A csodák köztünk élnek: Maradandó károsodás nélkül térhetett haza az életképesség határán született koraszülött kisfiú
A tokiói Keio Egyetemről (Japán) érkezett az örömteli hír, miszerint egy - a 24. terhességi héten, - mindössze 268 grammnyi súllyal világra jött kisfiú hazatérhetett szerető szüleihez. Tehette mindezt anélkül, hogy egészségi állapota esetleg otthoni oxigénterápiát vagy szondás etetést igényelne a későbbiekben.
Az őt ellátó orvosok beszámolója szerint a korán érkezett kis páciensüknél nem jelentkezett komoly, maradandó károsodást okozó komplikáció, mint például súlyos intraventrikuláris (kamrán belüli) vérzés, átmeneti oxigénhiány miatt kialakult agyszövet lágyulás (periventricularis leukomalacia- PVL), vagy éppen halláskárosodás.
Mindezáltal az Iowai Egyetem tulajdonát képző, ún. Tiniest Babies Registry, azaz legkisebb súllyal született babákat számon tartó regiszter szerint ő lett a legkisebb súllyal megszülető olyan koraszülött kisfiú, aki komoly károsodás nélkül maradt életben (2019-es adat). Neki egy ROP (koraszülött retinopathia) miatti lézerterápiára volt szüksége mindössze, mely orvosolható, így nem számít súlyos következménynek, károsodásnak.
Bár a nagyon korán, extrém kis súllyal megszülető koraszülöttek túlélési esélyei egyre jobbak, az életképesség határán, 300 gramm körüli súllyal megszülető babáknál - különösen a fiúknál- még mindig magas az esély a halálozásra, túlélés esetén pedig a komoly egészségkárosodásokra. Ezt támasztja alá az is, hogy a már említett regiszterben 2019 februárjáig mindössze 23 olyan koraszülöttet jegyeztek, akiknek születési súlya 300 gramm alatti volt, köztük mindössze négy fiúgyermek volt.
A minimal handling és a szülői jelenlét fontossága
A szakemberek kiemelték a csupán a szükséges beavatkozások elvégezését szem előtt tartó koraszülött ellátás jelentőségét a koraszülött kisfiú kezelésének sikerében. Az efféle szemléletű ellátás ugyan már 1980 óta ismert orvosi körökben és mára már - a legtöbb helyen- a koraszülött ellátás egyik fontos alapelvévé vált, hiszen bizonyítottan segíti például a cardiopulmonalis stabilitás elérését és megőrzését, illetve az idegrendszeri érést is.
Ennek ellenére az ennyire kis súlyú koraszülöttek ily szemléletű ellátására vonatkozóan nem áll rendelkezésre még túl sok adat, többek között a moralitási ráta miatt sem. Így hát ebből a szempontból is precedensértékű e kisfiú ellátása és annak részletes dokumentációja a világ orvosainak számára.
Nyilvánvalóan egy ennyire éretlenül megszülető koraszülött gyermek életben tartásánál a minimálisnak minősített beavatkozások száma sem kevés, azonban mindenképpen üdvözlendő e fontos ellátási elv alkalmazása ekkora születési súlyú babák esetében is!
A családbarát ellátás másik fontos ismérve a szülői jelenlét, a szülők kompetenciájának elismerése és az ő bevonásuk a koraszülött gyermekük ellátásába. Általánosan elmondható, hogy a koraszülött intenzív osztályokon az életképesség határán megszülető gyermekek ellátásába nehezebben vonják be a szülőket; teszik ezt olyan okokra hivatkozva, mint a például a koraszülött baba instabilitása vagy a fertőzésveszély.
A japán Keio Egyetem orvosai bíznak benne, hogy részletes esettanulmányuk ösztönzi majd a kollégáikat világszerte arra, hogy amennyiben hasonló esettel kerülnek majd szembe, bátrabban merjék majd bevonni a szülőket az extrém koraszülött- akár 300gramm alatti születési súlyú- gyermekük ellátásába is.
A részletes, angol nyelvű esettanulmány itt olvasható