Mit (nem) eszik a baba a PIC ellátás során?

A korai megszületés traumatikus! A babának el kell szakadnia a számára biztonságos, gondoskodó, tápanyagban gazdag méhen belüli élettől és alkalmazkodnia kell(ene) a külvilághoz, ahol a túlélése csak megfelelő ellátás mellett biztosított, és amelyben az édesanyja még sem testileg, sem lelkileg nem készült fel az anyai szerepre.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a koraszülött babák szülei gyakran számolnak be etetési és evési problémákról. A koraszülött gyermekek jelentős számban kerülnek vissza csecsemő és kisded korban a kórházba etetési zavar és a növekedés elmaradása miatt. A miértek sokszor a PIC ellátásra vezetnek vissza!

A családközpontú ellátás egyik alapelve az emberi méltóság tisztelete, a szülők jelenléte és bevonása gyermekük ellátásába. Mindemellett szükséges a gyermek állapotára és ellátására vonatkozó információk megosztása a szülőkkel. Miért fontos ezt kiemelni?

Az egyik leggyakoribb kérdés a szülők részéről, és amiről mégis nagyon kevés információt kapnak a PIC osztályokon a koraszülött és/vagy betegen született babák szülei. A szülők sokszor nincsenek tisztában vele, hogy pontosan mit eszik, mikor és hogyan a babájuk és miért fontos az édesanya saját anyatejével való táplálás.

Miért kiemelt fontosságú a koraszülött baba táplálása?

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a még stabilan nem szopó koraszülött babáknak elengedhetetlen a kengurugondozás és az úgynevezett non-nutritív szopás, amely megvalósítható kenguruzás közben. Minél többet kenguruzik egy baba-anya páros, annál több anyatej termelődik, amelynek a fejlődésneurológiai értéke felbecsülhetetlen. Fontos kiemelni bizonyított fájdalomcsillapító hatását is, ezért erre egy apró, korábban érkezett babának a nap folyamán többször szüksége lenne a fájdalmas és stresszt okozó beavatkozásokat megelőzően!

A koraszülött táplálékigénye más, mint egy időben született újszülötté, fontos a növekedés és gyarapodás mértéke, ezért a táplálék minden egyes cseppjével a legjoptimálisabb kalória felhasználást szeretnénk elérni.

A koraszülött babák idegrendszeri éréséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen az anyatej dúsítása és az igény szerinti táplálás. Az extra kalóriák adása nemcsak a PIC-en, hanem a hazaadást követően is szükséges lehet annak érdekében, hogy baba felzárkózhasson növekedésben és idegrendszeri érés szintjén is kortársaihoz. Tehát nagyon fontos információ a szülőknek a táplálás módja mellett a táplálék minőségének ismerete is.

A 25-37. hét között az agy teljes térfogata 230%-kal,  a kisagy térfogata 384%-kal nő. Minden egyes kalória 70%-át az agy növekedésére fordítják – tehát a táplálkozás alapvető fontosságú.

Milyen táplálékot adunk a babáknak a PIC osztályon?

NEC, ROP, BPD, IVH – a 3 betűs betegségeken túl: Miért fontos az anyatejes táplálás a tehéntej alapú tápszeres tápláláshoz képest?

Az Assad és társai által készült tanulmány szerint az anyatej – donor tej (humán dúsítóval) összehasonlítva a tápszer, vagy tehéntej alapú dúsítószer alkalmazásánál:

• A táplálási intolerancia szignifikánsan jobb volt az humán tejjel táplált csoportban.
• A nekrotizáló enterokolitisz (NEC) előfordulása 10%-ról 1%-ra csökkent.
• A koraszülöttkori retinopátia (ROP) legalább felére csökkent.
• A bronchopulmonális diszplázia (BPD) jelentősen csökkent.

Tápszeres táplálásnál 9-10 nappal hosszabb ideig tartott a teljes táplálás elérése (ami 9-10 nappal több intravénás táplálást és centrális vénás kapcsolattal töltött napot jelent), valamint a kórházi tartózkodás hossza is legalább 4,5 nappal több volt, mint az anyatejjel táplált babáknál.

A babák biológiailag alkalmazkodnak a szoptatáshoz és a bizonyítékok azt mutatják, hogy biztonságosabb ezt hamarabb elkezdeni, mint a cumisüvegből történő etetést, amikor a baba az érdeklődés jeleit mutatja. Kevésbé megterhelő a baba számára és a hiedelmekkel ellentétben nem késlelteti az etetést vagy a kórházból való hazabocsátást, feltéve, hogy van megfelelő laktációs támogatás.

De vajon az anyatej dúsító tápszer emberi tejből készül?

Erre a kérdésre a legtöbbször a szülők azt válaszolják, hogy humán tej alapú dúsítót kap a babájuk, pedig mindig tehéntej alapú dúsítót használnak a magyar PIC-eken.

2019-ben a nemzetközi NEC társaság szimpóziumán az alábbi gondolatok születtek meg:

"Az optimális étrend nemcsak a növekedéshez és fejlődéshez szükséges kulcsfontosságú tápanyagokat és energiát biztosítaná, hanem javítaná a rövid- és hosszútávú egészségi eredményeket is."

„A szülőket, akik a gyermekük érdekeit képviselik, tájékoztatni, oktatni kell és be kell vonni őket gyermekük ellátásába, valamint a gyermek táplálásával kapcsolatos döntésekbe.”

Egy felmérésben megállapították, hogy mind a szülők, mind az ellátók szerint a „human milk fortifier-HMF” ("emberi tej dúsító) pontatlan címkézése félrevezető számukra.

A jelenlegi dúsítási lehetőségek szerint létezik az úgynevezett standard dúsítás (előre gyártott dúsító alkalmazása, valamint egyéni dúsítás – amikor vérvétel alapján, a baba szükségleteinek megfelelően kap kiegészítést és célzott dúsítást. Az egyéni dúsítás alapja az édesanya saját tejének elemzése és ez alapján a célzott dúsítás. 

Kizárólagos anyatejes táplálásról akkor beszélünk, amikor a bevitt táplálék teljes mértékben női tejből (anyatej, vagy és donor női tej) áll. Az optimális választás a baba édesanyjának a saját teje, ha ez nem lehetséges, a második legjobb választás a donor tejjel történő táplálás. A címkéken meg kell határozni, mit jelent a „humán tej dúsító” kifejezés és fel kell világosítani a szülőket az összetételről.

Jóízűen, finomat eszik a baba az intenzív ellátás során?

Az étkezés a bizalmon alapul: bízunk abban, hogy akinek készítjük az ételt, szeretni fogja azt, finomnak találja. Az ételt fogyasztó pedig bizalommal fordul a készítő felé, reméli, hogy finom ételt és élvezetes ízeket készített számára.

Képzeljük el, hogyan történik ez egy koraszülött babánál: mennyire bízhat egy baba abban az ételben, amit egy szondán keresztül kap meg, vagy amikor a cumisüvegből történő etetést sok különböző más ember végzi?

Gyakran találkozunk averzív táplálkozási magatartással a korábban érkezett babáknál, ezek a viselkedési formák lehetnek az öklendezés, akár már az étel megpillantásakor is, vagy a hányás, az étel visszautasítása, illetve az, hogy a gyermek nagyon válogatós. A kétségbeesett szülők esetleg tovább ronthatják a helyzetet azzal, hogy nyomást gyakorolnak a gyermekre és átadják neki saját szorongásaikat.

A koraszülöttek gyomra apró, 28 hetesen a térfogata kevesebb, mint 2 ml, míg az időre született babáknál ez már 6 ml. Az, hogy milyen mennyiségű és minőségű ételt tudnak elfogyasztani attól függ, hogy milyen gyorsan ürül ki a gyomruk, ami probléma lehet egy koraszülött babánál, hiszen emésztőrendszere még éretlen és lassan funkcionál. A bélrendszerben rengeteg neuron található, amivel az agyhoz kapcsolódik, és fogékonnyá válik a stresszre is.

Az orális táplálás (szoptatás vagy cumisüveges táplálás) legfontosabb irányító elve az, hogy ismerjük fel annak a jeleit, amikor a baba készen áll rá. Elég stabil a baba állapota ahhoz, hogy tudja koordinálni a szopást, nyelést és légzést? Ébren van a baba és érdeklődést mutat? Keres vagy szopja a kezét? Van elég ereje a babának ahhoz, hogy tartsa a megfelelő pozíciót és van elég energiája az etetéshez?

Az állandóság hiánya kihívást jelent azon babák számára, akiket különböző emberek különböző technikákkal és elvárásokkal etetnek. A kizárólag szoptatás előnye, hogy mindig az édesanya eteti a babát. De ha erre nincs lehetőség, fontos mindig szem előtt tartani, hogy az etetés lehetőséget biztosít a kommunikációra, általa a szülő és csecsemő megismerhetik, megérthetik egymást és megtanulhatnak bízni egymásban.