• Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért

Dózisfüggő az anyatej neuroprotektív hatása?

Az anyatejes táplálás hatása a koraszülött babák idegrendszerére

Az anyatej áldásos hatásai mindannyiunk előtt ismertek, mind az újszülött, mind pedig a koraszülött csecsemők estében.  Bizonyított tény, hogy a koraszülött babák édesanyjainak szervezete olyan sajátos összetételű anyatejet termel, amilyenre az idő előtt világra jött kisbabának éppen szüksége van.

Ennek a különleges összetételnek köszönhetően csökken a koraszüléssel járó számos megbetegedés illetve halálozás aránya az éretlen csecsemők körében. Emellett a koraszülött babák anyatejes táplálása hozzájárul a megfelelő idegi és immunrendszeri fejlődéshez, segíti a szülő-gyermek közötti kötődést és pozitív pszichológiai hatással van a babára és az édesanyára is.

Azt már tudjuk, hogy a koraszülötteket érintő betegségek (pl. ROP, IVH, BPD, NEC) nagyobb arányban kerülhetőek el anyatejes táplálás esetén, ezért kiemelten fontos számukra, hogy még ha szondán is, de mihamarabb - és minél tovább- anyatejet kapjanak. Azonban továbbra is bizonytalanság áll fenn az anyatejnek a koraszülöttek agyfejlődésére gyakorolt pontos hatásával és a koraszülöttek optimális táplálási-táplálkozási rendjével kapcsolatban. 

Az Edinburghi Egyetemen elvégzett kutatás célja az, hogy vizsgálják azt a hipotézist, hogy a koraszülött kisbabáknál az anyatej-expozíció összefügg az agy fejlődésének és az agyi kapcsolatok (neuronok, azaz idegsejtek hálózata, a köztük lévő kapcsolatok) javult eredményeivel.

A koraszülöttek agya és az anyatej közötti kapcsolat

A koraszülött babák fokozottan ki vannak téve az agy szerkezetének és az agysejtek között fennálló kapcsolatok megváltozásának, sérülésének és az ezt követő, hosszú távú neurokognitív károsodásnak is. Az agy érésének nagyobb része a terhesség azon szakaszában történik, amelyet a koraszülött babák sajnos már nem - vagy nem végig- az anyaméhben élnek át.

Emiatt ez a folyamat nálunk feltehetőleg másként megy végbe, mint időre jött társaiknál.  A koraszülés és annak következményei, az e kapcsán fellépő kísérő betegségek, a genetikai tényezők és a környezeti expozíció mind-mind hozzájárulnak az agyi állományok betegségének, károsodásának kialakulásához; de nem magyarázzák meg teljes mértékben az atipikus agyfejlődés és a káros kimenetel kockázatát.

Szakemberek úgy vélik, hogy a táplálási-táplálkozási tényezők is fontos szerepet játszhatnak a koraszülöttek agyának fejlődésében. Például az optimális fehérje- és energia bevitele a koraszülés utáni első napokban fokozott agynövekedéssel, jobb fehérállomány mikrostruktúrával és idegrendszeri fejlődési teljesítőképességgel járhat.

A koraszülöttekkel kapcsolatban végzett korábbi tanulmányok is a szoptatással összefüggésben javított idegrendszeri fejlődési eredményekről számoltak be. A vizsgálatokból úgy tűnik, hogy az anyatej tartós hatással van a kognitív képességekre, javítva az iskolai, serdülőkorban és a felnőttkorig tartó teljesítményt.

Az anyatejjel táplált személyek később - a tápszeres táplálással összehasonlítva - az intelligenciateszteken jobb teljesítménnyel szerepelnek.

A gyermekek és serdülők körében végzett korábbi MRI-vizsgálatok azt mutatják, hogy a csecsemőkori anyatejes táplálás a tápszeres tápláláshoz képest megnövekedett fehér- és szürkeállomány-térfogattal, megnövekedett kéregvastagsággal és a fehérállomány mikroszerkezetének javulásával jár.

Nem ismert azonban, hogy az általános populáció megfigyelései milyen mértékben vetíthetőek át a koraszülöttekre. Így ez bizonytalanságot hagy maga után az anyatej a koraszülöttek agyfejlődésre gyakorolt hatásával, valamint az anyatej időzítésével, adagjával és időtartamával kapcsolatban.

A vizsgálat

A vizsgálat során információkat gyűjtöttek 47 koraszülött baba anyatej-expozíciójáról és agyi MRI felvételeiről, majd mindezeket volumetrikus (térfogati) analízis segítségével vizsgálták, különös tekintettel figyelték az anyatejes táplálás hatását a fehérállomány vízdiffúziós paramétereire, a szövettérfogatra és a szerkezeti összeköttetésre. Huszonhét koraszülött csecsemő kapott kizárólagosan anyatejet a fekvőbeteg-ellátásban töltött napok legalább 75%-ában. A táplálkozási adatokat az agy MRI felvételeikkel vetették össze annak érdekében, hogy teszteljék azt a hipotézist, miszerint az anyatejjel való táplálás elősegíti a koraszülöttek agyának korai fejlődését.

Eredmények

A koraszülöttek vizsgált a csoportjában a fehérállomány mikroszerkezeti tulajdonságai, az agy fejlődése és szerkezeti összekapcsolódása javult az anyatejjel való táplálás következtében.

A vizsgált mutatók jobb eredményeket mutattak azoknál az idő előtt született kisbabáknál, akik a kórházi kezelésük ideje minimum 75 % százalékában anyatejet kaptak.

Kimondható tehát, hogy a koraszülöttek szervezetének anyatejjel való táplálása, az agy fejlődésének és az agysejtek kapcsolódási képességnek javuló markereivel összefüggésbe hozható.

Így tehát ismét megerősítést kapott az, hogy a kórházi kezelés alatt kritikus fontosságú lehet a koraszülöttek agyának optimális fejlődése szempontjából az anyatej szerepe.

Ez a tanulmány további bizonyítékokkal szolgál az anyatej előnyeiről a koraszülött kisbabák esetében. A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az anyatejnek van egy ún. neuroprotektív, - azaz idegsejteket védő, az azokat támadó, romboló folyamatokat lassító - hatása, amelynek hatalmas jelentősége van az idő előtt, éretlenül világra jött kisbabák egészségét és későbbi életminőségét illetően is.

A családbarát koraszülött ellátás egyik fő alappillére a szoptatás és anyatej elválasztás szakszerű támogatása. A kutatás eredménye továbberősíti azt, hogy mennyire fontos feladat is az, hogy továbbra is ösztönözzük és segítsük az édesanyákat abban, hogy anyatejet adhassanak kisbabáiknak a koraszülött osztályon és a hazaadás után is.

 

A tanulmány jelentősége a NIDCAP szempontjából

A NIDCAP egyénre szabott fejlesztési és gondozási programot jelent az újszülöttek számára. Ez a legátfogóbb, bizonyítékokon alapuló koraszülött és újszülöttek családjainak fejlődését támogató oktatási és ellátási modell. Egyesületünk célja, hogy minden magyar újszülött és család részesüljön a NIDCAP modellbe integrált kórházi ellátásban, ezzel előmozdítva a minőségi ellátást. 2018 óta törekvéseink nyomán már több magyar PIC dolgozói részesültek FINE képzésben.

Kutatások bizonyítják a NIDCAP jótékony hatását, mely elsősorban csökkenti a kórházban eltöltött napok számát, javul a babák súlygyarapodása, továbbá azt is alátámasztották, hogy a NIDCAP szemlélet javítja az agy szerkezetét és működését, ha olyan hatékony eszközökkel és kifinomult orvosi technikákkal együtt alkalmazzák, mint az EEG és az MRI.

 

Elmondható, hogy a NIDCAP-alapú gondozás a tudomány fejlődésével iramot tartva egy soha véget nem érő útkeresés. Ezen útkeresés során olyan stratégiákat és lehetőségeket tárnak fel, amelyek mindenkor a koraszülött csecsemőket érintő beavatkozások neuroprotektív hatásának megőrzését, fokozását vagy épp javításának legjobb módszereit keresik. Ezért feladatuk az is, hogy továbbra is keressék a gyakorlatias, könnyen megvalósítható, mindig időszerű beavatkozásokat, amelyek arra ösztönzik és abban segítik az anyákat, hogy minél hamarabb és minél tovább anyatejjel táplálhassák új- és koraszülött csecsemőiket.

A teljes tanulmány részletesen, angol nyelven itt olvasható.

 

 

Fordította: Pusztai Henriett

 


Keresés





Támogasd Őket, támogass bennünket!