Egy koraszülött gyermek születése hatalmas kihívást jelent az egész család számára. Már rögtön a legelején, az intenzív osztályon töltött időszakban. Ideális esetben, már a koraszülött intenzív osztályon megkezdődik a szülők felkészítése gyermekük hazaadására, annak érdekében, hogy otthon kompetens szülőként, biztonságban gondozzák és neveljék gyermeküket.
Számos módszert alkalmaznak napjainkban világszerte a szülők felkészítésére, de úgy tűnik, még mindig vannak hiányosságok a felkészítés során. Abból kiindulva, hogy már a várandósság befejezése és a gyermek születése sem volt optimális, a körülmények nagyban befolyásolják, hogyan is kovácsolódik családdá az újszülött és közvetlen családja egy traumatikus, medikalizált környezetben.
De vajon mit kell tudniuk a szülőknek, milyen készségeket kell elsajátítaniuk a szülőknek a PIC tartózkodás során és ehhez milyen eszközökre van szükségük?
Mostanáig az adott koraszülött intenzív osztály szakemberei, ugyan a szülők megkérdezése nélkül, de belegondolva a szülők helyzetébe adtak információkat és készítették fel a családot gyermekük hazaadására és ellátására.
De ezek az információk és tanácsok mennyire vannak összhangban a szülők igényeivel?
Mit szeretnének tudni a PICi szülők?
Az alábbi kutatás során a kutató szakemberek megpróbálták feltérképezni a szülői igényeket és az eredmények azt mutatják, hogy az igények és a készségek közti különbség függ a szülők életkorától, illetve az újszülött állapotától, körülményeitől. A szülők kérdései többnyire a gyermek kórtörténetére, egészségi állapotára és az etetésére vonatkoztak.
A kutatók egy longitudinális felmérés segítségével szerették volna feltérképezni, mennyire függ össze az újszülött PIC utazása és a szülők kompetencia szintje a hazadás közeledtével. A tanulmány célja az volt, hogy feltárja a szülők tanulási motivációit és az újszülött állapota közötti összefüggéseket.
A téma feltárása érdekében különböző megközelítéseket kombináltak. Először a gyermekeket gondozó személyzet, a nővérek értékelték a szülők tudáskészletét, valamit a szülőket egyénileg, szükségleteiktől függően, egy mobilapplikációs program segítségével.
A felmérésben 227 szülő tudását elemezték szerte Kaliforniában.
A kutatásban részt vevő újszülöttek átlagosan 65 napot töltöttek el az intenzív osztályokon. A szülők, több mint fele szerette volna pontosan ismerni és érteni gyermeke teljes kórtörténetét, illetve kérdeseik voltak az etetéssel, különösen a szoptatással kapcsolatosan. A diagnosztikát tekintve a kérdések fele a légzőszervi megbetegedésekre irányult. Ami a tudás tartalmát illeti, a benntartózkodás során változtak a szülők igényei az információkkal kapcsolatban. Eleinte a szülők számára gyermekük állapota, majd kilátásai esetleges sérülései voltak a figyelem középpontjában. Minél stabilabb lett gyermekük állapota úgy vált a gyermek etetése az elsődleges kérdés számukra.
A PIC lét utolsó szakaszában a megfigyelés, az újszülött állapotából adódó magatartásának, a baba által adott reakciók és válaszreakciók értelmezése került a központba.
Kétszeres koraszülőként elmondhatom, hogy az első napokban a gyermek állapota volt számunkra is a legfontosabb, mennyi oxigént kap, milyen vizsgálatokat fognak elvégezni rajta. Ahogy közeledett a hazabocsájtásunk napja, már a szoptatás volt az egyik legfontosabb kérdés számomra, amellett, hogy első gyerekes szülőként magabiztosan meg tudjam majd a babámat fürdetni, illetve el tudjam látni. Nagyon fontos és hasznos volt számomra az újjáélesztési tanfolyam elvégzése, mivel bármikor bekövetkezhet egy félrenyelés vagy fulladásos állapot. Összesen 83 napot töltöttünk benn a PIC-en. Azt hiszem, a végére minden orvosi szakkifejezést sikeresen elsajátítottam.
Összeségében elmondható, hogy a pontos, írásos tájékoztatás a legfontosabb minden szülő számára. A hazamenetel előtt a megválaszolatlan kérdésekkel mindenképpen foglalkozni kell. A képességek megszerzésével a szülők elérik, hogy magabiztosan gondját tudják viselni gyermeküknek otthonukban.
