni gyermeküket, nagyon fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a szülők már az első találkozás alkalmával, hogy milyen higiéniai előírásoknak kell eleget tenniük és hogyan nyúljanak gyermekükhöz.
Nagyon fontos, hogy az első találkozás legyen kellemes mind a baba, mind a szülők számára! Az érintés fontos a kötődés kialakulásához, és amint magabiztosabbá válnak a szülők, már akár meg is nyugtathatják a babát és fokozatosan bevonhatók a gondozási feladatokba. Kiemelendő a megfelelő, következetes kommunikáció a szülőkkel,az olyan apró figyelmességek, mint a szülők és a baba név szerinti szólítása, javítja a szülők közérzetét az ellátás során (Cleveland, 2008)
Koraszülés következményei a szülőkre nézve
A koraszülés ezért a szülők számára ugyancsak veszteségélmény: bár él a gyermekük, mégis megrendül szülői identitásuk, közös, pozitív jövőképük, anyai és apai szerepükkel kapcsolatos aktuális érzéseik.
A koraszülés sok esetben szorongáshoz, depresszióhoz vezet, melyet a szülő egyedül nem tud feldolgozni ezért fontos lenne az időben érkező szakember segítsége. Ugyan a családbarát ellátás alappillére a szülők pszichés támogatása, Magyarországon napjainkban még mindig nagyon ritka, hogy egy koraszülött intenzív osztály saját pszichológus, pszichiáter segítővel támogassa a szülőket.
Az elválás fájdalmas élmény mind a szülőnek, mind a koraszülött babának. Alapvető fontosságú a szülők és a csecsemő közötti közelség lehetőségeinek biztosítása. (Flacking et al, Welch 2012)
Koraszülők támogatása
A családbarát ellátás segíti a szülői kompetencia és a szülői érzések kialakulását.
A szülők bevonása a koraszülött gyermek gondozásába csökkenti veszteség- és sikertelenség érzésüket, támogatja. és erősíti szülői kompetencia-érzésüket.
A PIC osztályon történtek és a szakemberek kommunikációja hatással van a család későbbi életére, a gyermeknevelési módszerekre, akár egy újabb gyermek vállalására is. A fizikai és lelki elszigetelődés megelőzése érdekében érdemes sorstárssegítő csoportokhoz csatlakozni, melyet szakember vezet.
A veterán szülők történetei és támogatása segíti a frissen koraszült szülők napjait a mindennapi nehézségek leküzdésében.
Minél jobb a PIC élmény a szülő számára, annál boldogabban és teljesebben élnek, függetlenül attól, hogy egészségesen vagy maradandó károsodással éli életét a gyermek és ezáltal a család.
Nagy Lívia
Nagy Bonnard Lívia a Melletted a helyem Egyesület alapítótagja. Magyarországon született, immáron 16 éve a francia - svájci határon él Genf mellett. Három egészséges kislánya mellett, egy halmozottan sérült 14 éves kisfiút nevel.
Kisfia Budapesten született korababaként a várandósság 27. hetében, így a magyar koraszülött ellátás és utánkövető-fejlesztő rendszer mellett ismeri a francia és svájci ellátási helyzetet is. Dolgozott gyermekápolóként, majd kipróbálta magát a felnőttoktatásban, marketingben, vezetett saját vállalkozást. Kisfia születése hatására 2015 óta, magyar és nemzetközi szinten önkéntes munkában az újszülöttek ellátási minőségének javításáért dolgozik.
Részt vett a WHO és az UNICEF által 2018 ban kiadott Survive & Thrive: Transforming care for every small and sick baby’ című kiadvány elkészítésében.
Az európai szülőszervezet, EFCNI tanácsányak többszörösen megválasztott tagja.
Alapító tagja a GLANCE-Global Alliance for Newborn Care szervezetnek.
Jelenleg EUPATI képzésben vesz részt, mellyel európai szakértő betegképviselőként klinikai és gyógyszerkísérletekben illetve tanulmányokban képviselheti az újszülöttek és szülek érdekeit.