• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Az anyatej fontossága koraszülött babáknál

Az egészséges mikrobiom szerepe koraszülött, újszülött babáknál – Az vagy, amit megeszel, tényleg a bélben dől el minden?

Ha egyedül vagyunk egy szobában, tudnunk kell, hogy mégsem vagyunk teljesen egyedül, hiszen sok milliárd élőlénnyel élünk együtt, egy testben baráti viszonyban.

Ezek az apró baktériumok, gombák, mikroorganizmusok sokat hozzátesznek egészségi állapotunkhoz, amennyiben megfelelő egyensúlyban vannak jelen szervezetünkben.
Mi a mikrobiom szerepe szervezetünkben?

Az emberi szervezet 90%-át baktériumok alkotják, a "maradék" 10% minősíthető emberinek, ha kizárólag a sejtek mennyiségét vesszük alapul. Talán ennél is meglepőbb, hogy a humán mikrobiom, a bennünk élő baktériumok génállománya mintegy százszorosa a humán genomnak.

A normal bélflórában, a gyomor - béltraktusban 500-1000 baktériumfaj él. Úgy is tekinthetjük magunkat, mint a mikrobák (baktériumok, vírusok, gombák) rajtunk, illetve bennünk élő közösségének "érhálózata", és igazából most kezdjük felfedezni mindazt, ami a mikrobákkal kapcsolatos.

Egészen pontosan azt, hogy sokkal fontosabb szerepet töltenek be egészségünk fenntartásában, mint azt valaha tudtuk.Több milliárdan élnek bennünk és sokkal nagyobb a génállományuk, mint az emberi génállomány. Sokszor halljuk azt, hogy “minden a bélben dől el” és “az vagy, amit megeszel”. De az, hogy hogyan alakul ki az egyensúly, sok tényezős, és már a méhen belüli élet minősége is befolyásolja.

Koraszülött anyatejes táplálása

Hogyan alakul ki a mikrobiom újszülött babáknál, koraszülötteknél?

Az egészséges mikrobiom kialakulását már az egymagában meghatározza, ahogyan egy babát táplálunk az első 1000 napban a fogantatás napjától számítva. Amennyiben ebben az időszakban rossz pályára kerül a táplálás, igen sok területen befolyásolja a gyermek majd a felnőtt egészségi állapotát.

Evidenciák szerint a mikrobiális ökoszisztéma a fejlődés kritikus pontjain (elsősorban a csecsemő- és kisgyermekkorban) történő megzavarása hosszantartó károsodásokat eredményezhet, amelyek nem könnyen fordíthatóak vissza, és a későbbiekben a krónikus betegségekre való nagyobb érzékenységben nyilvánulhatnak meg (mint pl. IBD, asthma, atopia, diabetes, obesitas, autizmus).

Befolyásolja-e a mikrobiom az agy fejlődését?

A legújabb kutatási eredmények a mikrobiom bél-agy/idegrendszer-tengely vizsgálatáról érkeznek, ami egy teljesen új kutatási terület. Érdekes megfigyelés, hogy az anyai stressz, fertőzések, antibiotikus kezelés is okozhat változásokat a bélflórában, amely a prenatális, neonatális időszakban lehet igen kritikus tényező. A magzatot méhen belül ért olyan hatások, amelyek megzavarhatják normál mikrobiom kialakulását, akadályozhatják a normál neurológiai fejlődést, és növelhetik a később kialakuló neuropszichiátriai zavarok kockázatát.

Amennyiben nem tud kialakulni egészséges mikrobiom, milyen rövid távú / hosszú távú hatásai lehetnek?

A megszületés és annak módja (természetes úton vagy császármetszés során) tovább módosíthatja és meghatározza a baba bélflóráját. Ilyen példa, amikor a baba nem megy át a szülőcsatornán, nem kerül bőrkontaktusba, nem találkozik az édesanya normál hüvelyflórájával (ahol nagyobb részt laktobacillusok élnek, amik jótékony baktériumok) és velük kellene kolonizálódnia a kisbaba béálrendszerének. Amennyiben a babát szeparálják a megszületést követően, az ellátó személyzet kezén, kesztyűkön, ellátóasztalon élő, nem feltétlenül jó baktériumokkal találkozik (mint pl. a Staphylococcusok). A törékeny egyensúly megbomlik, és megnő az esély a különböző betegségek kialakulására.

Abban az esetben, ha a baba szopik, az anyatej segítségével normál bélflóra alakul ki, ellentétben a tápszeres táplálással. Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a tápszeres táplálás megnöveli az elhízás, krónikus légúti megbetegedések (pl. asztma) kockázatát.

Az idegrendszer fejlődése szempontjából, főleg koraszülötteknél, nagyon fontos szempont az is, hogy a kizárólag anyatejjel táplált gyermekek IQ-ja akár 8 ponttal is magasabb lehet azokhoz a babákhoz képest, akiket tápszerrel tápláltak megszületésétől kezdve.

 

 

Miért életmentő az anyatej és az előtej a koraszülött babának?

Az 1500 g alatt született extrém koraszülött babák életét és életminőségét befolyásolhatja, hogy anyatejjel vagy tápszerrel táplálják őket születésüktől kezdve, hiszen a nekrotizáló enterokolitisz (NEC) esélyét jelentősen növeli a tápszeres táplálás.

 NEC bélelhalás


A (NEC) bélelhalással járó gyulladás többnyire a koraszülötteket fenyegető betegség. 1500 gramm alatti babáknál 8-10% az előfordulási aránya. A necrotisalo enterocolitis kialakulásának kockázati tényezői szerepel a csekély mértékű anyatejes táplálás, tehéntej alapú fehérjék (pl. a dúsító, vagy tápszer), és olyan gyógyszerek adása, amelyek csökkentik a gyomor savtartalmát. Lényege, hogy a bélfal épsége sérül, és ez teret ad különböző baktériumok, mikroorganizmusok még tovább károsító tevékenységének. A bélfalban súlyos gyulladás alakul ki. A baba hasa elkezd puffadni, rosszul érzi magát, hány, a széklete véres lesz. Ilyenkor azonnal felfüggesztik a szájon át való táplálást és megkezdik az antibiotikus kezelést. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra van szükség. A NEC a koraszülött babák halálának egyik legsúlyosabb kóroki tényezője, amely befolyásolhatja akár az idegrendszer fejlődését is és csökkenti a túlélők életminőségét.

Mit tehetünk a NEC megakadályozása érdekében?

  • Korán megkezdett szájon át történő táplálás
  • Kizárólagos anyatejes táplálás
  • Probiotikumok használata


Kiemelten fontos, hogy a koraszülött babák anyatejet kapjanak, hiszen nemcsak a NEC hanem minden “rettegett 3 betűs betegség” - mint a ROP, IVH, BPD - esélyét csökkenti, amelyeknek rövid és hosszútávú következményei a baba egész életét meghatározhatják. Ebben szerepe van az anyetejben lévő gyulladáscsökkentő faktoroknak is. Ma már az is bizonyított, hogy az anyatej dózisfüggő módon csökkenti a BPD kialakulásának kockázatát.

A mikróbiom világnapja alkalmából Kovács Ágnes és Marosvölgyi Tünde érintett édesanyák beszélgettek Egyesületünk laktációs szakértőivel Dr. Sztahovits Petrával (neonatológus, IBCLC, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnőke, a Szoptatást támogató Nemzeti Bizottság alelnöke) és Afonyiné Kaló Tünde (IBCLC, A miskolci PIC vezető ápolója) az anyatej, mint gyógyszer fontosságáról!

Olyan gyakorlati, a mindennapokban felmerülő kérdésekre adtak választ, amelyekkel már a várandósság során érdemes tisztában lennie az Édesanyának, hogy segíteni tudja gyermekét saját tejével. A beszélgetés során kiemelt fontosságot kapott a donor anyatej és a laktációs segítők, szoptatási tanácsadók munkája, valamint a Covid-19 világjárvány szoptatással anyatejjel kapcsolatos témái.

Referenciák

  • Human milk oligosaccharides: Every baby needs a sugar mama (Bode, 2012)
  • Preterm Gut Microbiome Depending on Feeding Type: Significance of Donor Human Milk (Parra-Llorca et al, 2018)
  • The Infant Microbiome: Implications for Infant Health and Neurocognitive Development (Corwin et al, 2017)
  • Shaping the Gut Microbiota by Breastfeeding: The Gateway to Allergy Prevention? (van den Elsen – Verhasselt et al., 2019)

https://www.breastfeeding.asn.au/bfinfo/breastfeeding-bacteria-and-your-babys-gut

 

Hasznos volt számodra ez a cikk?
Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 4

Átlagos értékelés: 5.0

 


Keresés





Támogasd Őket, támogass bennünket!