Jelen összefoglaló közlemény áttekintést nyújt az RSV ( respiratory syncytial virus – légúti óriássejtes vírus) ellen jelenleg elérhető védőoltásokról, a nemzetközi irányelvek és javaslatok figyelembevételével.
Az RSV a kisgyermekkori alsó légúti fertőzések leggyakoribb kórokozója. A fertőzésen 2 éves életkorig gyakorlatilag valamennyi gyermek átesik, azonban tartós védettség nem alakul ki.
Súlyos megbetegedés a leggyakrabban koraszülötteknél, csecsemő- és időskorban, valamint krónikus alapbetegség (például tüdő- és szívbetegség, immunhiány) esetén jelentkezhet. Magyarországon évente kb. 38 000 RSV-fertőzés fordul elő a 0–1 éves korosztályban. A kórházban ápoltak becsült száma kb. 3700 gyermek évente. Globálisan valamivel több, mint 100 000 gyermek halálát okozza évről évre az RSV-fertőzés, amelyek fele 6 hónapos kor alatt történik.
Az RSV jellemző őszi–téli szezonalitása az elmúlt években jelentősen változott. Az életkor önmagában kockázati tényezőt jelent a súlyos lefolyású alsó légúti betegség szempontjából: a 2 év alatti kisgyermekek és a koraszülöttek esetén a szűkebb légutak, az éretlen immunrendszer, a méhlepényen átjutó kevés anyai ellenanyag, egyes alapbetegségek (pl. BPD, cystás fibrosis, légúti fejlődési rendellenességek, veleszületett rekeszsérv, szívfejlődési rendellenességek, veleszületett immunhiány, Down-szindróma) jelentenek fokozott kockázatot.
A környezeti tényezők között a legfontosabb szerepet a dohányfüstnek és a légszennyezettségnek tulajdonítanak. A megfertőződés esélyét jelentősen növeli a közösségbe járó testvér, a bölcsődelátogatás, szociális intézményben való tartózkodás.
Az RSV cseppfertőzéssel terjed, az emberi kézen jellemzően 1 óránál rövidebb ideig, egyéb felületeken 3–30 órán keresztül tud fertőzőképes maradni. A higiéniás szabályok gyakori és helyes alkalmazása, azaz az alapos kézmosás, kézfertőtlenítés, a maszk és egyéb védőeszközök használata csökkenti a fertőzés terjedésének valószínűségét.
A WHO célja a betegségteher csökkentése, és javasolja a megelőzést a leginkább veszélyeztetett csoportokban.
Az utóbbi években a lehetőségek új védőoltások megjelenésével bővültek. A közelmúlt áttörése egy hosszú hatású ellenanyag (nirsevimab), valamint a várandósok számára adható oltások kifejlesztése, amelyek célja az ún. „passzív védelem” biztosítása az újszülöttek számára.
Palivizumab: jelenleg is rendelkezésre áll RSV-járvány idején a várandósság 35. hetében, vagy korábban született, 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek, és azon 2 évesnél fiatalabb gyermekeknek, akik a megelőző 6 hónapban BPD miatt kezelést igényeltek, illetve súlyos, veleszületett szívbetegségben szenvednek. A vakcinát a hatóanyag rövid felezési ideje miatt havonta egy alkalommal javallott alkalmazni október és március között (havonta egyszer, összesen 5 alkalommal). A finanszírozó szerv azonban a koraszülöttek esetében a várandósság 32. hetében vagy korábban született csecsemők számára biztosítja az oltást.
Nirsevimab: egy hosszú hatású ellenanyag, amely ajánlott újszülötteknél és csecsemőknél, az első RSV-szezonjuk folyamán, és legfeljebb 24 hónapos gyermekeknél, akik esetében a második RSV-szezon alatt még kialakulhat súlyos RSV-betegség. A nirsevimab hatékonynak és biztonságosnak bizonyult az RSV által okozott betegség, annak szövődményei, továbbá a fertőzés következtében szükséges kórházi ellátás megelőzése szempontjából. Előnyt kínál a palivizumabbal szemben mind a hatékonyság, mind az oltás gyakorlati kivitelezése szempontjából, mivel egyetlen oltással biztosítható a védettség az RSV-szezon teljes ideje alatt. A populációs szintű védettség (nyájimmunitás) eléréséhez az oltás minden újszülött számára (de legalább az RSV-szezonban születetteknek) javasolható már az újszülöttosztályon. Jelenleg 52 országban engedélyezték, továbbá 17 országban a nemzeti immunizációs program részeként, minden újszülött számára ajánlottan bevezették.
A jelenleg érvényben lévő, hazai 2025. évi Védőoltási Módszertani Levél egyelőre nem fogalmaz meg ajánlást az oltóanyag alkalmazására, továbbá a nirsevimab hazánkban pillanatnyilag csak egyedi import keretében érhető el.
RSVpreF: az anyai immunizáció biztosításával jelenleg is elérhető lehetőség. A hazai, 2025. évi Védőoltási Módszertani Levél alapján egyszeri dózis alkalmazása javasolt a várandósság 24–36. hete között.
Célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása, az anya szervezetében termelődő és a méhlepényen átadott ellenanyagok révén. A védelem a születéstől kezdve a csecsemő megközelítőleg 6 hónapos koráig tart, de fontos, hogy az oltás beadása és a szülés között minimum 2 hétnek el kell telnie. A várandósok között végzett klinikai vizsgálatokban a vakcina jól tolerálható volt. Az oltást követő átfogó elemzések során nem figyeltek meg számottevő eltérést a koraszülés, a kis születési súly vagy az újszülöttek kórházi kezelésének gyakoriságában.
Hazánkban az oltás önköltséges módon, gyógyszertári forgalomban könnyen elérhető, de ára limitálja a széles körben való felhasználását.
A közleményben a szerzők felhívják a figyelmet az RSV-fertőzés megelőzésének kiemelt jelentőségére a legsérülékenyebb korosztályokban, és hangsúlyozzák az RSV-megelőzéssel járó népegészségügyi és egészséggazdasági előnyöket. Egyúttal sürgetik a döntéshozókat, hogy első lépésként tegyék lehetővé az RSV elleni immunizáció szélesebb körű bevezetését és alkalmazását hazánk újszülöttjei és csecsemői védelmének érdekében.
