• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Hogyan élték meg a szülők a koraszülött ellátást a világjárvány idején?

Érett és koraszülött babák gondozása a COVID-19 világjárvány idején.
Globális szintű felmérés a szülők pandémia alatti tapasztalatairól a családközpontú ellátással kapcsolatban.

Csakúgy, mint az egészségügy minden területét, az új- és koraszülöttek ellátását is befolyásolja a Covid-19 vírus miatti járványhelyzet szerte a világon. Az EFCNI (European Foundation for the Care of Newborn Infants- Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásért) a Novartis Pharma AG jóvoltából tudta az alábbi -tartalmilag/szakmailag teljesen független-felmérést elkészíteni.

A tanulmány a járvány első évének, a koraszülött és újszülött gyermekek ellátására gyakorolt hatásait hivatott összefoglalni. 2020 augusztusa és novembere között egy 52 kérdésből álló, 23- többek között magyar- nyelvre is lefordított online felmérést használtak az adatok összegyűjtésére.

A kérdéssorozatot olyan szülők töltötték ki, akik beteg és/vagy koraszülött gyermeke a pandémia alatt részesült intenzív ellátásban.

 

A kérdések a családbarát ellátás szempontjából fontos témákra tértek ki. Többek között olyanokra, mint Covid szűrés menete és gyakorisága, a szoptatás/táplálás, szülői jelenlét a gyermek kórházi tartózkodása alatt és a pszichés támogatás. Összesen 56 ország (közöttük Magyarország is) 2103 résztvevője szolgáltatott értékelhető adatot ehhez a felméréshez.

 

Előzmények

 

Világszerte évente nagyjából 15 millió gyermek érkezik idő előtt a világra. Sokatmondó az a statisztikai adat az is, hogy a koraszülés a vezető oka az 5. életév alatt bekövetkező halálozásoknak.

Minden gyermeket, aki koraszülötten és/vagy beteg újszülöttként érkezik a világra, speciális és/vagy intenzív ellátásban kell részesíteni. Rövidtávon annak érdekében, hogy a halálozás elkerülhető legyen, hosszú távon pedig azért, hogy ezek a gyermekek idővel jó általános állapotban hazatérhessenek a családjaikhoz és a későbbiekben lehetőségeikhez mérten teljes értékű életet élhessenek majd. Ma már több tanulmány támasztja alá azt, hogy a szülő nem csupán látogató a koraszülött osztályokon, hiszen jelenlétük inkább egyfajta gyógyszer gyermekeik számára.

Éppen ezért egyre több ország, egyre több kórházában ismerik el az ún. családbarát, tehát szülő-és gyermekközpontú új-és koraszülött ellátás létjogosultságát; és törekednek az annak elvei szerinti kialakított koraszülött osztályok működtetésére.

Ismert és elismert - a teljesség igénye nélkül - például a korai mellre tétel, a kolosztrum (előtej) és anyatej, a bőr-bőr/bőr-szőr kontaktus, vagy az apa és anya korlátozatlan jelenlétének jelentősége. Ugyancsak közismert már annak fontossága is, hogy a szülő mihamarabb bevonásra kerülhessen mind gyermeke ellátásában, mind pedig a beteg és/vagy koraszülött gyermekének gyógyításakor felmerülő döntések meghozatalába.

Mindezek jótékony hatásai -az elavult, régi gondozási alapelvekkel szemben - nem elhanyagolandóak, mit több, lényegében kulcsfontosságúak a gyermek és az ő szüleinek nemcsak fizikai, hanem pszichés egészségi állapotának szempontjából is!

A Covid-19 ellen védekezés miatt hozott különböző korlátozó intézkedések sora azonban káros hatással van a koraszülött osztályok eme elvek szerinti működésre. Ilyen negatívum például a különböző védőeszközök használata, a szüléskor támogató személy jelenlétének korlátozása/tiltása, a korai bőr-bőr kontaktus megvalósításának elmaradása, a szülői jelenlét korlátozása, vagy esetenkénti megvonása.

A Covid-19 miatti korlátozások károsan hatottak az ez idő alatt az intenzív- és/vagy koraszülött osztályokon ápolt gyermekekre és szüleikre; például a köztük lévő kötödésre, a szülők lelki és pszichés állapotára. A kérdésekre érkezett válaszok is egyértelműen azt mutatják, hogy a családok megsínylették a korlátozások miatt jelentősen -negatív értelemben- megváltozott - ha úgy tetszik: visszafejlődött - újszülött és koraszülött ellátást. Ezen válaszok is jelzik azt, hogy valójában mekkora jelentősége is van a családbarát ellátásnak egy-egy koraszülött gyermeket nevelő család életében.

Nem csak a család, hanem az egyén szintjén is, problémát okozhat a későbbiekben például a látogatásból kirekesztett/korlátozott édesapák nehezebb bekapcsolódása az új családi egységbe, vagy a gondjaival „magára hagyott” édesanyák lelkivilágának rendezése, támogatása.

 

Eredmények

A válaszadók szerint a szülések 52% -ánál nem volt megengedett, hogy jelen legyen egy olyan személy, aki a vajúdó anyát támogathatta volna.

A válaszadók mindössze tíz százaléka számolt be arról, hogy a szülést követő bőr-bőr kontakt valóban közvetlenül a születés után megvalósulhatott, míg 46% -a jelezte, hogy az első bőr-bőr kontaktus a gyermek születését követő első héten belül létrejöhetett.

A résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a kórházi tartózkodás alatt egyáltalán nem valósulhatott meg efféle érintkezés a szülő és gyermeke között.

Összességében a válaszadók 79%-ának engedték meg, hogy megérintse a kiságyban vagy az inkubátorban fekvő gyermekét, de csak alig több mint felük (53%) mondta azt, hogy mindezt olyan gyakran tehette meg, ahányszor csak szerette volna.

A válaszok szerint az édesapák jelenlétét sok helyen korlátozták a Covid-19 vírus miatti helyzetre hivatkozva.
A felmérés eredményeiről még több információ 2021 novemberében várható!

 


Keresés





Támogasd Őket, támogass bennünket!